A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében

Réka Dudok,; Bettina Pikó,

doi:10.24365/ef.8341

Dudok Réka Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged
Pikó Bettina Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged

Kulcsszavak: dohányzás, alkoholfogyasztás, jóllét, pszichológiai jellemzők, védőfaktorok

Absztrakt

Bevezetés: A serdülőkor kiemelt figyelmet érdemel a bio-pszicho-szociális változások mellett a serdülők mentális egészsége és a szerekkel kapcsolatos felfedező magatartás kritikus időszaka miatt. A szerhasználat lehetséges rövid- és hosszú távú ártalmai, valamint az alacsony pszichológiai jóllét negatív hatásainak megelőzése érdekében elengedhetetlen a kockázati és védőfaktorok azonosítása. Korábbi kutatások szerint a jóllét, az intraperszonális erősségek (pl. önkontroll), valamint az interperszonális kapcsolatok csökkenthetik a szerfogyasztás kockázatát. Jelen kutatásunk célja ezért az volt, hogy megvizsgáljuk a serdülők kockázati magatartása és jólléte közötti kapcsolatot, valamint azonosítsuk a vizsgált pszichológiai jellemzők dohányzásra és alkoholfogyasztásra gyakorolt esélycsökkentő, illetve esélynövelő szerepét. Továbbá célunk volt, hogy feltárjuk a nemek közötti és az esetleges nevelési szükségletek szerinti eltéréseket.

Módszertan: A 2021 május-júniusában gyűjtött vizsgálati minta 174 felső tagozatos diákból állt (M=13,3, SD=1,1 év; 55% fiú). A mintában 41 diák küzd diagnosztizált tanulási nehézséggel. Az önbevallásos kérdőív a szerhasználatot, a serdülők pszichológiai- és általános jóllétét, az élettel való elégedettséget, a társas támogatás, a rezilienciát, az önbecsülést és az önkontrollt mérte. Eredményeinket khi-négyzet és t-próbával, valamint logisztikus regresszióval elemeztük.

Eredmények: A dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakoriságában a nemek szerinti összehasonlításban nem találtunk különbséget sem a kipróbálás, sem a használatot tekintve. A vizsgált pszichés tényezőket vizsgálva azonban a fiúk szignifikáns magasabb pontszámot mutattak az önbecsülés, az élettel való elégedettség, az általános és pszichológiai jóllét, valamint a reziliencia esetében. A logisztikus regresszióelemzés az önkontrollt, az élettel való elégedettséget, az általános jóllétet, a boldogságot és a kitartást mindkét szerhasználat védőfaktoraként azonosította. A dohányzás esetében a családi támogatás és az önbecsülés szintén védelmet nyújtott. Az alkoholfogyasztás esetében a tanulási zavar diagnózisának megléte esélycsökkentő hatást mutatott.

Következtetések: Összességében elmondható, hogy a serdülők mentális jólléte és a kockázati magatartás között összefüggés igazolható. Eredményeink jelzik a problémás viselkedés életkori sajátosságait, és felhívják a figyelmet a társas kapcsolatok és támogatás fontos szerepére. Kutatásunk adatai hozzájárulhatnak a fiatalok egészségmagatartásával kapcsolatos prevenciós és intervenciós programok sikerességéhez.

Hivatkozások

A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv, Letöltve, 2022.03.01.

Avramidis, E. & Aroni, K. (2020). “With a little help from my best friend…”: Exploring the social functioning of students with moderate learning difficulties in inclusive educational settings. International Journal of Educational Research, 103, 101640. doi: 10.1016/j.ijer.2020.101640

Bahramnejad, A., Iranpour, A., Karamoozian, A., Nakhaee, N. (2020). Universal school-based intervention for increasing resilience, and its effect on substance use. Children and Youth Services Review, 18, 105378. doi: 10.1016/j.childyouth.2020.105378

Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K. S. (1996). The WHO (Ten) well-being index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183–190. doi: 10.1159/000289073

Borca, G., Rabaglietti, E., Roggero, A., Keller, P., Haak, E., & Begotti, T. (2017). Personal values as a mediator of relations between perceived parental support and control and youth substance use. Substance Use & Misuse, doi: 10.1080/10826084.2017.1293103.

