A roma női populáció életkörülményeinek összehasonlító vizsgálata Magyarországon

Európában a roma lakosok száma 10-12 millióra tehető, ebből 6 millió az Európai Unió állampolgára (Roma equality, inclusion and participation in the EU, 2020). Az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége továbbra is diszkriminált és egyenlőtlen hozzáféréssel rendelkezik a létfontosságú szolgáltatások terén.

  • Mózes Noémi Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszék, Budapest
  • Kocsis Éva Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszék, Budapest
  • Feith Helga Judit Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszék, Budapest
Kulcsszavak: roma, lakáskörülmények, higiéné

Absztrakt

Bevezetés: Európa legnagyobb kisebbségének, a romák lakáskörülményeire még mindig alacsony komfortfokozat és túlzsúfoltság jellemző. Mivel az egészségi állapot szoros összefüggést mutat az életkörülményekkel, a roma lakosok nagy része már megszületésük idején jelentős hátránnyal indul. Az épületekben lévő közszolgáltatások részben vagy teljesen hiányosak. Az otthonukban nincs elég rendelkezésre álló tér, ennek okán a roma lakosság nagy része szűkösen, kis helyen él.

Módszertan: Keresztmetszeti kutatásunkat 2017. január és 2018. február között végeztük el a magukat roma származásúnak valló roma kisebbséghez tartozó női lakosok között Magyarországon. A vizsgálat során 299 roma és 390 nem roma nőt sikerült saját készítésű kérdőívünkkel felmérni. A statisztikai elemzéseket az SPSS program segítségével végeztük el. A leíró statisztika mellett az összefüggés-elemzéshez a khí-négyzet próbát használtuk. Szignifikánsnak tekintettük az eredményt, ha a p<0,05.

Eredmények: A roma lakások felszereltségét vizsgálva megfigyelhető, hogy a falvakban még mindig szignifikánsan alacsonyabb a csatornahálózathoz (p<0,001), az ivóvízhez (p<0,013), a melegvízhez (p<0,001), a gázhoz (p<0,001) való hozzáférés, valamint a fürdőszoba (p<0,001), a mellékhelyiség (p<0,001) megléte. Eredményeinket összevetettük az Európai Unió 2016-ban kiadott roma kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről szóló második felmérésével. Vizesblokk a vizsgált magyar háztartartások 15%-ából hiányzott. Ez az arány Romániában a legmagasabb (79%), míg Spanyolországban a legalacsonyabb (1%). A 2014-es Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint, amíg a nem roma lakosokra átlagosan 1,3 szoba jut személyenként, addig a romákra csak 0,7. Ehhez viszonyítva a kutatásunkban az átlagosan egy főre jutó szobaszám ennél is alacsonyabb volt (0,57).

Következtetések: Vizsgálatunk során enyhe javulást láttunk az eddigi felmérésekhez képest, viszont a roma nők rossz lakhatási körülményei még mindig elkeserítőek. A szegénységből, túlzsúfoltságból, közmű hiányosságból eredő szociális problémák megléte nagy szakadékot képez a roma és a nem roma társadalom között. Ennek legfőbb oka feltehetően az alacsony iskolázottságuk miatt kialakult gyenge munkaerő piaci helyzetükben, ezáltal alacsony jövedelmükben rejlik.

Hivatkozások

Az Európai Unió Tanácsa 2000/43/EK irányelv (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról.

Ámon, K., Balogi A., Czizfusz, M., „et al” (2019): Éves jelentés a lakhatási szegénységről. Habitat for Humanity

Magyarország, Budapest, 1-99.

Bernát, A. (2014): Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon. Társadalmi riport, 13(1). 246-264.

Demsa, A. (2015): Cigány nők kettős elnyomása Magyarországon a hétköznapokban. Acta Sana. 10(2). 21-29.

Ekmekçi, P. E. (2016): Health and Roma People in Turkey. Balkan Med J. 33. 377-382. doi: 10.5152/balkanmedj.2016.151385

European Union Agency for Fundamental Rights (2016): EQUALITY Discrimination against and living conditions of Roma women in 11 EU Member StatesRoma survey – Data in focus. Publications Office of the European Union. 1-56.

European Communities (2005): European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia. 1-50.

Forray, R. K. (2013): Cigány egészség, cigány betegség. Educatio. 22(2). 177-186.

Forray, R. K. (2017): A cigányság középosztályosodása. Educatio. 26(4). 581–590. DOI: 10.1556/2063.26.2017.4.

Gadó, I. (2018): A roma és nem roma óvodáskorú gyermekek beszédfejlődésének összehasonlító vizsgálata Romológia. 15. 78 -96.

Géczy, D., Gergelics, N. (2019): Két szék között. Roma fiatalok identitásválságai. A többségi előítélet és a saját

csoportnormákból való kiszakadás ERDÉLYI TÁRSADALOM. 17(2). 63-81.

Human Contact (2001): A magyarországi romák XXI. század eleji társadalmi helyzete. Összefoglaló tanulmány.

K. Nagy, E. (2019): A roma tanulók iskolai sikertelenségének kérdései. Magyar Tudomány. 180(11). 1638–1648. DOI: 10.1556/2065.180.2019.11.5

Kemény, I., Jánky, B., Lengyel, G. (2004): A magyarországi cigányság 1971–2003 Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Budapest. 1-155.

Keresztes-Takács, O. (2015): Lakhatási viszonyok és az oktatási intézményekhez való hozzáférés a hajdúböszörmé-nyi szegregátumokban. REGIO. 23(4). 58-79. DOI: http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v23i4.86

Kosa, Zs., Moravcsik-Kornyicki, Á., Diószegi, J., Bayard, R., Szabó, Z., Sándor, J., Ádány, R. (2014): Prevalence of metabolic syndrome among Roma: a comparative health examination survey in Hungary. Eur J Public Health. 25. 299-304.

Központi Statisztikai Hivatal. (2015): Statisztikai tükör Európai lakossági egészségfelmérés 2014. 29. 1-9.

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)

Makrai, K. (2020): “Ki mit szakít szagolja” Nők a “kettősházi” cigány közösségekben. Egy életút intejúból lett kiscsoportos interjú tanulságai alapján. Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach. 11. 441-449.

Messing, V., Molnár, E. (2011): Bezáródó kapcsolati hálók: szegény roma háztartások kapcsolati jellemzői. Esély. 547. 47-74.

PIK, K. (2001): A cigány gyerekek és az óvoda esete – II. Esély. 1. 47-69.

European Union Agency for Fundamental Rights. (2016): Second European Union Minorities and Discrimination Survey Roma – Selected findings. 1-52. https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/roma-eu/roma-equality-inclusion-and-participation-eu_en

Megjelent
2021-05-04
Hogyan kell idézni
MózesN., Kocsis Éva, & FeithH. J. (2021). A roma női populáció életkörülményeinek összehasonlító vizsgálata Magyarországon: Európában a roma lakosok száma 10-12 millióra tehető, ebből 6 millió az Európai Unió állampolgára (Roma equality, inclusion and participation in the EU, 2020). Az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége továbbra is diszkriminált és egyenlőtlen hozzáféréssel rendelkezik a létfontosságú szolgáltatások terén . Egészségfejlesztés, 62(2), 13-25. https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.5910
Folyóirat szám
Rovat
Kutatás