Factors affecting mental health among elderly people
Abstract
Introduction: We examined mental health-related variables (satisfaction with life, meaning in life, psychological well-being, psychosomatic symptoms, social relationships, loneliness) in our study among the elderly.
Methodology: Our questionnaire-based research included 113 participants (32 males and 81 females) aged 70–96 years (mean age = 78.63 ± 6.57 years) who were visited in their homes or two nursing homes in Hungary. The following measures were used in the study: UCLA Loneliness Scale, the Hungarian Well-Being Scale, Life Meaning Subscale from the Brief Stress and Coping Inventory, Satisfaction with Life Scale, the number of psychosomatic symptoms, and the frequency of social meetings with relatives, friends, and neighbors.
Results: The following average values were obtained in our sample: UCLA Loneliness Scale 37.60 ± 9.20, the Hungarian Well-Being Scale: 14.18 ± 4.38, Life Meaning Subscale: 11.98 ± 2.62, Satisfaction with Life Scale: 23.01 ± 7.99, the number of psychosomatic symptoms: 12.99 ± 3.69. 64,6% of respondents talk to their neighbors every day, 31% meet their friends every day, and 27.4% meet their relatives every day. Satisfaction with life significantly negatively correlated with the level of loneliness (r = -0.35, p < 0.01), psychological well-being (at which factor a higher score indicated a more negative psychological well-being) (r = 0.43, p < 0.01), and the number of psychosomatic symptoms (r = -0.51, p < 0.01). We found a significant positive correlation between psychological well-being and the number of psychosomatic symptoms (r = 0.61, p < 0.01). There was a significant difference (F(3.109) = 3.01, p = 0.03) in the area of loneliness between the three groups of participants (living with their spouse, alone or in a nursing home). The LSD (Least Significant Difference) post-hoc analysis has shown that those living with their spouse (35.39 ± 7.15, p = 0.00) were significantly less lonely than those living in a nursing home (42.29 ± 13.17, p = 0.00). Individuals living alone (36.55 ± 7.44, p = 0,01) felt less lonely than those living in a nursing home (42.29 ± 13.17, p = 0.00).
Conclusions: Elderly individuals who were satisfied with their lives and perceived their lives as more meaningful reported better mental health. Having social relationships may play a role in maintaining health among elderly people.
References
Csókási K. Az idősek mentális állapota. In: Lampek K, Rétsági E. (szerk.). Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei időskorban. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet; 2015. p. 103-19.
Iván L. Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány. 2002;4:412-8.
World Health Organization. Mental health of older adults 2017. Available from: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-of-older-adults.
Martos T. Életcélok és lelki egészség a magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2010.
Majercsik E. Idősek a mában. Geriátriai szocio-pszichológiai vizsgálat, az életminőség javításának lehetőségei. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2004.
Martos T, Sallay V, Désfalvi J, Szabó T, Ittzés A. Az Élettel Való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2014;15(3):289-303.
Kovács E, Pikó B. A család egészségvédő hatása serdülők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2009;10(3):223-37.
Zhang Z, Zhang J. Belief in a just world mediates the relationship between institutional trust and life satisfaction among the elderly in China. Personality and individual differences. 2015 2015/09/01/;83:164-9. doi: 10.1016/j.paid.2015.04.015
Brassai L. Az élet értelmességével összefüggő egyéni és családi tényezők serdülőkorban. Magyar Pszichológiai Szemle 2012;67(2):317-36.
Konkoly-Thege B, Martos T, Skramski Á, Kopp M. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Élet Értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2008;9(3):243-61.
Brassai L. Az élet értelmessége mint az egészségmagatartás védőfaktora serdülőkoban. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2011.
Lázányi KR. A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a diákszervezeti tagság kapcsán. Tanulmánykötet - Vállalkozásfejlesztés a XXI században. Budapest: Óbuda University, Keleti Faculty of Business and Management; 2011. p. 155-70.
Tandari-Kovács M. Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2010.
Salovey P, Bedell BT, Detweiler JB, Mayer JD. Current directions in emotional intelligence research. In: Lewis M, Haviland-Jones JM, editors. Handbook of Emotions, 2nd Edition. New York: Guilford Press; 2000. p. 504-20.
Balog P. A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In: Kopp M. (szerk.). Magyar lelkiállapot 2008 Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó; 2008. p. 240-53.
