Időskorúak mentális egészségét befolyásoló tényezők

Az időskorra számos testi, lelki és szociális változás jellemző. A WHO szerint az 50–60 éves kor az áthajlás kora, 60–75 év közé tehető az idősödés, 75–90 év közötti időszak az időskor, 90 év felett az aggkor, a 100 év feletti emberek pedig matuzsálemi korúak. Tanulmányunkban a könnyebb követhetőség érdekében az idősödést és időskort összevonva beszélünk „időskorról”.

  • Pukánszky Judit Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szeged
  • Szabó Csanád Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged
  • Lantos Katalin Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged
Kulcsszavak: időskor, élettel való elégedettség, élet értelmessége, társas kapcsolatok, magányosság

Absztrakt

Bevezetés: Tanulmányunkban a mentális egészséggel összefüggésbe hozható változókat (élettel való elégedettség, élet értelmességének érzése, pszichés közérzet, pszichoszomatikus tünetek, társas kapcsolatok, magányosság) vizsgáltuk időskorúak körében.

Módszertan: Kérdőíves vizsgálatunkban 113 fő (32 férfi és 81 nő), 70–96 év közötti személy vett részt (átlagéletkor = 78,63 ± 6,57 év), akiket az otthonukban vagy két idősotthonban kerestünk fel. A vizsgálatban a következő mérőeszközöket alkalmaztuk: UCLA magányossági skála, pszichésközérzet-skála, rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmességét mérő alskálája, élettel való elégedettségskála, ezen kívül felmértük a pszichoszomatikus tünetek számát, valamint a szociális találkozások gyakoriságát a rokonokkal, barátokkal és a szomszédokkal.

Eredmények: Mintánkon a következő átlagértékeket kaptuk: magányossági skála 37,60 ± 9,20; pszichésközérzet-skála: 14,18 ± 4,38; rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmessége alskála: 11,98 ± 2,62; élettel való elégedettségskála: 23,01 ± 7,99, pszichoszomatikus tünetek száma: 12,99 ± 3,69. A megkérdezettek 64,6%-a mindennap beszélget a szomszédaival, 31%-a mindennap találkozik a barátaival, 27,4%-a pedig mindennap találkozik a rokonaival. Az élettel való elégedettség szignifikánsan negatívan korrelált a magányosság értékével (r = -0,35, p<0,01), a pszichés közérzettel (mely faktornál a magasabb pontérték negatívabb pszichés közérzetre utalt) (r = -0,43, p<0,01), és a pszichoszomatikus tünetek számával (r = -0,51, p<0,01). A pszichés közérzet és a pszichoszomatikus tünetek száma között jelentős pozitív összefüggést találtunk (r = 0,61, p<0,01). A résztvevők három csoportja között (házastársával, egyedül, idősotthonban él) szignifikáns különbség (F(3,109) = 3,01, p = 0,03) volt a magányosság terén. Az LSD (Least Significant Difference) post-hoc elemzés eredménye szerint a házastársukkal élő személyek (35,39 ± 7,15, p = 0,00) szignifikánsan kevésbé voltak magányosak, mint az idősotthonban élők (42,29 ± 13,17, p = 0,00). Az egyedül élő személyek (36,55 ± 7,44, p = 0,01) kevésbé érezték magukat magányosnak, mint az idősotthonban lakók (42,29 ± 13,17, p = 0,00).

Következtetések: Azok az időskorú személyek, akik elégedettek voltak életükkel és értelmesnek érezték azt, jobb lelki egészségről számoltak be. A társas kapcsolatok megléte időskorban egészségmegőrző szereppel bírhat.

