A beregi batykók 16–17. századi személynevei

Absztrakt

A beregi névtörténet és névkutatás számára a legfontosabb források között említhetők a 17. században a munkácsi és szentmiklósi uradalomban készült urbáriumok és összeírások. Bereg megye történetében a 16. század második felétől a 17. század közepéig tartó bő egy évszázados időszak az egyik legfontosabb korszak. A lakatlan területek benépesítésében fontos szerepe volt a falualapító és lakosságot gyűjtő kenézeknek, az új lakók lelki és vallási szükségleteit pedig a ruszin papok, az ún. batykók biztosították. Ez a képzetlen, gyakran kényszer szülte papi réteg fontos szerepet töltött be a közösség összetartásában és a falvak fennmaradásában. A szerző két latin és három magyar nyelvű, közel nyolc évtizedet felölelő urbárium vizsgálatával mutatja be a batykók névformáit, valamint igyekszik megválaszolni a következő kérdést: mivel magyarázható, hogy a batykó tisztség- vagy foglalkozásnévből nem jött létre olyan nagy számban családnév, mint a kenéz-ből? A szerző e névfajta, valamint a hozzá kötődő névadási-névkeletkezési folyamatok elemzésével mutatja be az egykori Bereg vármegye személynévadásának egy újabb részletét.