A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége

  • Bíró Éva Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészség- és Járványtani Intézet, Debrecen
  • Szabó Pálma Debreceni Egyetem, Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen; Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen; Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sürgősségi Orvostani Tanszék, Debrecen
  • Kósa Karolina Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen
Kulcsszavak: egészségműveltség, Brief Health Literacy Screening Tool (BRIEF), Newest Vital Sign (NVS), magyar felnőtt lakosság, kérdőíves felmérés

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségműveltség fogalma az elmúlt két évtizedben került az egészségügy fókuszába. Többféle koncepciója ismert, ennek megfelelően mérésére is többféle teszt használható. Hazánkban az elmúlt néhány évben nőtt meg ezen a területen a kutatások száma, ezért a magyar nyelven elérhető publikált kérdőívek és országos felmérések száma is csekély. Kutatásunkban a magyar lakosság egészségműveltségét vizsgáltuk két különböző, külföldi kutatásokban gyakran használt eszköz alkalmazásával.

Módszertan: A keresztmetszeti adatgyűjtés 2019-ben, 1 200 fő részvételével a magyar felnőtt lakosságra kor, nem, valamint lakóhely szerint reprezentatív mintán zajlott. Az egészségműveltség mérésére a „Rövid Egészségműveltségi Szűrő Teszt” (Brief Health Literacy Screening Tool, BRIEF) és az „Átlagos Tápérték Teszt” (Newest Vital Sign, NVS) magyar nyelven validált változatait használtuk. A leíró elemzések a nem, kor és lakóhely szerinti súlyozott adatokon történtek a 95%-os megbízhatósági tartományok megadásával. Az egészségműveltség meghatározó elemeit bináris logisztikus regresszió segítségével állapítottuk meg.

Eredmények: Az NVS kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján a lakosság 17,9%-nak nagy valószínűséggel inadekvát (elégtelen), 28,1%-nak valószínűleg limitált (korlátozott) és 54,0%-nak nagy valószí-nűséggel megfelelő a funkcionális egészségműveltsége. A BRIEF teszt alapján a válaszadók közel egyharmada került az elégtelen, 35,9%-a a marginális (problémás) és 29,8%-a az adekvát (megfelelő) szubjektív egészségműveltségű kategóriába. Az NVS kérdőívvel mért funkcionális egészségműveltség esélyét növelte a magasabb iskolai végzettség, a kedvezőbb egészségi állapot és az erős társas támasz, ugyanakkor a BRIEF teszttel mért szubjektív egészségműveltség megfelelő mértékének esélyét csak a felsőfokú végzettség emelte. A két különböző teszttel mért eredmények pozitív kapcsolatban voltak egymással, azaz a megfelelő szubjektív egészségműveltség növelte a megfelelő funkcionális egészségműveltség esélyét és fordítva.

Következtetések: Mindkét teszt eredményei alapján indokoltnak tartható az egészségműveltséget javító beavatkozások tervezése és kivitelezése a hazai népesség körében. Tekintettel arra, hogy az egészségműveltséget befolyásoló tényezők közül csak az iskolai végzettséggel volt egyértelműen kimutatható kapcsolat, így az egészségműveltséget növelő beavatkozások legfontosabb színterei az iskolák lehetnek. Mivel az eredmények szerint a lakosság közel felének nem megfelelő az egészségműveltsége, ajánlott lenne a felnőtteknek szóló, egészséggel kapcsolatos tájékoztatók és betegedukációs anyagok vizsgálata, illetve szükség esetén átdolgozása annak érdekében, hogy azokat az alacsonyabb iskolai végzettségű személyek is megértsék, tartalmukat hasznosítsák. Az eredmények alapján az a megállapítás is felvethető, hogy az egészségműveltség szintje függ attól, hogy milyen eszközt használnak annak mérésére.

Hivatkozások

Bánfai-Csonka, H., Bánfai, B., Musch, J., Derzsi-Horváth, M., és Betlehem, J. (2021). Sürgősségi osztályos megjelenés és az egészségértés kapcsolata. Egészségfejlesztés, 62(2), 4959. https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.6003

Csizmadia, P. (2016). Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, 57(3), 4144. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v57i3.68

Gács, K. Zs., Kun, E., és Koltai, J. A. (2019). Szülői egészségértést vizsgáló, kulturálisan adaptált kérdőív létrehozása: koncepció és tanulságok. Egészségfejlesztés, 60(5), 122134. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i5.429

Geboers, B., Reijneveld, S. A., Koot, J., és de Winter, A. F. (2018). Moving towards a comprehensive approach for health literacy interventions: The development of a health literacy intervention model. International Journal of Environmental Research and Public Health, 15(6), 1268. https://doi.org/10.3390/ijerph15061268

Haun, J., Luther, S., Dodd, V., és Donaldson, P. (2012). Measurement variation across health literacy assessments: Implications for assessment selection in research and practice. Journal of Health Communication, 17(Suppl 3), 141–159. https://doi.org/10.1080/10810730.2012.712615

Haun, J., Noland Dodd, V., Varnes, J., Graham-Pole, J., Rienzo, B., és Donaldson, P. (2009). Testing a health literacy screening tool: Implications for utilization of a BRIEF health literacy indicator. Federal Practitioner, 26, 24–31.

Haun, J. N., Valerio, M. A., McCormack, L. A., Sørensen, K., és Paasche-Orlow, M. K. (2014). Health literacy meas-urement: An inventory and descriptive summary of 51 instruments. Journal of Health Communication, 19(Suppl 2), 302–333. https://doi.org/10.1080/10810730.2014.936571

HLS-EU Consortium. (2012). Comparative report of health literacy in eight EU member states. The European Health Literacy Survey HLS-EU. (First revised and extended version).

