A szájhigiénés gyakorlat és az azt differenciáló szociodemográfiai faktorok felmérése a felnőtt magyar lakosság körében

Ilona Karácsony; Renáta Bertókné Tamás; Csilla Árváné Egri; Linda,  Kovács; Éva,  Székelyhidi,

doi:10.24365/ef.17237

Karácsony Ilona Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, Szűrésirányítási Főosztály, Budapest, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Szombathely
Bertókné Tamás Renáta Bertókné Tamás Renáta Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, Szűrésirányítási Főosztály, Budapest
Árváné Egri Csilla Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, Szűrésirányítási Főosztály, Budapest
Kovács Linda Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, Szűrésirányítási Főosztály, Budapest
Székelyhidi Éva Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, Szűrésirányítási Főosztály, Budapest

Kulcsszavak: szájhigiénia, fogmosás, fogorvosi ellátás, felnőtt lakosság

Absztrakt

Bevezetés: Kutatásunk az orálhigiénére fókuszáló egészségmagatartás megismerésére és az azt differenciáló szociodemográfiai faktorok felmérésére irányult a magyar lakosság körében.

Módszertan: Keresztmetszeti, retrospektív kutatásunk célcsoportja a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program során elért felzárkózó és egyéb települések lakosai voltak. A 8334 lakos 2021. június 21. és 2023. március 31-e között, egyéni kikérdezés alapján, saját szerkesztésű kockázatfelmérő kérdőívvel felvett adatainak feldolgozását leíró statisztikai módszerekkel és a változók közti kapcsolat meghatározása érdekében chi négyzet próbával végeztük (p<0,05) MS Excel és SPSS 22.0 szoftver segítségével.

Eredmények: A megkérdezettek átlagéletkora 54 év, több mint fele (52,4%) felzárkózó településeken él. A 18 év alatti és a 60 év feletti korosztály (p<0,05), a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők (p<0,05), illetve a felzárkózó települések lakosai (p<0,05) esetében szignifikánsan kevesebben voltak azok, akik naponta kétszer mostak fogat. A fogorvos látogatás gyakorisága és indoka alapján az alacsonyabb iskolai végzettségűek (p<0,05), a 60 év felettiek (p<0,05) és a felzárkózó települések (p<0,05) lakosai körében kedvezőtlenebb eredményeket kaptunk. Kutatásunkban bizonyítást nyert, hogy akik rendszeresen, megelőzési céllal járnak fogorvoshoz, azok jobb szájápolási szokásokkal rendelkeznek (p<0,05). Interdentális eszközök alkalmazása kevés esetben történt. A nők (p<0,05), a magasabb iskolai végzettségűek (p<0,05), a magasabb társadalmi – gazdasági státuszú településen élők (p<0,05) pozitívabban viszonyulnak a fogorvosi szolgáltatásokhoz, illetve kedvezőbb gyakorlattal rendelkeznek, és kevésbé okoz számukra nehézséget az egészségügyi ellátórendszerhez való eljutás (p<0,05).

Következtetés: Célzott beavatkozásokra van szükség az orálhigiénés egyenlőtlenség mérséklése érdekében. A felnőtt lakosság körében is elengedhetetlenek mind az egyéni, mind a közösségi egészségfejlesztés színterein megvalósuló, a szájhigiénére fókuszáló programok. Az interdentális eszközök használatának fontosságára vonatkozó oktatás is megerősítésre szorul.

Hivatkozások

An, R.; Li, Q.; Luo, Y.; Chen, W.; Sohaib, M.; Liu, M. & Wu, Z. (2022). Oral health literacy, oral health behavior, and oral health status among dental patients and associated factors. MedRxiv , 9, 1-31. doi.org/10.1101/2022.09.09.22279289

Aranza, D.; Nota, A.; Galić, T.; Kozina, S.; Tecco, S.; Poklepović Peričić, T. & Milavić, B. (2022). Development and initial validation of the Oral Health Activities Questionnaire. Int. J. Environ. Res. Public Health, 19(9), 5556. doi.org/10.3390/ijerph19095556

Baseer, M.A., Alenazy, M.S., AlAsqah, M., AlGabbani, M. & Mehkari, A. (2012). Oral health knowledge, attitude and practices among health professionals in King Fahad Medical City, Riyadh. Dent. Res. J., 9(4), 386–392.

