A comparative study of the living conditions of Roma female population in Hungary
Abstract
Introduction: The purpose of this study was to investigate the living conditions of female Roma living in Hungary compared to those living in other countries throughout Europe. While they are Europe’s largest minority, the Romas are characterized by uncomfortable and overcrowded living conditions. According to the 2014 European Population Health Survey, while the majority population in Europe has an average of 1.3 rooms per person, the Romas have only 0.7.
Methods: We conducted research in Hungary among self-identified female residents of the Roma minority between January 2017 and February 2018 compared the findings to The Second European Union Minorities and Discrimination Survey of Roma published in 2016.
Questionnaire regarding current living conditions was administered to 299 Roma and 390 non-Roma women. Statistical analyses were performed using SPSS. In addition to descriptive statistics, the chi-square test was used for correlation analysis. The result was considered significant at p < 0.05.
Results: Data analysis identified variables such as the average number of rooms per capita in Roma households (0.57) in our study. Examining the conditions of Roma dwellings, it can be observed that, in the villages, access to the sewerage system (p < 0.001), pipe water (p < 0.013), hot water (p < 0.001), gas (p < 0.001), bathroom (p < 0.001), the presence of a toilet (p < 0.001) are still significantly lower. Access to basic utilities remained lower in Hungary than most other countries. The water block was missing from 15% of the surveyed Hungarian households. This proportion is the highest in Romania (79%) and the lowest in Spain (1%).
Conclusions: The health status is closely related to living conditions. Most Roma residents are at a significant disadvantage from the time of birth. While a slight improvement in Hungary was observed compared to previous surveys, the poor housing conditions of Roma women persist.
References
Az Európai Unió Tanácsa 2000/43/EK irányelv (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról.
Ámon, K., Balogi A., Czirfusz, M., Jelinek, Cs., Kőszeghy, L., Tagai, G., & Pósfai, I. (2019). Éves jelentés a lakhatási szegénységről. Habitat for Humanity Magyarország, Budapest, 1-99.
Bernát, A. (2014). Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon. Társadalmi riport, 13(1). 246-264.
Demsa, A. (2015). Cigány nők kettős elnyomása Magyarországon a hétköznapokban. Acta Sana. 10(2). 21-29.
Ekmekçi, P. E. (2016). Health and Roma People in Turkey. Balkan Medical Journal, 33(4), 377-382. doi: 10.5152/balkanmedj.2016.151385
European Union Agency for Fundamental Rights (2016). EQUALITY Discrimination against and living conditions of Roma women in 11 EU Member StatesRoma survey – Data in focus. Publications Office of the European Union. 1-56.
European Communities (2005). European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia. 1-50.
Forray, R. K. (2013). Cigány egészség, cigány betegség. Educatio, 22(2), 177-186.
Forray, R. K. (2017). A cigányság középosztályosodása. Educatio, 26(4), 581–590. doi: 10.1556/2063.26.2017.4
Gadó, I. (2018). A roma és nem roma óvodáskorú gyermekek beszédfejlődésének összehasonlító vizsgálata Romológia. 15. 78-96.
Géczy, D. & Gergelics, N. (2019). Két szék között. Roma fiatalok identitásválságai. A többségi előítélet és a saját csoportnormákból való kiszakadás. Erdélyi Társadalom, 17(2), 63-81.
Human Contact (2001). A magyarországi romák XXI. század eleji társadalmi helyzete. Összefoglaló tanulmány.
K. Nagy, E. (2019). A roma tanulók iskolai sikertelenségének kérdései. Magyar Tudomány, 180(11), 1638–1648. doi: 10.1556/2065.180.2019.11.5
Kemény, I., Jánky, B., & Lengyel, G. (2004). A magyarországi cigányság 1971–2003 Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. 1-155.
Keresztes-Takács, O. (2015). Lakhatási viszonyok és az oktatási intézményekhez való hozzáférés a hajdúböszörményi szegregátumokban. REGIO. 23(4). 58-79. doi: 10.17355/rkkpt.v23i4.86
Kósa, Zs., Moravcsik-Kornyicki, Á., Diószegi, J., Bayard, R., Szabó, Z., Sándor, J., & Ádány, R. (2014). Prevalence of metabolic syndrome among Roma: a comparative health examination survey in Hungary. European Journal of Public Health, 25 (2), 299-304.
Központi Statisztikai Hivatal. (2015). Statisztikai tükör Európai lakossági egészségfelmérés 2014. 29. 1-9.
Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)
Makrai, K. (2020). “Ki mit szakít szagolja” Nők a “kettősházi” cigány közösségekben. Egy életút interjúból lett kiscsoportos interjú tanulságai alapján. Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach. 11. 441-449.
Messing, V. & Molnár, E. (2011). Bezáródó kapcsolati hálók: szegény roma háztartások kapcsolati jellemzői. Esély, 22(5), 47-74.
Pik, K. (2001). A cigány gyerekek és az óvoda esete – II. Esély, 12(1), 47-69.
European Union Agency for Fundamental Rights. (2016). Second European Union Minorities and Discrimination Survey Roma – Selected findings. 1-52. https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/roma-eu/roma-equality-inclusion-and-participation-eu_en
Copyright (c) 2021 Noémi Mózes, Éva Kocsis, Helga Judit Feith
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
