Kedves Olvasó!

A Biblia történeteiben rejlő női hangok és azok értelmezése mindig is izgalmas kérdés volt, amely az elmúlt néhány évtizedben kapott igazán új és friss megvilágítást. Ebben a lapszámban e különleges perspektívát helyezzük a fókuszba. Szerzőink női perspektívából vizsgálva bontják ki a Szentírás rejtett rétegeit, feltárva olyan narratívákat és értelmezési horizontokat, amelyek eddig talán elkerülték figyelmünket.

Varga Gyöngyi tanulmányában József bibliai történetének női olvasatát egyedülálló megközelítésben vizsgálja. Az érzelmekkel teli narratívában József hétszeri sírása nemcsak az emberi lélek mélységeit tárja fel, hanem olyan nőies jellemzőkre is rámutat, mint a gondoskodás és a megbékélés. Ez az olvasat új lehetőséget kínál a József személyiségének mélyebb megértésére, és egyben a narratívák szerkezeti finomságai is kitűnnek.

Gombkötő Beáta írása egy másik jelentős aspektust emel ki, amikor Mária történetét az őt ért traumákon keresztül vizsgálja. Mária tapasztalatai és az azokból fakadó poszttraumás növekedés nemcsak történeti mélységet adnak az ő alakjának, hanem teológiai értelmezési keretet is biztosítanak a megtestesülés és a női testek feletti rendelkezés kérdéseivel kapcsolatban. Az ő szenvedése és annak narratívává formálása a Magnificatban lehetőséget nyújt arra, hogy újraértelmezzük a vallási hagyományokat.

Lapszámunk Figyelő rovatában Varga Gyöngyi beszélget Szűcs Kinga és Gáncs Tamás teológusokkal a bibliai történetek női olvasatáról és nőképeiről. A kanonizáció folyamata és a női hang „űrként” való megjelenése mind olyan szempontokat tárnak fel, amelyek mélyebb gondolkodásra késztetnek bennünket. Az asszonyok szerepe az evangéliumokban egyszerre hangsúlyos és háttérbe szorított, ami történeti és teológiai szempontból egyaránt izgalmas kérdések sorát veti fel.

Az igehirdetési előkészítők a Szentháromság ünnepe utáni elsőtől az ötödik vasárnapig segítik az igehirdető
készülését.

Örömteli olvasást kívánnak

a szerkesztők