Burgette JM, Lee JY, Baker AD. & Vann WF. (2016). Is dental utilization associated with Oral health literacy? J Dent Res, 95(2), 160–166. doi.org/10.1177/0022034515617457

Costa, E., Domingues, J., Ferreira, J. C., & Melo, P. (2009). Tratamento Medicamentoso de Lesões Iniciais de Cárie: Agentes terapêuticos remineralizantes. Revista Portuguesa de Estomatologia, Medicina Dentária e Cirurgia Maxilofacial, 50(1), 43-51. doi.org/10.1016/S1646-2890(09)70015-9

Cuculescu, M., Slusanschi, O., Boscaiu, V. R., Luis, H. P. S., Fernandes Ribeiro Graça, S. M., Ramos Esteves Gonçalves dos Santos Albuquerque, T. M. B., & Johannsen, A. (2019). Self‐reported oral health–related habits, attitudes and knowledge in adults from Portugal, Romania and Sweden A comparative study. International Journal of Dental Hygiene, 17(4), 359-368. doi.org/10.1111/idh.12408

Domján A, Kakuk P & Sándor J. (2014). Helsinki Nyilatkozat – Az Orvos Világszövetség (WMA) – Az embereken végzett orvosi kutatások etikai alapelveiről. Lege Artis Med, 24(2), 133–136.

Fiorillo, L. (2019). Oral Health: The First Step to Well-Being. Medicina, 55(10), 676-685. doi.org/10.3390/medicina55100676

Fleming, E. B., Nguyen, D., Afful, J., Carroll, M. D., & Woods, P. D. (2018). Prevalence of daily flossing among adults by selected risk factors for periodontal disease—United States, 2011–2014. Journal of periodontology, 89(8), 933-939. doi.org/10.1002/JPER.17-0572

Gera I (2008). A bakteriális biofilm és a kémiai plakk-kontroll lehetőségei. Irodalmi összefoglaló. Fogorvosi Szemle, 101(3), 91–99.

Gerritsen, A.E.; Allen, P.F.; Witter, D.J.; Bronkhorst, E.M. & Creugers, N.H. (2010). Tooth loss and oral health-related quality of life: A systematic review and meta-analysis. Health Qual. Life Outcomes, 126(8), 1-11. doi.org/.hqlo.com/content/8/1/126

Guo, J., Li, L., Guan, G., Bennani, F., & Mei, L. (2020). Oral health knowledge and practice among orthodontic clients in China and New Zealand. Canadian Journal of Dental Hygiene, 54(3), 124.

Gupta, B., Bray, F., Kumar, N., & Johnson, N. W. (2017). Associations between oral hygiene habits, diet, tobacco and alcohol and risk of oral cancer: A case–control study from India. Cancer epidemiology, 51(12), 7-14. doi.org/10.1016/j.canep.2017.09.003

Harris. N & García-Godoy F (2004). Primary preventive dentistry Pearson Prentice Hall,New Jersey .399-409.

Ismail, A. I., Tellez, M., Pitts, N. B., Ekstrand, K. R., Ricketts, D., Longbottom, C., & Zandona, A (2013). Caries management pathways preserve dental tissues and promote oral healt Community Dent Oral Epidemiol, 41(1), 12-40. doi: 10.1111/cdoe.12024

Jahangiry, L., Bagheri, R., Darabi, F., Sarbakhsh, P., Sistani, M. M. N., & Ponnet, K. (2020). Oral health status and associated lifestyle behaviors in a sample of Iranian adults: an exploratory household survey. BMC Oral Health, 20(82), 1-9. doi.org/10.1186/s12903-020-01072-

