Időskorúak mentális egészségét befolyásoló tényezők

Judit Pukánszky,; Csanád Szabó,; Katalin Lantos,

doi:10.24365/ef.v62i2.5999

Pukánszky Judit Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szeged
Szabó Csanád Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged
Lantos Katalin Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged

DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.5999

Kulcsszavak: időskor, élettel való elégedettség, élet értelmessége, társas kapcsolatok, magányosság

Absztrakt

Bevezetés: Tanulmányunkban a mentális egészséggel összefüggésbe hozható változókat (élettel való elégedettség, élet értelmességének érzése, pszichés közérzet, pszichoszomatikus tünetek, társas kapcsolatok, magányosság) vizsgáltuk időskorúak körében.

Módszertan: Kérdőíves vizsgálatunkban 113 fő (32 férfi és 81 nő), 70–96 év közötti személy vett részt (átlagéletkor = 78,63 ± 6,57 év), akiket az otthonukban vagy két idősotthonban kerestünk fel. A vizsgálatban a következő mérőeszközöket alkalmaztuk: UCLA magányossági skála, pszichésközérzet-skála, rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmességét mérő alskálája, élettel való elégedettségskála, ezen kívül felmértük a pszichoszomatikus tünetek számát, valamint a szociális találkozások gyakoriságát a rokonokkal, barátokkal és a szomszédokkal.

Eredmények: Mintánkon a következő átlagértékeket kaptuk: magányossági skála 37,60 ± 9,20; pszichésközérzet-skála: 14,18 ± 4,38; rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmessége alskála: 11,98 ± 2,62; élettel való elégedettségskála: 23,01 ± 7,99, pszichoszomatikus tünetek száma: 12,99 ± 3,69. A megkérdezettek 64,6%-a mindennap beszélget a szomszédaival, 31%-a mindennap találkozik a barátaival, 27,4%-a pedig mindennap találkozik a rokonaival. Az élettel való elégedettség szignifikánsan negatívan korrelált a magányosság értékével (r = -0,35, p < 0,01), a pszichés közérzettel (mely faktornál a magasabb pontérték negatívabb pszichés közérzetre utalt) (r = -0,43, p < 0,01), és a pszichoszomatikus tünetek számával (r = -0,51, p < 0,01). A pszichés közérzet és a pszichoszomatikus tünetek száma között jelentős pozitív összefüggést találtunk (r = 0,61, p < 0,01). A résztvevők három csoportja között (házastársával, egyedül, idősotthonban él) szignifikáns különbség (F(3,109) = 3,01, p = 0,03) volt a magányosság terén. Az LSD (Least Significant Difference) post-hoc elemzés eredménye szerint a házastársukkal élő személyek (35,39 ± 7,15, p = 0,00) szignifikánsan kevésbé voltak magányosak, mint az idősotthonban élők (42,29 ± 13,17, p = 0,00). Az egyedül élő személyek (36,55 ± 7,44, p = 0,01) kevésbé érezték magukat magányosnak, mint az idősotthonban lakók (42,29 ± 13,17, p = 0,00).

Következtetések: Azok az időskorú személyek, akik elégedettek voltak életükkel és értelmesnek érezték azt, jobb lelki egészségről számoltak be. A társas kapcsolatok megléte időskorban egészségmegőrző szereppel bírhat.

Szerző életrajzok

Pukánszky Judit, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szeged

Szabó Csanád, Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged

Lantos Katalin, Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged

Hivatkozások

Csókási K. Az idősek mentális állapota. In: Lampek K, Rétsági E. (szerk.). Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei időskorban. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet; 2015. p. 103-19.

Iván L. Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány. 2002;4:412-8.

World Health Organization. Mental health of older adults 2017. Available from: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-of-older-adults.

Martos T. Életcélok és lelki egészség a magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2010.

Majercsik E. Idősek a mában. Geriátriai szocio-pszichológiai vizsgálat, az életminőség javításának lehetőségei. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2004.

Martos T, Sallay V, Désfalvi J, Szabó T, Ittzés A. Az Élettel Való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2014;15(3):289-303.

Kovács E, Pikó B. A család egészségvédő hatása serdülők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2009;10(3):223-37.

Zhang Z, Zhang J. Belief in a just world mediates the relationship between institutional trust and life satisfaction among the elderly in China. Personality and individual differences. 2015 2015/09/01/;83:164-9. doi: 10.1016/j.paid.2015.04.015

Brassai L. Az élet értelmességével összefüggő egyéni és családi tényezők serdülőkorban. Magyar Pszichológiai Szemle 2012;67(2):317-36.

Konkoly-Thege B, Martos T, Skramski Á, Kopp M. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Élet Értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2008;9(3):243-61.

Brassai L. Az élet értelmessége mint az egészségmagatartás védőfaktora serdülőkoban. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2011.

Lázányi KR. A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a diákszervezeti tagság kapcsán. Tanulmánykötet - Vállalkozásfejlesztés a XXI században. Budapest: Óbuda University, Keleti Faculty of Business and Management; 2011. p. 155-70.

Tandari-Kovács M. Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2010.

Salovey P, Bedell BT, Detweiler JB, Mayer JD. Current directions in emotional intelligence research. In: Lewis M, Haviland-Jones JM, editors. Handbook of Emotions, 2nd Edition. New York: Guilford Press; 2000. p. 504-20.

