TY - JOUR AU - Bíró, , Éva AU - Szabó, , Pálma AU - Kósa, , Karolina PY - 2022/09/26 Y2 - 2024/03/28 TI - A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége JF - Egészségfejlesztés JA - egfejl VL - 63 IS - 3 SE - Eredeti közlemények - Kutatás DO - 10.24365/ef.8496 UR - https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/article/view/8496 SP - 3-11 AB - Bevezetés: Az egészségműveltség fogalma az elmúlt két évtizedben került az egészségügy fókuszába. Többféle koncepciója ismert, ennek megfelelően mérésére is többféle teszt használható. Hazánkban az elmúlt néhány évben nőtt meg ezen a területen a kutatások száma, ezért a magyar nyelven elérhető publikált kérdőívek és országos felmérések száma is csekély. Kutatásunkban a magyar lakosság egészségműveltségét vizsgáltuk két különböző, külföldi kutatásokban gyakran használt eszköz alkalmazásával.Módszertan: A keresztmetszeti adatgyűjtés 2019-ben, 1 200 fő részvételével a magyar felnőtt lakosságra kor, nem, valamint lakóhely szerint reprezentatív mintán zajlott. Az egészségműveltség mérésére a „Rövid Egészségműveltségi Szűrő Teszt” (Brief Health Literacy Screening Tool, BRIEF) és az „Átlagos Tápérték Teszt” (Newest Vital Sign, NVS) magyar nyelven validált változatait használtuk. A leíró elemzések a nem, kor és lakóhely szerinti súlyozott adatokon történtek a 95%-os megbízhatósági tartományok megadásával. Az egészségműveltség meghatározó elemeit bináris logisztikus regresszió segítségével állapítottuk meg.Eredmények: Az NVS kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján a lakosság 17,9%-nak nagy valószínűséggel inadekvát (elégtelen), 28,1%-nak valószínűleg limitált (korlátozott) és 54,0%-nak nagy valószí-nűséggel megfelelő a funkcionális egészségműveltsége. A BRIEF teszt alapján a válaszadók közel egyharmada került az elégtelen, 35,9%-a a marginális (problémás) és 29,8%-a az adekvát (megfelelő) szubjektív egészségműveltségű kategóriába. Az NVS kérdőívvel mért funkcionális egészségműveltség esélyét növelte a magasabb iskolai végzettség, a kedvezőbb egészségi állapot és az erős társas támasz, ugyanakkor a BRIEF teszttel mért szubjektív egészségműveltség megfelelő mértékének esélyét csak a felsőfokú végzettség emelte. A két különböző teszttel mért eredmények pozitív kapcsolatban voltak egymással, azaz a megfelelő szubjektív egészségműveltség növelte a megfelelő funkcionális egészségműveltség esélyét és fordítva.Következtetések: Mindkét teszt eredményei alapján indokoltnak tartható az egészségműveltséget javító beavatkozások tervezése és kivitelezése a hazai népesség körében. Tekintettel arra, hogy az egészségműveltséget befolyásoló tényezők közül csak az iskolai végzettséggel volt egyértelműen kimutatható kapcsolat, így az egészségműveltséget növelő beavatkozások legfontosabb színterei az iskolák lehetnek. Mivel az eredmények szerint a lakosság közel felének nem megfelelő az egészségműveltsége, ajánlott lenne a felnőtteknek szóló, egészséggel kapcsolatos tájékoztatók és betegedukációs anyagok vizsgálata, illetve szükség esetén átdolgozása annak érdekében, hogy azokat az alacsonyabb iskolai végzettségű személyek is megértsék, tartalmukat hasznosítsák. Az eredmények alapján az a megállapítás is felvethető, hogy az egészségműveltség szintje függ attól, hogy milyen eszközt használnak annak mérésére. ER -