Carroll, A., Hougton, S., & Bourgeois, A. (2014). Self-reported substance use among high school students with and without learning difficulties. Australian Journal of Learning Difficulties, 19(1), 47-59. doi: 10.1080/19404158.2014.909861

Cheng, H. & Furnham, A. (2019). Teenage locus of control, psychological distress, educational qualifications and occupational prestige as well as gender as independent predictors of adult binge drinking. Alcohol, 76, 103-109. doi: 10.1016/j.alcohol.2018.08.008

Diener, E. & Chan, M. Y. (2011). Happy people live longer: Subjective well-being contributes to health ang longevity. Applied Psychology: Health and Well-being, 3(1), 1-43. doi: 10.1111/j.1758-0854.2010.01045.x

Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49, 71–75. doi: 10.1207/s15327752jpa4901_13

DSM-5 Referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (2014). Oriold és Társai.

Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (2020). Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei. Budapest Corvinus Egyetem.

ESPAD Group (2020). ESPAD Report 2019: Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, EMCDDA Joint Publications, Publications Office of the European Union, Luxembourg. doi: 10.2810/877033

Evans, B. E., Greaves-Lord, K., Euser, A. S., Tulen, J. H.M., Franken, I. H. A., & Huizink, A. C. (2012). Alcohol and tobacco use and heart rate reactivity to a psychosocial stressor in an adolescent population. Drug and Alcohol Dependece, 126, 296-303. doi: 10.1016/j.drugalcdep.2012.05.031

Fitzgerald, A., Maguire, J., & Dooley, B. (2016). Substance misuse and behavioral adjustment problems in Irish adolescence: Examining contextual risk and social proximal factors. Substance Use & Misuse, 51(13). 1790-1809. doi: 10.1080/10826084.2016.1197938

Friedman, H. S. & Kern, M. L. (2014). Personality, well-being, and health. Annual Review of Psychology, 65, 719-742. doi: 10.1146/annurev-psych-010213-115123

Gál, Z., Jámbori, Sz., Kasik L., Fejes, J. B. (2019): Az észlelt tanulmányi sikeresség és az iskolai jóllét pszichológiai erőforrásainak összefüggése középiskolás diákok körében. Magyar Pedagógia, 119(4), 265-285. doi:10.17670/MPed.2019.4.265

Gordon, M., Russel, B. S., & Finan, L. J. (2019). The influence of parental support and community belonging on socioeconomic status and adolescent substance use over time. Substance Use & Misuse. doi:10.1080/10826084.2019.1654513

Hamvai Cs. & Pikó, B. (2009). Serdülők szubjektív jóllétét meghatározó társas tényezők a családban és az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 59(4), 30-42.

Heizomi, H., Allahverdipour, H., Jafarabadi, M.A., & Safaian, A. (2015). Happiness and its relation to psychological well-being of adolescents. Asian Journal of Psychiatry, 16, 55-60. doi: 10.1016/j.ajp.2015.05.037

Inchley, J., Currie, D., Budisavljevic, S., Torsheim, T., Jåstad, A., Cosma, A., (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report. Volume 1. Key findings. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe; 2020. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.