Kavarthapu, A. & Gurumoorthy, K. (2021). Linking chronic periodontitis and oral cancer: A review. Oral oncology, 121(10), 105375. doi.org/10.1016/j.oraloncology.2021.105375

Lipsky, M. S., Su, S., Crespo, C. J., & Hung, M. (2021). Men and oral health: a review of sex and gender differences. American journal of men’s health, 15(3), 1-12. doi.org/10.1177/1557988321101636

Marchesan, J. T., Morelli, T., Moss, K., Preisser, J. S., Zandona, A. F., Offenbacher, S., & Beck, J. (2018). Interdental cleaning is associated with decreased oral disease prevalence. Journal of dental research, 97(7), 773-778. doi.org/10.1177/0022034518759915

Melo, P., Marques, S., & Silva, O. M. (2017). Portuguese self-reported oral-hygiene habits and oral status. International dental journal, 67(3), 139-147. doi.org/10.1111/idj.12273

Meurman, JH., Sanz, M & Janket, SJ. (2004). Oral health, atherosclerosis, and cardiovascular disease. Crit Rev Oral Biol Med, 15(6), 403–413. doi.org/10.1177/154411130401500606

Okullo, I., Astrøm, AN. & Haugejorden, O. (2004). Influence of perceived provider performance on satisfaction with oral health creaming adolescents. Community Dent Oral Epidemiol, 32(6), 447-455. doi: 10.1111/j.1600-0528.2004.00183.x

Patel, J.; Wallace, J.; Doshi, M.; Gadanya, M.; Ben Yahya, I.; Roseman, J. & Srisilapanan, P. (2021). Oral health for healthy ageing. The Lancet Healthy Longevity, 2(8), 521-527.

Peltzer, K., & Pengpid, S. (2014). Oral health behaviour and social and health factors in university students from 26 low, middle and high income countries. Int. J. Environ. Res. Public Health, 11(12), 12247-12260. doi.org/10.3390/ijerph111212247

Peres, M. A., Macpherson, M. L., Weyant, J. R., Daly, B., Wenturelli, R., Mathur, R. M. & Watt, G. R. (2019). Oral diseases: a global public health challenge. Lancet, 349(10194), 249-260. doi.org/10.1016/S0140-6736(19)31146-8

Petersen, P.E., Bourgeois, D., Ogawa, H., Estupinan-Day, S. & Ndiaye, C. (2005). The global burden of oral diseases and risks to oral health. Bull. World Health Organ, 83(7), 661–669.

Petersen, P. E. (2009). Global policy for improvement of oral health in the 21st century–implications to oral health research of World Health Assembly 2007, World Health Organization. Community Dentistry and Oral Epidemiology, 37(1), 1-8. doi: 10.1111/j.1600-0528.2008.00448.x

Rosenquist, K., Wennerberg, J., Schildt, E-B., Bladström, A., Hansson, B. G. & Andersson, G. (2005). Oral status, oral infections and some lifestyle factors as risk factors for oral and oropharyngeal squamous cell carcinoma. A population-based case-control study in southern Sweden. Acta Oto-Laryngologica, 125(12), 1327–1336. doi. org/10.1080/00016480510012273

Rydén L, Buhlin K, Ekstrand E, de Faire U, Gustafsson A, Holmer J, Kjellström B, Lindahl B, Norhammar A, Nygren Å & Näsman P. (2016). Periodontitis increases the risk of a first myocardial infarction: a report from the Parokrank Study. Circulation, 133(6), 576–583. doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.115.020324

Su, S., Lipsky, M. S., Licari, F. W., & Hung, M. (2022). Comparing oral health behaviours of men and women in the United States. Journal of Dentistry, 122(7), 104157. doi.org/10.1016/j.jdent.2022.104157

Suki, C. B., Moka, E. & Németh A. (2023). A szájüregi daganatok kialakulásában szerepet játszó magatartásbeli tényezők, elsődleges tünetek és prevenciós lehetőségek. Nővér, 6(3), 3-7. doi.org/10.55608/nover.36.0012

Sfeatcu, R., Balgiu, B. A., Mihai, C., Petre, A., Pantea, M., & Tribus, L. (2022). Gender differences in oral health: self-reported attitudes, values, behaviours and literacy among Romanian adults. Journal of personalized medicine, 12(10), 1603. doi.org/10.3390/jpm12101603

Tadin, A., & Badrov, M. (2024). Oral health knowledge, self-assessed oral health behavior, and oral hygiene practices among the adult general population in Croatia. In Healthcare MDPI, 12(1), 88-99. doi.org/10.3390/healthcare12010088

Tischlér, D., & Németh, A. (2024). Diabetes mellitus és az orális egészség kapcsolata. Nővér, 37(2), 15-19. doi.org/10.55608/nover.37.0007

Thompson, A. E., Anisimowicz, Y., Miedema, B., Hogg, W., Wodchis, W. P., & Aubrey-Bassler, K. (2016). The influence of gender and other patient characteristics on health care-seeking behaviour: a QUALICOPC study. BMC family practice, 17(38), 1-7. doi 10.1186/s12875-016-0440-0

Torok, A. & Németh, A. (2024). A dohányzás hatásának vizsgálata az orális egészséggel kapcsolatos életminőségre fiatal felnőttek körében. Nővér, 37(1), 18-21. doi.org/10.55608/nover.37.0004

Tsakos, G., Watt, RG., & Guarnizo‐Herreño, CC. (2023). Reflections on oral health inequalities: Theories, pathways and next steps for research priorities. Community Dentistry and Oral Epidemiology, 51(1), 17-27. doi.org/10.1111/cdoe.12830

Walsh, T., Worthington, H. V., Glenny, A. M., Marinho, V. C., & Jeroncic, A. (2019). Fluoride toothpastes of different concentrations for preventing dental caries. Cochrane database of systematic reviews, (3), 1-18. doi.org/10.1002/14651858.CD007868.pub3

WHO. (2022). Global oral health status report: towards universal health coverage for oral health by 2030. Geneva: ISBN 978-92-4-006148-4

Villa, A., Kreimer, A. R., Polimeni, A., Cicciù, D., Strohmenger, L., Gherlone, E., & Abati, S. (2012). Self-reported oral hygiene habits among dental patients in Italy. Medical Principles and Practice, 21(5), 452-456. doi.org/10.1159/000336786

Worthington, H.V.; MacDonald, L.; Poklepovic Pericic, T.; Sambunjak, D.; Johnson, T.M.; Imai, P. & Clarkson, J.E. (2019). Home use of interdental cleaning devices, in addition to toothbrushing, for preventing and controlling periodontal diseases and dental caries. Cochrane Database Syst. Rev., 4, doi.org/10.1002/14651858. CD012018.pub2

Wong, M. L., Lee, Y. H., Sim, Y. F., Wong, T. J., Soh, S. H., Goh, B. T. & Sim, C. P. (2024). Oral health knowledge, attitudes and behaviours of adults: Findings from a National Oral Health Survey in Singapore. Community Dentistry and Oral Epidemiology, 52(3), 292-301. doi.org/10.1111/cdoe.12947

Xu, S., Song, M., Xiong, Y., Liu, X., He, Y., & Qin, Z. (2017). The association between periodontal disease and the risk of myocardial infarction: a pooled analysis of observational studies. BMC cardiovascular disorders, 17(50), 1-11. doi 10.1186/s12872-017-0480-y

Zimmermann H, Zimmermann N, Hagenfeld D, Veile A, Kim TS & Becher H.(2015). Is frequency of tooth brushing a risk factor for periodontitis? A systematic review and meta-analysis. Community Dent Oral Epidemiol., 43(2), 116–127. doi.org/10.1111/cdoe.12126