Digitális szövegalkotási képességeket befolyásoló tényezők a táncművészeti felsőoktatásban

Kulcsszavak: íráskészség-fejlesztés, szövegalkotásiképesség-fejlesztés, technológia, mesterségesintelligencia-használat, felsőoktatás, táncos képzés

Absztrakt

Ez a tanulmány a digitális szövegalkotási képességeket befolyásoló tényezőket vizsgálja a táncművészeti felsőoktatásban. A COVID-19 járvány rávilágított a digitalizáció fontosságára a táncművészeti oktatásban is, ahol korábban kevésbé volt jellemző a technológia térhódítása. A digitális eszközök és a mesterséges intelligencia egyre gyakoribb használata azonban nem jelenti azt, hogy ezzel párhuzamosan az írás- és szövegalkotási képességek is automatikusan fejlődnének. A kutatás célja az gyenge minőségű írásos munkák mögötti okok feltárása a táncos hallgatók körében. A feltételezett okok között szerepel a szakgimnáziumi oktatási háttér, a táncos elitképzés követelményei, a digitális kultúrára jellemző gyorsaság és rövidség, valamint a kritika nélküli technológiahasználat, amelyek hozzájárulnak a gyenge szövegalkotási teljesítményhez. Egy online kérdőívet közvetítettünk ki 170 végzős hallgatónak. A beérkezett válaszok rávilágítottak arra, hogy a hallgatók számára kihívást jelentett az időgazdálkodás és a szakdolgozati követelmények értelmezése mellett az alapvető szövegszerkesztési és hivatkozáskezelési készségek elsajátítása is. Az eredmények alapján az az elméleti kurzusokba integrált íráskészség-fejlesztés és a célzott támogatás nyújtása javíthatja a hallgatók tudományos szövegalkotási képességeit. A kutatás elvezethet egy átfogó oktatásfejlesztési terv kidolgozásához, amely képes kezelni a felmerült problémákat.

Szerző életrajzok

Anita Lanszki, Magyar Táncművészeti Egyetem, Pedagógia és Pszichológia Tanszék

tanszékvezető egyetemi docens Pedagógia és Pszichológia Tanszék 

Réka Asztalos, Magyar Táncművészeti Egyetem, Pedagógia és Pszichológia Tanszék

egyetemi docens, Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Megjelent
2025-05-08
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok