Védőoltásokhoz való hozzáállás egyetemi hallgatók egy csoportjában
Absztrakt
Bevezetés: Az egészség megőrzésének fontos része a védőoltások alkalmazása, olykor azonban mégis elbizonytalanodunk, felmerül bennünk a biztonságosság kérdése. Napjainkban a félelemérzet a fertőzés súlyosabb következményeitől már nem is kap akkora hangsúlyt, mint gondolnánk. A vizsgálat elsődleges célja a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karon kiválasztott hallgatók szemléletének megismerése a fertőzések védőoltásokkal történő megelőzésével kapcsolatban.
Módszertan: A vizsgálati célcsoportban (N = 93) online, anonim kérdőív kitöltésével gyűjtöttünk információt a 2014–2019-ben felvett védőoltásokról, az ajánlott védőoltásokkal kapcsolatos tájékozódási módokról és az oltási attitűdről. Leíró és elemző (khí2-próba) statisztikai módszerekkel elemeztük az eredményeket.
Eredmények: Az ajánlott védőoltások felvétele nem jellemző a vizsgált célcsoport körében, a hallgatók több mint fele nem is javasolná másoknak azok beadatását. Úgy vélik, hogy vannak más eredményes módszerek is, amelyekkel védekezni lehet a fertőző betegségekkel szemben. A döntésüket arról, hogy beoltassák-e magukat egy vakcinával, több szempont is befolyásolhatja. Ilyen például az oltás költsége, az oltás szükségszerűségének érzete, az oltással szembeni bizalmatlanság, de a betegségtől való félelem is. A vizsgálatba bevont személyek körében előfordul a védőoltásokkal szembeni helytelen információ birtoklása. Az influenza elleni oltóanyag felvétele a férfiak körében volt jellemzőbb. Az ajánlott védőoltásokkal kapcsolatos információk gyűjtése a posztgraduális és a szakvizsgaképzésben résztvevők esetén volt jelentősebb. Az információk forrása elsősorban a családorvos, de a szakvizsgaképzés résztvevői körében ugyanolyan lényeges valamely családtag véleménye, illetve a médiatartalmak is. A vizsgálatba bevont személyek kevesebb mint egyötöde tudott megbízható internetes felületet megnevezni tájékozódás céljából.
Következtetések: A hallgatók bizalmatlanságát, helytelen információit a védőoltásokkal kapcsolatban mérsékelni szükséges, és kritikus gondolkodásra ösztönözni őket, hiszen a véleményformáló szerepük meghatározó. Egészségkommunikációjuk, tájékozottságuk, tudásuk által képesek a környezetükben lévő emberek oltásokra vonatkozó attitűdjét kedvező irányba befolyásolni, továbbá az azokkal kapcsolatos tévhiteket eloszlatni.
Hivatkozások
Elek, S. (2012). Védőoltások – információs problémák. Gyógyszereink, 62(6), 146–147.
Fehér, Á., Fekete, M., Varga, J. T., & Horváth, I. (2019). Az orvostanhallgatók vakcinológiai tájékozottsága. Orvosi Hetilap, 160(30), 1193–1199. doi: 10.1556/650.2019.31426
Goda, V. (2020. 08. 05.). Tévhitek a védőoltásokról és a védőoltás-allergiáról. Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs Főosztály. https://tudomany.hu/cikkek/tevhitek-a-vedooltasokrol-es-a-vedooltas-allergiarol-110701?system=cachefrissit&rnd=2421815
Hajnal, F., Busa, Cs., Papp, R., & Balogh, S. (2017). Az alapellátásban dolgozó orvosok és munkatársaik preventív szerepe járványok idején. Orvosi Hetilap, 158(14), 523–532. doi: 10.1556/650.2017.30627
Horváth, V. (2012). A védőoltások jelentősége az immunológia kezdeti időszakában és napjainkban. Gyógyszere-ink, 62(6), 156–157.
Illyés, A. (2016). Védőoltások fontossága és kommunikációja. Élet és Tudomány, 71(1), 3.
Inhoff, E., Gyergyák, K., Illyés-Kovács, A., Lukács, E., & Turcsán, J. (2020). Hitek és tévhitek a védőoltással kapcsolat-ban. Nővér, 33(4), 1–6.
Kata, A. (2010). A postmodern Pandora's box: anti-vaccination misinformation on the Internet. Vaccine, 28(7), 1709–1716. doi: 10.1016/j.vaccine.2009.12.022
Kun, E., Gács, Zs., Benedek, A., Mészner, Zs., & Koltai, J. (2017). A HPV-oltás és a szülői egészségértés – kanyargós út az oltásig. Egészségfejlesztés, 58(4), 10–19. doi: 10.24365/ef.v58i4.186
Kun, E., Benedek, A., & Mészner, Zs. (2019). Védőoltásokkal kapcsolatos kételyek és elkötelezettség a magyaror-szági egészségügyi alapellátásban dolgozók körében. Orvosi Hetilap, 160(48), 1904-1914. doi: 10.1556/650.2019.31538
Meppelink, C. S., Smit, E. G., Fransen, M. L., & Diviani, N. (2019). “I was right about vaccination”: Confirmation bias and health literacy in online health information seeking. Journal of Health Communication, 24(2), 129-140. doi: 10.1080/10810730.2019.1583701
Narayanan, S. S., Jayaraman, A., & Gopichandran, V. (2018). Vaccine hesitancy and attitude towards vaccination among parents of children between 1–5 years of age attending a tertiary care hospital in Chennai, India. Indi-an Journal of Community & Family Medicine, 4(2), 31–36. doi: 10.4103/2395-2113.251436
Nemzeti Népegészségügyi Központ. (2021). A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2021. évi védőoltásokról. https://www.antsz.hu/data/cms100122/VML_2021_NNK.pdf
Országos Epidemiológiai Központ. (2014. 10. 29.). Tények és tévhitek a védőoltásokról. ÁNTSZ Országos Tisztifő-orvosi Hivatala. https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/jarvany_archivum/oltasbiztonsag/tenyek-es-tevhitek-a-vedooltasrol.html
Tarkó, K. (2021). Recenzió. Johan Béla – A társadalom szerepe az egészségvédelmi munkában. Népegészségügy, 98(1), 24.
Vajó, P. (2021). Az influenza elleni védőoltás hatása egyes más egészségügyi tényezőkre. Economica, 12(1-2), 36-50. doi: 10.47282/economica/2021/12/1-2/9610
Vezér, T., Müller, A., Lukács, A., Borsányi, F., D. Kis, N., Halápi, B., Katona, Cs., & Paulik, E. (2019). Influenza vakciná-ciós magatartás és befolyásoló tényezőinek vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen. Egészségtudomány, 63(3-4), 3–31. doi: 10.29179/EgTud.2019.3-4.3-31
Witkowski, S. (2018. 08. 16.). Psychology researchers explore how vaccine beliefs are formed. VOA. https://www.voanews.com/a/psychology-researchers-explore-how-vaccine-beliefs-are-formed/4531986.html
Copyright (c) 2022 Veronika Mátó (Szerző)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
