A roma női populáció életkörülményeinek összehasonlító vizsgálata Magyarországon
Absztrakt
Bevezetés: Európa legnagyobb kisebbségének, a romák lakáskörülményeire még mindig alacsony komfortfokozat és túlzsúfoltság jellemző. Mivel az egészségi állapot szoros összefüggést mutat az életkörülményekkel, a roma lakosok nagy része már megszületésük idején jelentős hátránnyal indul. Az épületekben lévő közszolgáltatások részben vagy teljesen hiányosak. Az otthonukban nincs elég rendelkezésre álló tér, ennek okán a roma lakosság nagy része szűkösen, kis helyen él.
Módszertan: Keresztmetszeti kutatásunkat 2017. január és 2018. február között végeztük el a magukat roma származásúnak valló roma kisebbséghez tartozó női lakosok között Magyarországon. A vizsgálat során 299 roma és 390 nem roma nőt sikerült saját készítésű kérdőívünkkel felmérni. A statisztikai elemzéseket az SPSS program segítségével végeztük el. A leíró statisztika mellett az összefüggés-elemzéshez a khí-négyzet próbát használtuk. Szignifikánsnak tekintettük az eredményt, ha a p < 0,05.
Eredmények: A roma lakások felszereltségét vizsgálva megfigyelhető, hogy a falvakban még mindig szignifikánsan alacsonyabb a csatornahálózathoz (p < 0,001), az ivóvízhez (p < 0,013), a melegvízhez (p < 0,001), a gázhoz (p < 0,001) való hozzáférés, valamint a fürdőszoba (p < 0,001), a mellékhelyiség (p < 0,001) megléte. Eredményeinket összevetettük az Európai Unió 2016-ban kiadott roma kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről szóló második felmérésével. Vizesblokk a vizsgált magyar háztartartások 15%-ából hiányzott. Ez az arány Romániában a legmagasabb (79%), míg Spanyolországban a legalacsonyabb (1%). A 2014-es Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint, amíg a nem roma lakosokra átlagosan 1,3 szoba jut személyenként, addig a romákra csak 0,7. Ehhez viszonyítva a kutatásunkban az átlagosan egy főre jutó szobaszám ennél is alacsonyabb volt (0,57).
Következtetések: Vizsgálatunk során enyhe javulást láttunk az eddigi felmérésekhez képest, viszont a roma nők rossz lakhatási körülményei még mindig elkeserítőek. A szegénységből, túlzsúfoltságból, közmű hiányosságból eredő szociális problémák megléte nagy szakadékot képez a roma és a nem roma társadalom között. Ennek legfőbb oka feltehetően az alacsony iskolázottságuk miatt kialakult gyenge munkaerőpiaci helyzetükben, ezáltal alacsony jövedelmükben rejlik.
Hivatkozások
Az Európai Unió Tanácsa 2000/43/EK irányelv (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról.
Ámon, K., Balogi A., Czirfusz, M., Jelinek, Cs., Kőszeghy, L., Tagai, G., & Pósfai, I. (2019). Éves jelentés a lakhatási szegénységről. Habitat for Humanity Magyarország, Budapest, 1-99.
Bernát, A. (2014). Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon. Társadalmi riport, 13(1). 246-264.
Demsa, A. (2015). Cigány nők kettős elnyomása Magyarországon a hétköznapokban. Acta Sana. 10(2). 21-29.
Ekmekçi, P. E. (2016). Health and Roma People in Turkey. Balkan Medical Journal, 33(4), 377-382. doi: 10.5152/balkanmedj.2016.151385
European Union Agency for Fundamental Rights (2016). EQUALITY Discrimination against and living conditions of Roma women in 11 EU Member StatesRoma survey – Data in focus. Publications Office of the European Union. 1-56.
European Communities (2005). European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia. 1-50.
Forray, R. K. (2013). Cigány egészség, cigány betegség. Educatio, 22(2), 177-186.
Forray, R. K. (2017). A cigányság középosztályosodása. Educatio, 26(4), 581–590. doi: 10.1556/2063.26.2017.4
Gadó, I. (2018). A roma és nem roma óvodáskorú gyermekek beszédfejlődésének összehasonlító vizsgálata Romológia. 15. 78-96.
Géczy, D. & Gergelics, N. (2019). Két szék között. Roma fiatalok identitásválságai. A többségi előítélet és a saját csoportnormákból való kiszakadás. Erdélyi Társadalom, 17(2), 63-81.
Human Contact (2001). A magyarországi romák XXI. század eleji társadalmi helyzete. Összefoglaló tanulmány.
K. Nagy, E. (2019). A roma tanulók iskolai sikertelenségének kérdései. Magyar Tudomány, 180(11), 1638–1648. doi: 10.1556/2065.180.2019.11.5
Kemény, I., Jánky, B., & Lengyel, G. (2004). A magyarországi cigányság 1971–2003 Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. 1-155.
Keresztes-Takács, O. (2015). Lakhatási viszonyok és az oktatási intézményekhez való hozzáférés a hajdúböszörményi szegregátumokban. REGIO. 23(4). 58-79. doi: 10.17355/rkkpt.v23i4.86
Kósa, Zs., Moravcsik-Kornyicki, Á., Diószegi, J., Bayard, R., Szabó, Z., Sándor, J., & Ádány, R. (2014). Prevalence of metabolic syndrome among Roma: a comparative health examination survey in Hungary. European Journal of Public Health, 25 (2), 299-304.
Központi Statisztikai Hivatal. (2015). Statisztikai tükör Európai lakossági egészségfelmérés 2014. 29. 1-9.
Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)
Makrai, K. (2020). “Ki mit szakít szagolja” Nők a “kettősházi” cigány közösségekben. Egy életút interjúból lett kiscsoportos interjú tanulságai alapján. Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach. 11. 441-449.
Messing, V. & Molnár, E. (2011). Bezáródó kapcsolati hálók: szegény roma háztartások kapcsolati jellemzői. Esély, 22(5), 47-74.
Pik, K. (2001). A cigány gyerekek és az óvoda esete – II. Esély, 12(1), 47-69.
European Union Agency for Fundamental Rights. (2016). Second European Union Minorities and Discrimination Survey Roma – Selected findings. 1-52. https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/roma-eu/roma-equality-inclusion-and-participation-eu_en
Copyright (c) 2021 Noémi Mózes, Éva Kocsis, Helga Judit Feith
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
