Várandósok egészségműveltsége a vélt egészségi állapot és egészségmagatartás tükrében

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségműveltség és egészségi állapot közötti kapcsolat vizsgálata hazánkban is a kutatók fókuszába került az utóbbi években. Kevéssé kutatott terület azonban a várandósok egészségműveltsége. A várandós nők egészségmagatartásának pozitív irányú befolyásolása kiemelten fontos a saját, a fejlődő magzat, majd a megszületett gyermek egészségi állapotának szempontjából. Az egészségműveltség szintjének, az azt befolyásoló tényezőknek az ismerete fontos kiindulópont az egészségfejlesztés tervezése, a hatékony módszerek kiválasztása szempontjából.

Célkitűzések: Kutatásunkban célunk volt vizsgálni a Magyarországon élő várandósok életmódját, egészségműveltségét, a vélt egészségi állapot és egészség-magatartás tükrében, feltárni az egészségértést befolyásoló tényezőket, a szociodemográfiai változók és az egészségműveltség kapcsolatát.

Módszerek: Egy prospektív, keresztmetszeti vizsgálat során, a Magyarországon élő várandósok egészségműveltségét mértük fel a Newest Vital Sign (NVS) és a CHEW validált mérőeszközök segítségével, a vélt egészségi állapotukat és egészség-magatartásukat az Európai Lakossági Egészségfelmérés egyes kérdéseivel vizsgáltuk. Összesen 2000 kérdőív került kiosztásra 2023 májusától 2024 decemberéig, melyből 1655 értékelhető kérdőív érkezett vissza. A válaszadási hajlandóság 75%-os volt. Az adatok súlyozása után két- és többváltozós matematikai-statisztikai módszerekkel vizsgáltuk a mélyebb összefüggéseket, a számítások során 5%-os hibahatárral dolgoztunk.

Eredmények: Vizsgálatunk eredményei alapján elmondható, hogy a két egészségműveltséget mérő kérdőív belső konzisztenciája megbízhatónak bizonyult, továbbá közöttük gyenge szignifikáns kapcsolatot tártunk fel. Az adatok alapján a várandósok 22,3%-a nagy valószínűséggel elégtelen, 18,6%-a valószínűleg korlátozott és 59,0%-a nagy valószínűséggel megfelelő funkcionális egészségműveltséggel bír. A szociodemográfiai tényezők - az életkor (p<0,001); az iskolai végzettség (p<0,001); a lakóhely (p<0,001), és az anyagi helyzet (p<0,001) – és az egészségműveltség szignifikáns összefüggést mutatott. A mélyebb elemzések során kiderült, hogy a 18 év alatti, és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező gravidák egészségműveltsége kifogásolható a leginkább. A vélt egészségi állapot, az egészségért érzett felelősség szintén összefüggést mutat a várandósok egészségértésével.

Következtetés: A vizsgálatban használt két egészségműveltséget mérő kérdőív jól kombinálható egymással, kiegészítik egymást. A szociodemográfiai tényezők, különösen az életkor és iskolai végzettség jelentősen befolyásolják a várandósok egészségműveltségét. Az egészségjavító intervenciók sikerességének, hatékonyságának alapvető feltétele az érintett célpopuláció közreműködése, melynek pedig egyik elengedhetetlen feltétele az egyén egészségműveltségének fejlesztése. A várandósok egészségfejlesztése, ismereteinek bővítése kiemelt feladat, mivel ez által tudjuk optimalizálni az anyai és perinatális kimeneteleket mind rövid, mind hosszú távon.