A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 21 hónapjának működési tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei

  • Gábor Xantus Szent Imre Oktatókórház
  • Kornél Ádám
  • Miklós Constantinovits OMSZ
  • Balázs Rékassy
Kulcsszavak: rendelési időn kívüli ellátás, sürgősségi egészségügyi szolgáltatások,, egészségügyi finanszírozás, egészségügyi szolgáltatások igazgatása, minőségfejlesztés

Absztrakt

Összefoglalás

Bevezetés: Az alapellátási ügyeleti rendszer a magyar egészségügyi ellátórendszer sajátos eleme, amely szervezeti felépítésében és működésében eltér a nemzetközi modellektől. Az egységes ügyeleti rendszer bevezetése lehetőséget teremtett működésének objektív értékelésére.

Célkitűzés: A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 15 hónapjának forgalmi és teljesítményadatain alapuló leíró elemzés bemutatása.

Módszer: A vizsgálat az Országos Mentőszolgálat által rendelkezésre bocsátott aggregált forgalmi, súlyossági és finanszírozási adatok, valamint a szerzők fókuszcsoportos vizsgálatainak eredményei alapján készült.

Eredmények: Az első évben Budapesten közel 100 000 beteg részesült ügyeleti ellátásban. Az esetek 70%-ában személyes vizsgálat, 14%-ában telefonos tanácsadás történt. Az ellátott betegek 87%-a alacsony súlyossági kategóriába tartozott, a potenciálisan életveszélyes esetek aránya mindössze 0,4% volt. A kivonuló ellátások aránya 15,7%-ot tett ki, amelyek közel egyharmada halottvizsgálat volt. A felnőtt ügyeleti pontok kihasználtsága alacsonynak bizonyult (hétköznap átlagosan 0,67, hétvégén 1,26 beteg/óra). Az országos ügyeleti rendszer finanszírozása a korábbi 12–13 milliárd forintról 2025-re meghaladta a 35 milliárd forintot.

Következtetések: Az aggregált adatok az ügyeleti kapacitások egyenetlen kihasználtságára és a működési hatékonyság javításának lehetőségére utalnak. Az eredmények alapján felmerülhet az alapellátási ügyeleti rendszer szervezeti modelljeinek további összehasonlító vizsgálata, beleértve a sürgősségi ellátással integrált működési formák pilot értékelését. Az ellátási szintek szorosabb együttműködése hozzájárulhat az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, a betegutak optimalizálásához és az ellátás minőségének javításához. 

Kulcsszavak: alapellátási ügyelet, sürgősségi ellátás, egészségpolitika, egészségügyi finanszírozás, egészségügyi szolgáltatásszervezés

Megjelent
2026-10-16
Hogyan kell idézni
XantusG., ÁdámK., ConstantinovitsM., & RékassyB. (2026). A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 21 hónapjának működési tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei . IME Innováció Menedzsment Egészségügy, 25(3), 7-13. https://doi.org/10.53020/IME-2026-301
Rovat
Cikkek