Balog P. A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In: Kopp M. (szerk.). Magyar lelkiállapot 2008 Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó; 2008. p. 240-53.

Lachman ME, Agrigoroaei S. Promoting Functional Health in Midlife and Old Age: Long-Term Protective Effects of Control Beliefs, Social Support, and Physical Exercise. PlosONE. 2010;5(10):1-9. doi: 10.1371/journal.pone.0013297

Yildirim Y, Kocabiyik S. The relationship between social support and loneliness in Turkish patients with cancer. Journal of clinical nursing. 2010;19(5-6):832-9. doi: 10.1111/j.1365-2702.2009.03066.x

Coyle CE, Dugan E. Social isolation, loneliness and health among older adults. Journal of aging and health. 2012;24(8):1346-63. doi: 10.1177/0898264312460275

Perissinotto CM, Stijacic Cenzer I, Covinsky KE. Loneliness in older persons: a predictor of functional decline and death. Arch Intern Med. 2012;172(14):1078-83. doi: 10.1001/archinternmed.2012.1993

Golden J, Conroy RM, Bruce I, Denihan A, Greene E, Kirby M, et al. Loneliness, social support networks, mood and wellbeing in community-dwelling elderly. International journal of geriatric psychiatry. 2009;24(7):694-700. doi: 10.1002/gps.2181

Cacioppo S, Grippo AJ, London S, Goossens L, Cacioppo JT. Loneliness: clinical import and interventions. Perspectives on psychological science : a journal of the Association for Psychological Science. 2015;10(2):238-49. doi: 10.1177/1745691615570616

Russell D, Peplau LA, Cutrona CE. The revised UCLA Loneliness Scale: concurrent and discriminant validity evidence. J Pers Soc Psychol. 1980;39(3):472-80. doi: 10.1037//0022-3514.39.3.472

Russell DW. UCLA Loneliness Scale (Version 3): reliability, validity, and factor structure. J Pers Assess. 1996;66(1):20-40. doi: 10.1207/s15327752jpa6601_2

Csóka S, Szabó G, Sáfrány E, Rochlitz R, Bódizs R. Kísérlet a felnőttkori kötődés mérésére – a kapcsolati kérdőív (Relationship Scale Questionnaire) magyar változata. Pszichológia. 2007:333-55.

Pikó B, Barabás K, Boda K. Pszichoszomatikus tünetek epidemiológiája és hatása az egészségi állapot önértékelésére egyetemi hallgatók körében. Orv Hetil. 1995;136(31):1667-71.

Pikó B. A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata. Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás. LAM. 2011;11(4):318-25.

Pikó B. Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Budapest: Osiris Kiadó; 2002.

Brassai L, Pikó B. Egyéni és családi pszichológiai tényezők szerepe a serdülők testmozgásának rendszerességében. Alkalmazott Pszichológia. 2008;10(3-4):5-20.

Lara R, Vázquez ML, Ogallar A, Godoy-Izquierdo D. Psychosocial Resources for Hedonic Balance, Life Satisfaction and Happiness in the Elderly: A Path Analysis. International journal of environmental research and public health. 2020;17(16):5684. doi: 10.3390/ijerph17165684

Cordeiro RC, Santos RCd, Araújo GKNd, Nascimento NdM, Souto RQ, Ceballos AGdCd, et al. Mental health profile of the elderly community: a cross-sectional study. Revista Brasileira de Enfermagem. 2020;73.

Wang S, Mak HW, Fancourt D. Arts, mental distress, mental health functioning & life satisfaction: Fixed-effects analyses of a nationally-representative panel study. BMC Public Health. 2020;20(1):208. doi: 10.1186/s12889-019-8109-y

Sasaki N, Watanabe K, Imamura K, Nishi D, Karasawa M, Kan C, et al. Japanese version of the 42-item psychological well-being scale (PWBS-42): a validation study. BMC Psychology. 2020;8(1):75. doi: 10.1186/s40359-020-00441-1

Hupkens S, Machielse A, Goumans M, Derkx P. Meaning in life of older persons: An integrative literature review. Nursing Ethics. 2018;25(8):973-91. doi: 10.1177/0969733016680122

Kalkan Oğuzhanoğlu N, Osman O. Yaşlilik, Huzurevi ve Yaşam Yolculuklari Bir Psikodrama Grup Calişmasi [The elderly, nursing homes and life voyages: a psychodrama group study]. Turk Psikiyatri Derg. 2005;16(2):124-32.

Trybusińska D, Saracen A. Loneliness in the context of quality of life of nursing home residents. Open medicine (Warsaw, Poland). 2019;14:354-61. doi: 10.1515/med-2019-0035

Philip KEJ, Polkey MI, Hopkinson NS, Steptoe A, Fancourt D. Social isolation, loneliness and physical performance in older-adults: Fixed effects analyses of a cohort study. Scientific Reports. 2020 2020/08/17;10(1):13908. doi: 10.1038/s41598-020-70483-3

Yu J, Choe K, Kang Y. Anxiety of older persons living alone in the community. Healthcare (Basel, Switzerland). 2020 Aug 22;8(3). doi: 10.3390/healthcare8030287

Ward E, Barnes M, Gahagan B. Well-being in old age: findings from participatory research 2012. SSPARC. http://www.brighton.ac.uk/sass/older-people-wellbeing-and-participation/