Lachman ME, Agrigoroaei S. Promoting Functional Health in Midlife and Old Age: Long-Term Protective Effects of Control Beliefs, Social Support, and Physical Exercise. PlosONE. 2010;5(10):1-9. doi: 10.1371/journal.pone.0013297
Yildirim Y, Kocabiyik S. The relationship between social support and loneliness in Turkish patients with cancer. Journal of clinical nursing. 2010;19(5-6):832-9. doi: 10.1111/j.1365-2702.2009.03066.x
Coyle CE, Dugan E. Social isolation, loneliness and health among older adults. Journal of aging and health. 2012;24(8):1346-63. doi: 10.1177/0898264312460275
Perissinotto CM, Stijacic Cenzer I, Covinsky KE. Loneliness in older persons: a predictor of functional decline and death. Arch Intern Med. 2012;172(14):1078-83. doi: 10.1001/archinternmed.2012.1993
Golden J, Conroy RM, Bruce I, Denihan A, Greene E, Kirby M, et al. Loneliness, social support networks, mood and wellbeing in community-dwelling elderly. International journal of geriatric psychiatry. 2009;24(7):694-700. doi: 10.1002/gps.2181
Cacioppo S, Grippo AJ, London S, Goossens L, Cacioppo JT. Loneliness: clinical import and interventions. Perspectives on psychological science : a journal of the Association for Psychological Science. 2015;10(2):238-49. doi: 10.1177/1745691615570616
Russell D, Peplau LA, Cutrona CE. The revised UCLA Loneliness Scale: concurrent and discriminant validity evidence. J Pers Soc Psychol. 1980;39(3):472-80. doi: 10.1037//0022-3514.39.3.472
Russell DW. UCLA Loneliness Scale (Version 3): reliability, validity, and factor structure. J Pers Assess. 1996;66(1):20-40. doi: 10.1207/s15327752jpa6601_2
Csóka S, Szabó G, Sáfrány E, Rochlitz R, Bódizs R. Kísérlet a felnőttkori kötődés mérésére – a kapcsolati kérdőív (Relationship Scale Questionnaire) magyar változata. Pszichológia. 2007:333-55.
Pikó B, Barabás K, Boda K. Pszichoszomatikus tünetek epidemiológiája és hatása az egészségi állapot önértékelésére egyetemi hallgatók körében. Orv Hetil. 1995;136(31):1667-71.
Pikó B. A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata. Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás. LAM. 2011;11(4):318-25.
Pikó B. Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Budapest: Osiris Kiadó; 2002.
Brassai L, Pikó B. Egyéni és családi pszichológiai tényezők szerepe a serdülők testmozgásának rendszerességében. Alkalmazott Pszichológia. 2008;10(3-4):5-20.
Lara R, Vázquez ML, Ogallar A, Godoy-Izquierdo D. Psychosocial Resources for Hedonic Balance, Life Satisfaction and Happiness in the Elderly: A Path Analysis. International journal of environmental research and public health. 2020;17(16):5684. doi: 10.3390/ijerph17165684
Cordeiro RC, Santos RCd, Araújo GKNd, Nascimento NdM, Souto RQ, Ceballos AGdCd, et al. Mental health profile of the elderly community: a cross-sectional study. Revista Brasileira de Enfermagem. 2020;73.
Wang S, Mak HW, Fancourt D. Arts, mental distress, mental health functioning & life satisfaction: Fixed-effects analyses of a nationally-representative panel study. BMC Public Health. 2020;20(1):208. doi: 10.1186/s12889-019-8109-y
Sasaki N, Watanabe K, Imamura K, Nishi D, Karasawa M, Kan C, et al. Japanese version of the 42-item psychological well-being scale (PWBS-42): a validation study. BMC Psychology. 2020;8(1):75. doi: 10.1186/s40359-020-00441-1
Hupkens S, Machielse A, Goumans M, Derkx P. Meaning in life of older persons: An integrative literature review. Nursing Ethics. 2018;25(8):973-91. doi: 10.1177/0969733016680122
Kalkan Oğuzhanoğlu N, Osman O. Yaşlilik, Huzurevi ve Yaşam Yolculuklari Bir Psikodrama Grup Calişmasi [The elderly, nursing homes and life voyages: a psychodrama group study]. Turk Psikiyatri Derg. 2005;16(2):124-32.
Trybusińska D, Saracen A. Loneliness in the context of quality of life of nursing home residents. Open medicine (Warsaw, Poland). 2019;14:354-61. doi: 10.1515/med-2019-0035
Philip KEJ, Polkey MI, Hopkinson NS, Steptoe A, Fancourt D. Social isolation, loneliness and physical performance in older-adults: Fixed effects analyses of a cohort study. Scientific Reports. 2020 2020/08/17;10(1):13908. doi: 10.1038/s41598-020-70483-3
Yu J, Choe K, Kang Y. Anxiety of older persons living alone in the community. Healthcare (Basel, Switzerland). 2020 Aug 22;8(3). doi: 10.3390/healthcare8030287
Ward E, Barnes M, Gahagan B. Well-being in old age: findings from participatory research 2012. SSPARC. http://www.brighton.ac.uk/sass/older-people-wellbeing-and-participation/
Copyright (c) 2021 Judit Pukánszky, Csanád Szabó, Katalin Lantos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