Hivatkozások

Csókási K. Az idősek mentális állapota. In: Lampek K, Rétsági E, editors. Egészséges Idősödés Az egészségfejlesztés lehetőségei időskorban. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet; 2015. p. 103-19.
Iván L. Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány. 2002;4:412-8.
World Health Organization. Mental health of older adults2017. Available from: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-of-older-adults.
Martos T. Életcélok és lelki egészség a magyar társadalomban [Doctoral dissertation]. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2010.
Majercsik E. Idősek a mában. Geriátriai szocio-pszichológiai vizsgálat, az életminőség javításának lehetőségei [Doctoral dissertation]. Budapest: Semmelweis Egyetem 2004.
Martos T, Sallay V, Désfalvi J, Szabó T, Ittzés A. Az Élettel Való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2014;15(3):289-303.
Kovács E, Pikó B. A család egészségvédő hatása serdülők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2009;10(3):223-37.
Zhang Z, Zhang J. Belief in a just world mediates the relationship between institutional trust and life satisfaction among the elderly in China. Personality and individual differences. 2015 2015/09/01/;83:164-9. doi: https://doi.org/10.1016/j.paid.2015.04.015
Brassai L. Az élet értelmességével összefüggő egyéni és családi tényezők serdülőkorban. Magyar Pszichológiai Szemle 2012;67(2):317-36.
Konkoly-Thege B, Martos T, Skramski Á, Kopp M. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Élet Értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2008;9(3):243-61.
Brassai L. Az élet értelmessége mint az egészségmagatartás védőfaktora serdülőkoban [Doctoral dissertation]. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2011.
Lázányi KR. A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a diákszervezeti tagság kapcsán. Tanulmánykötet - Vállalkozásfejlesztés a XXI században. Budapest: Óbuda University, Keleti Faculty of Business and Management; 2011. p. 155-70.
Tandari-Kovács M. Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében [Doctoral dissertation]. Budapest: Semmelweis Egyetem 2010.
Salovey P, Bedell BT, Detweiler JB, Mayer JD. Current directions in emotional intelligence research. In: Lewis M, Haviland-Jones JM, editors. Handbook of Emotions, 2nd Edition. New York: Guilford Press; 2000. p. 504-20.
Balog P. A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In: Kopp M, editor. Magyar lelkiállapot 2008 Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó; 2008. p. 240-53.
Lachman ME, Agrigoroaei S. Promoting Functional Health in Midlife and Old Age: Long-Term Protective Effects of Control Beliefs, Social Support, and Physical Exercise. PlosONE. 2010;5(10):1-9. doi: 10.1371/journal.pone.0013297
Yildirim Y, Kocabiyik S. The relationship between social support and loneliness in Turkish patients with cancer. Journal of clinical nursing. 2010 Mar;19(5-6):832-9. PubMed PMID: 20500326. Epub 2010/05/27. eng. doi: 10.1111/j.1365-2702.2009.03066.x
Coyle CE, Dugan E. Social isolation, loneliness and health among older adults. Journal of aging and health. 2012 Dec;24(8):1346-63. PubMed PMID: 23006425. Epub 2012/09/26. eng. doi: 10.1177/0898264312460275
Perissinotto CM, Stijacic Cenzer I, Covinsky KE. Loneliness in older persons: a predictor of functional decline and death. Arch Intern Med. 2012 Jul 23;172(14):1078-83. PubMed PMID: 22710744. Pubmed Central PMCID: PMC4383762. Epub 2012/06/20. eng. doi: 10.1001/archinternmed.2012.1993
Golden J, Conroy RM, Bruce I, Denihan A, Greene E, Kirby M, et al. Loneliness, social support networks, mood and wellbeing in community-dwelling elderly. International journal of geriatric psychiatry. 2009 Jul;24(7):694-700. PubMed PMID: 19274642. Epub 2009/03/11. eng. doi: 10.1002/gps.2181
Cacioppo S, Grippo AJ, London S, Goossens L, Cacioppo JT. Loneliness: clinical import and interventions. Perspectives on psychological science : a journal of the Association for Psychological Science. 2015 Mar;10(2):238-49. PubMed PMID: 25866548. Pubmed Central PMCID: PMC4391342. Epub 2015/04/14. eng. doi: 10.1177/1745691615570616
