Karl May Der Schatz im Silbersee című regényének adaptációiról és fordításairól

Absztrakt

A tanulmány Karl May Der Schatz im Silbersee inter- és intralingvális könyvadaptációit és fordításait vizsgálja. Betekintést nyújt a német nyelvű adaptációkba, valamint a magyar fordításokba és átdolgozásokba. A két német kiadás (1930, 1952) között több különbség is megfigyelhető, amelynek oka a feltételezett célközönségben (is) keresendő: az 1930-as kiadás, akárcsak az eredeti, fiatal felnőtteket szólít meg: erre utalnak a Karl May stílusára jellemző (és ebben a műben megőrzött) bonyolult mondatszerkezetek és szókapcsolatok, a régies és emelkedett írásmód, az ismétlések, az idegen nyelvi (spanyol, indián, szász) elemek. A későbbi kiadás ezzel szemben gyermekek számára készült; ennek következtében egyszerűsödnek a mondatszerkezetek és szókapcsolatok, sok esetben feloldódnak az ismétlések, valamint helyenként modernizálással és konkretizálással találkozunk. A művet Szinnai Tivadar (1964), illetve Ossik János (2012) fordította magyarra – a célközönség gyermekek (Szinnai) és fiatal felnőttek (Ossik). Bár számottevő különbség van a két fordítás között, az alkalmazott fordítói stratégiák hasonlóak (mindkét fordításra jellemző a honosítás és idegenítés, és ebből adódóan a kihagyás, összevonás, betoldás és kompenzálás).