A mesterséges intelligencia használatának egyes szerzői jogi kérdései a fordításban

Absztrakt

2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelete. Ez a világon az első olyan jogszabály, amely az MI átfogó szabályozását hivatott megvalósítani, reflektálva az MI gyors fejlődésében és egyre szélesebb körű használatában rejlő kihívásokra. Empirikus kutatások a fordítói szakmában is kimutatták az MI használatának terjedését (Eszenyi 2023), azonban ennek kifejezetten a fordítások szerzői jogára gyakorolt hatásának részletes elemzésével a hazai szakirodalom egyelőre adós maradt. A jelen tanulmány a nemzetközi, európai uniós és hazai szerzői jog fordítások szempontjából releváns alapfogalmai, története, jelenleg hatályos jogszabályi környezete, valamint a vonatkozó szakirodalom áttekintése mellett kitér az MI szerzői jogi megítélésére és a fordításban használt MI és a fordítók szerzőségének viszonyára. Az Európai Unió MI-rendelete az MI-t nem ruházza fel szerzőséggel, azonban a fordítási szolgáltatást nyújtók számára kötelezettségeket róhat. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az MI szerzőséggel történő felruházása jelenleg nem indokolt, a technológiai fejlődés jogpolitikai megítélése azonban bármikor megváltozhat, ezért fontos a fordítással foglalkozó szakemberek MI-jártasságának és (szerzői) jogi ismereteinek növelése, amely a jelen tanulmánynak is célja.

Megjelent
2024-12-11
Hogyan kell idézni
BakóB. (2024). A mesterséges intelligencia használatának egyes szerzői jogi kérdései a fordításban. FORDÍTÁSTUDOMÁNY, 26(2), 5-21. https://doi.org/10.35924/fordtud.26.2.1
Rovat
Tanulmányok