Horváth, C., Csányi, T., és Révész, L. (2021). Serdülők egészségműveltségét mérő kérdőív hazai adaptációja. Egész-ségfejlesztés, 62(4), 412. https://doi.org/10.24365/ef.vi.6666

Koltai, J., és Kun, E. (2016a). A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban. Egészségfejlesztés, 57(3), 320. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v57i3.62

Koltai, J., és Kun, E. (2016b). Az egészségértés gyakorlati mérése Magyarországon és nemzetközi összehasonlítás-ban [The practical measurement of health literacy in Hungary and in international comparison]. Orvosi Heti-lap, 157(50), 2002–2006. https://doi.org/10.1556/650.2016.30563

Központi Statisztikai Hivatal. (2014). Európai Lakossági Egészségfelmérés 2014 - kérdőív. Budapest. http://www.ksh.hu/elef/archiv/2014/pdfs/elef2014_kerdoiv.pdf [Elérve: 2022. 05. 01.].

Kun, E., Gács, Zs., Benedek, A., Mészner, Zs., és Koltai, J. (2017). A HPV-oltás és a szülői egészségértés – kanyargós út az oltásig. Egészségfejlesztés, 58(4), 1019. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v58i4.186

Náfrádi, L., Papp-Zipernovszky, O., Schulz, P. J., és Csabai, M. (2019). Measuring functional health literacy in Hun-gary: Validation of S-TOFHLA and Chew screening questions. Central European Journal of Public Health, 27(4), 320–325. https://doi.org/10.21101/cejph.a4885

Nagy, L., Korom, E., Hódi, Á. B., és Németh, M. (2015). Az egészségműveltség online mérése. In: Csapó B. és Zsol-nai A. Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában. (pp. 147-177). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Mátyás, G., Vincze, F., és Bíró, É. (2021). Egészségműveltséget mérő kérdőívek validálása hazai felnőttmintán [Vali-dation of health literacy questionnaires in Hungarian adult sample]. Orvosi Hetilap, 162(39), 1579–1588. https://doi.org/10.1556/650.2021.32212

Nikolaidou, Z., és Bellander, T. (2020). Health literacy as knowledge construction: learning about health by expand-ing objects and crossing boundaries in networked activities. Learning, Culture and Social Interaction, 24, 100256. https://doi.org/10.1016/j.lcsi.2018.11.003

Papp-Zipernovszky, O., Csabai, M., Schulz, P. J., és Varga, J. T. (2021). Does health literacy reinforce disease knowledge gain? A prospective observational study of Hungarian COPD patients. Journal of Clinical Medi-cine, 10(17), 3990. https://doi.org/10.3390/jcm10173990.

Papp-Zipernovszky, O., Náfrádi, L., Schulz, P. J., és Csabai, M. (2016). "Hogy minden beteg megértse!" - Az egész-ségműveltség (health literacy) mérése Magyarországon ["So that each patient may comprehend": measuring health literacy in Hungary]. Orvosi Hetilap, 157(23), 905–915. https://doi.org/10.1556/650.2016.30412

Robine, J. M., Jagger, C., és Romieu, I. (2002). Selection of a coherent set of health indicators for the European Uni-on. Phase II: final report. Euro-REVES.

Sørensen, K., Van den Broucke, S., Fullam, J., Doyle, G., Pelikan, J., Slonska, Z., Brand, H., és European Health Literacy Project Consortium (2012). Health literacy and public health: A systematic review and integration of definiti-ons and models. BMC Public Health, 12, 80. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-80

Szabó, P., Bíró, É., és Kósa, K. (2021). Readability and comprehension of printed patient education materials. Fronti-ers in Public Health, 9, 725840. https://doi.org/10.3389/fpubh.2021.725840

U.S. Department of Health and Human Services. (2022, április). Health Literacy Tool Shed. Healthliteracy.bu.edu. https://healthliteracy.bu.edu/all

Varga, B., Stromájer-Rácz, T., Bornemisza, Á., Lukács-Horváth, M., és Csima, M. (2021). Az egészségműveltség és a terápiahűség felmérése magasvérnyomás-betegséggel élők körében. Egészségfejlesztés, 62(1), 1726. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v62i1.618

Végh, B. és Bíró, É. (2018). Egyetemi hallgatók egészségműveltségének vizsgálata. Egészségfejlesztés, 59(6), 3-13. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v59i6.357

Weiss, B. D., Mays, M. Z., Martz, W., Castro, K. M., DeWalt, D. A., Pignone, M. P., Mockbee, J., és Hale, F. A. (2005). Quick assessment of literacy in primary care: The Newest Vital Sign. Annals of Family Medicine, 3(6), 514–522. https://doi.org/10.1370/afm.405

Zrubka, Z., Hajdu, O., Rencz, F., Baji, P., Gulácsi, L., és Péntek, M. (2019). Psychometric properties of the Hungarian version of the eHealth Literacy Scale. The European Journal of Health Economics, 20(Suppl 1), 57–69. https://doi.org/10.1007/s10198-019-01062-1

Megjelent
2022-09-26
Hogyan kell idézni
Bíró, Éva, Szabó, P., & Kósa, K. (2022). A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége . Egészségfejlesztés, 63(3), 3-11. https://doi.org/10.24365/ef.8496
Folyóirat szám
Rovat
Eredeti közlemények - Kutatás