Jámbori, Sz. & Kőrössy, J. (2019). A szándékos önszabályozás jelentősége serdülő és fiatal felnőttkorban a társas támogatás, az identitásállapotok és a reziliencia tükrében. Alkalmazott Pszichológia, 19(3), 33-52. doi: 10.17627/AlkPszich.2019.3.33

Járai, R., Hargitai, R., Nagy, L. Csókasi, K., & Kiss, E. Cs. (2015). A Connor Davidson Reziliencia kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 129-136. doi: 10.17627/ALKPSZICH.2015.1.129

McKee, K., Russell, M., Mennis, J., Mason, M., & Neale, M. (2020). Emotion regulation dynamics predict substance use in high-risk adolescents. Addictive Behaviors, 106, 106374. doi: 10.1016/j.addbeh.2020.106374

Kriston, P. & Pikó, B. (2016). Serdülőkorú fiatalok rizikómagatartásának elemzése önminősített egészségi állapotukkal összefüggésben. Népegészségügy, 94(1), 22-32.

Lin, N., Simeone, R.S., Ensel, W.M., & Kuo, W. (1979). Social support, stressful life events, and illness: A model and an empirical test. Journal of Health and Social Behavior, 20, 108–119. doi: 10.2307/2136433

Lombardi, E., Traficante, D., Bettoni, R., Offredi, I., Vernice, M., & Sarti, D. (2021). Comparison on well-being, egagement and perceived school climate in secondary school students with learning difficulties and specific learning disorders: An exploratory study. Behavioral Sciences, 11(7). 103. doi: 10.3390/bs11070103

Lowthian, E., Page, N., Melendez-Torres, G. J., Murphy, S., Hewitt, G., & Moore, G. (2021). Using latent class analysis to explore complex associations between socioeconomic status and adolescent health and wellbeing. Journal of Adolescent Health, 69, 774-781. doi: 10.1016/j.jadohealth.2021.06.013

Luszczynska, A., Diehl, M., Gutiérrez-Dona, B., & Tötterman, P. (2004). Measuring one component of dispositional self-regulation: Attention control in goal pursuit. Personality and Individual Differences, 37(3), 555-566. doi: 10.1016/j.paid.2003.09.026

Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. doi: 10.1556/Mental.15.2014.3.9

Novita, S., Uyun, Q., Witruk, E., & Siregar, J. K. (2019). Children with yslexia in different cultures: Investigation of anxiety and coping strategies of children with dyslexia in Indonesia and Germany. Annals of Dyslexia, 69, 204-218. doi: 10.1007/s11881-019-00179-5

Németh, Á., Horváth, Zs., & Várnai, D. (2019). Egészségmagatartás serdülőkorban – Mi történt az ezredforduló után? Educatio, 28(3), 472-494. doi: 10.1556/2063.28.2019.3.3

Papp-Zipernovszky, O., Kékesi, M. Z., & Jámbori, Sz. (2017). A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(3), 230-262. doi: 10.1556/0406.18.2017.011

Pikó, B. & Kiss, H. (2019). Dohányzás és okostelefon-függőség fiatalok körében: a motivációk differenciáló szerepe klaszterelemzésben. Iskolakultúra, 29(8), 36-46. doi: 10.14232/ISKKULT.2019.8.36

Pikó, B. & Hamvai, Cs. (2012). Stressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban. Iskolakultúra, 9, 24-33.

Ronen, T., Hamama, L., Rosenbaum, M., & Mishely-Yarlap, A. (2016). Subjective well-being in adolescence: the Role of self-control, social support, age, gender and familial crisis. Journal of Happiness Studies, 17, 81-104. doi: 10.1007/s10902-014-9585-5

Rosenberg, M. (1965). Society and the adolescent self-image. Princeton, NJ: Princeton University Press.

Ruberu, T. L. M., Kenyon, E. A., Hudson, K. A., Filbey, F., Ewing, S. W. F., Biswas, S., & Choudhary, P. K. (2022). Joint risk prediction for hazardous use of alcohol, cannabis, and tobacco among adolescents: A preliminary study using statistical and machine learning. Preventive Medicine Reports, 25, 101674. doi: 10.1016/j. pmedr.2021.101674

Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275. doi: 10.1556/Mental.15.2014.3.7