Russell D, Peplau LA, Cutrona CE. The revised UCLA Loneliness Scale: concurrent and discriminant validity evidence. J Pers Soc Psychol. 1980 Sep;39(3):472-80. PubMed PMID: 7431205. Epub 1980/09/01. eng. doi: 10.1037//0022-3514.39.3.472
Russell DW. UCLA Loneliness Scale (Version 3): reliability, validity, and factor structure. J Pers Assess. 1996 Feb;66(1):20-40. PubMed PMID: 8576833. Epub 1996/02/01. eng. doi: 10.1207/s15327752jpa6601_2
Csóka S, Szabó G, Sáfrány E, Rochlitz R, Bódizs R. Kísérlet a felnőttkori kötődés mérésére – a kapcsolati kérdőív (Relationship Scale Questionnaire) magyar változata. Pszichológia. 2007:333-55.
Pikó B, Barabás K, Boda K. Pszichoszomatikus tünetek epidemiológiája és hatása az egészségi állapot önértékelésére egyetemi hallgatók körében. Orvosi Hetilap 1995;136(31):1667-71.
Pikó B. A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata. Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás. Lege Artis Medicinae. 2011;11(4):318-25.
Pikó B. Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Budapest: Osiris Kiadó; 2002.
Brassai L, Pikó B. Egyéni és családi pszichológiai tényezők szerepe a serdülők testmozgásának rendszerességében. Alkalmazott Pszichológia. 2008;10(3-4):5-20.
Lara R, Vázquez ML, Ogallar A, Godoy-Izquierdo D. Psychosocial Resources for Hedonic Balance, Life Satisfaction and Happiness in the Elderly: A Path Analysis. International journal of environmental research and public health. 2020;17(16):5684. PubMed PMID: 32781590. eng. doi: 10.3390/ijerph17165684
Cordeiro RC, Santos RCd, Araújo GKNd, Nascimento NdM, Souto RQ, Ceballos AGdCd, et al. Mental health profile of the elderly community: a cross-sectional study. Revista Brasileira de Enfermagem. 2020;73.
Wang S, Mak HW, Fancourt D. Arts, mental distress, mental health functioning & life satisfaction: fixed-effects analyses of a nationally-representative panel study. BMC Public Health. 2020 Feb 11;20(1):208. PubMed PMID: 32046670. Pubmed Central PMCID: PMC7014626. Epub 2020/02/13. eng. doi: 10.1186/s12889-019-8109-y
Sasaki N, Watanabe K, Imamura K, Nishi D, Karasawa M, Kan C, et al. Japanese version of the 42-item psychological well-being scale (PWBS-42): a validation study. BMC Psychology. 2020 2020/07/20;8(1):75. doi: 10.1186/s40359-020-00441-1
Hupkens S, Machielse A, Goumans M, Derkx P. Meaning in life of older persons: An integrative literature review. Nursing Ethics. 2018;25(8):973-91. PubMed PMID: 30871429. doi: 10.1177/0969733016680122
Kalkan Oğuzhanoğlu N, Osman O. [The elderly, nursing homes and life voyages: a psychodrama group study]. Turk psikiyatri dergisi = Turkish journal of psychiatry. 2005 Summer;16(2):124-32. PubMed PMID: 15981149. Epub 2005/06/28. Yaşlilik, Huzurevi ve Yaşam Yolculuklari Bir Psikodrama Grup Calişmasi. tur.
Trybusińska D, Saracen A. Loneliness in the Context of Quality of Life of Nursing Home Residents. Open medicine (Warsaw, Poland). 2019;14:354-61. PubMed PMID: 31157300. eng. doi: 10.1515/med-2019-0035
Philip KEJ, Polkey MI, Hopkinson NS, Steptoe A, Fancourt D. Social isolation, loneliness and physical performance in older-adults: fixed effects analyses of a cohort study. Scientific Reports. 2020 2020/08/17;10(1):13908. doi: 10.1038/s41598-020-70483-3
Yu J, Choe K, Kang Y. Anxiety of Older Persons Living Alone in the Community. Healthcare (Basel, Switzerland). 2020 Aug 22;8(3). PubMed PMID: 32842602. Epub 2020/08/28. eng. doi: 10.3390/healthcare8030287
Ward E, Barnes M, Gahagan B, editors. Well-being in old age: findings from participatory research2012.
Megjelent
2021-05-10
Hogyan kell idézni
PukánszkyJ., SzabóC., & LantosK. (2021). Időskorúak mentális egészségét befolyásoló tényezők: Az időskorra számos testi, lelki és szociális változás jellemző. A WHO szerint az 50–60 éves kor az áthajlás kora, 60–75 év közé tehető az idősödés, 75–90 év közötti időszak az időskor, 90 év felett az aggkor, a 100 év feletti emberek pedig matuzsálemi korúak. Tanulmányunkban a könnyebb követhetőség érdekében az idősödést és időskort összevonva beszélünk „időskorról” . Egészségfejlesztés, 62(2), 3-12. https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.5999
Folyóirat szám
Rovat
Kutatás