Schwartz, S. J., Phelps, E., Lerner, J. V., Huang, S., Brown, C. H., Lewin-Bizan, S., Li, Y., & Lerner, R. M. (2010). Promotion as prevention: Trajectories of positive youth development as protective against tobacco, alcohol, illicit drug, and sex initiation. Applied Developmental Science, 14, 197–211. doi: 10.1080/10888691.2010.516186

Schwartz, S. J., Waterman, A. S., Vazsonyi, A. T., Zamboanga, B. L., Whitbourne, A. K., Weiskirch, R. S., Vernon, M., Caraway, S. J., Kim, S. Y., Forthum, L.F., Donnellan, M. B., & Ham, L. S. (2011). The association of wellbeing with health risk behaviors on college-attending young adults. Applied Developmental Science, 15(1). 20-36. doi: 10.1080/10888691.2011.538617

Schwinn, T. M., Schinke, S. P., & Trent, D. N. (2010). Substance use among late adolescent urban youths: Mental health and gender influences. Addictive Behaviors, 35, 30-34. doi: 10.1016/j.addbeh.2009.08.005

Seligman, M. E. P., Steen, T. A., Park, N., & Peterson, Ch. (2005). Positive psychology progress. Empirical validation of interventions. American Psychologist, 60, 410-421. doi: 10.1037/0003-066X.60.5.410

Steinberg, L. (2007). Adolescence (8th ed.). New York: McGraw-Hill.

Stewart-Brown, S. & Janmohamed, K. (2008). Warwick-Edinburgh mental well-being scale. User guide. Version, 1.

Sukamti, N., Keliat, B.A., & Wardani, Y. (2019). The influence of coping skills training and family health education on self-esteem among adolescents in substance abuse prevention. Enfermería Clínica, 29(S2), 532-534. doi: 10.1016/j.enfcli.2019.04.081

Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. doi: 10.1556/mental.7.2006.3.8

Varga, Sz. & Pikó, B. (2015). Társas és egyéni pszichológiai tényezők szerepe a serdülők rizikómagatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 35-54. doi: 10.1556/Mental.15.2014.003

Walsh, S. D., Sela, T., De Looze, M., Craig, W., Cosma, A., Harel-Dich, Y., Boniel-Nissim, M., Malinowska-Cieslik, M., Vieno, A., Molcho, M., Ng, K., & Pickett, W. (2020). Cluster of contemporary risk and their relationship to mental well-being among 15-year old adolescent across 37 countries. Journal of Adolescent Health, 66, S40-S49. doi: 10.1016/j.jadohealth.2020.02.012

WHO Report on the Global Tobacco Epidemic, 2019. Geneva: World Health Organization; 2019. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.

Wilcockson, T. D. W., Pothos, E. M., & Fawcett, A. J. (2016). Dyslexia and substance use in a university

undergraduate population. Substance Use & Misuse, 51(1), 15-22. doi: 10.3109/10826084.2015.1073322

Wills, T. A. & Sishion, T. J. (2004). Temperament and adolescent substance use: A transactional analysis of emerging self-control. Journal of Clinical Child and Adolescent Psychology, 33(1), 69-81. doi: 10.1207/ S15374424JCCP3301_7

Zhou, J., Huebner, E. S., & Tian, L. (2021). Co-developmental trajectories of psychological need satisfactions at school: Relations to mental health and academic functioning in Chinese elementary school students. Learning and Instruction, 74, 101465. doi: 10.1016/j.learninstruc.2021.101465

Zimet, G. D., Dahlem, N. W., Zimet, S. G., & Farley, G. K. (1988). The multidimensional scale of perceived social support. Journal of Personality Assessment, 52(1), 30-41. doi: 10.1207/s15327752jpa5201_2

Zullig, K. J., Valois, R. F., Huebner, S. E., Oeltmann, J. E., & Drane, W. J. (2001). Relationship between perceived life satisfaction and adolescents’ substance abuse. Journal of Adolescent Health, 29, 279–288. doi: 10.1016/s1054-139x(01)00269-5