Békés Vármegyei Ifjúságkutatás 2004-2014-2024: Egészségkockázati magatartás és pszichikai egészség

Bettina Pikó; Judit,  Kiss-Handra,; Anita Tarkóné Strifler; Éva Sinyiné Nagy

doi:10.24365/ef.17010

Pikó Bettina Szegedi Tudományegyetem, Szent-György Albert Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged
Kiss-Handra Judit Békés Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Békéscsaba
Tarkóné Strifler Anita Békés Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Békéscsaba
Sinyiné Nagy Éva Békés Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Békéscsaba

Kulcsszavak: egészségrizikó-magatartás;, pszichoszociális egészség, dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségmonitorozás

Absztrakt

Bevezetés: A serdülőkori egészségmagatartás és pszichikai egészség monitorozása fontos prioritást képez az egészségfejlesztésben. Jelen tanulmányban a Békés vármegyei ifjúság körében 2004-ben, 2014-ben és 2024-ben elvégzett felmérések eredményeit hasonlítottuk össze, az elemzések fókuszába állítva a pszichikai egészség mutatóit, valamint az egészségkockázati magatartásokat.

Módszertan: 2004-ben a Dél-alföldi Ifjúságkutatás részeként (N=400), 2014-ben a Békés megyei Ifjúságkutatás (N = 677), 2024-ben pedig a Békés vármegyei Ifjúságkutatás (N = 772) keretében mértük fel a középiskolás populáció egészségi állapotának pszichoszociális összefüggéseit: a pszichoszomatikus és depressziós tünetek gyakoriságát, az élettel való elégedettséget, a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás havi prevalenciáját.

Eredmények: A dohányzás csökkenő tendenciát mutatott a vizsgált populációban, valamint megfigyelhető a nemek szerinti különbségek eltűnése. Ki kell emelni az alternatív dohánytermékek elterjedtségét is. A kannabisz-fogyasztás enyhe csökkenése mellett azonban, az alkoholfogyasztás terén emelkedő tendencia érvényesül. Ráadásul a legkedveltebb italfajtát a legmagasabb alkoholtartalmú égetett szeszek jelentik a fiatalok számára. Mindezek a változások megfelelnek a nemzetközi trendeknek. A pszichikai egészség változói között a pszichoszomatikus tünetek aránya megnőtt a vizsgált populációban; a leggyakoribb tünetek a kimerültség, az alvászavarok és a hát-derékfájás voltak. A lányok körében emelkedő depressziós tüneti pontszám szintén kitüntetett figyelmet érdemel.

Következtetések: Békés vármegyében a preventív munkát végző szakembereknek prioritásként kell kezelni a középiskolás fiatalok alkoholfogyasztással összefüggő attitűdjeinek formálását, valamint a pszichoszomatikus és depressziós tünetek csökkentése érdekében a hatékony megküzdési technikák megismertetését.

Hivatkozások

AAchra, S., & Yamanaka, J. (2020). Back pain in children and adolescents. American Family Physician, 102(1), 19–28. https://www.aafp.org/pubs/afp/issues/2020/0701/p19.html

Aymerich, M., Cladellas, R., Castelló, A., Casas, F., & Cunill, M. (2021). The evolution of life satisfaction throughout childhood and adolescence: Differences in young people’s evaluations according to age and gender. Child Indicators Research, 14, 2347–2369. https://doi.org/10.1007/s12187-021-09846-9

Badura, P., Sigmundova, D., Sigmund, E., Madarasova Geckova, A., van Dijk, J. P., & Reijneveld, S. A. (2017). Participation in organized leisure-time activities and risk behaviors in Czech adolescents. International Journal of Public Health, 62(3), 387–396. https://doi.org/10.1007/s00038-016-0930-9

Benton, T. D., Boyd, R. C., & Njoroge, W. F. M. (2021). Addressing the global crisis of child and adolescent mental health. JAMA Pediatrics, 175(11), 1108–1110. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2021.2479

Borca, G., Rabaglietti, E., Roggero, A., Keller, P., Haak, E., & Begotti, T. (2017). Personal values as a mediator of relations between perceived parental support and control and youth substance use. Substance Use and Misuse, 52(12), 1589–1061. https://doi.org/10.1080/10826084.2017.1293103

Casey, B. J., Jones, R. M., & Hare, T. A. (2008). The adolescent brain. Annals of the New York Academy of Sciences, 1124, 111–126. https://doi.org/10.1196/annals.1440.010

Charrier, L., van Dorsselaer, S., Canale, N., Baska, T., Kilibarda, B., Comoretto, R.I., Galeotti, T., Brown, J., & Vieno, A. (2024). A focus on adolescent substance use in Europe, central Asia and Canada. Health Behaviour in School-aged Children international report from the 2021/2022 survey. Volume 3. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO. https://www.who.int/europe/publications/i/item/9789289060936

Crocetti, E. (2017). Identity formation in adolescence: The dynamic of forming and consolidating identity commitments. Child Development Perspectives, 11(2), 145–150. https://doi.org/10.1111/cdep.12226

Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 9, 71–75. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4901_13

Dudok, R., & Pikó, B. F. (2023). Multi-level protective factors of adolescent smoking and drinking. European Journal of Investigation in Health, Psychology and Education, 13(6), 932–947. https://doi.org/10.3390/ejihpe13060071

Elekes, Zs., Arnold, P., & Bencsik, N. (szerk). (2020). Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában: A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem MTA-BCE Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf

Gullo, M. J, & Dawe, S. (2008). Impulsivity and adolescent substance use: Rashly dismissed as „all-bad”? Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 32(8), 1507–1518. https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2008.06.003

Kansagra, S. (2020). Sleep disorders in adolescence. Pediatrics, 145(Suppl 2), S204–S209. https://doi.org/10.1542/peds.2019-2056I

Kovacs, M. (1992). Children’s Depression Inventory (CDI). Toronto: Multi-Health Systems.

Lee, K. T. H., & Vandell, D. L. (2015). Out-of-school time and adolescent substance use. Journal of Adolescent Health, 57(5), 523–529. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2015.07.003

MacKinnon, L. (2023). Management of fatigue in children and young people. Pediatrics and Child Health, (10), 305–312. https://doi.org/10.1016/j.paed.2023.07.003

Martins, P. C., Oliveira, V.H., Mendes, S. M., & Fernández-Pechaco, G. (2021). After-school time use of urban adolescents: Effects on achievement, problem behaviors, and happiness. Journal of Leisure Research, 52(3): 286–306. https://doi.org/10.1080/00222216.2020.1785977

Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. https://doi.org/10.1556/Mental.15.2014.3.9

McLaughlin, K.A., & King, K. (2015). Developmental trajectories of anxiety and depression in early adolescence. Journal of Abnormal Child Psychology, 43, 311–323. https://doi.org/10.1007/s10802-014-9898-1

Németh, Á. (szerk.) (2023). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása 2022. A WHO-val együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás. Nemzeti jelentés – legújabb adatok és trendek az elmúlt húsz évben. Budapest: ELTE, Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Pikó, B., Barabás, K., & Boda, K. (1997). Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on selfperceived health in a Hungarian student population. European Journal of Public Health, 7(3), 243–247. https://doi.org/10.1093/eurpub/7.3.243

Pikó, B., Klembucz, E., Sinyiné Nagy, É., Tarkóné Strifler, A. (2006). Ifjúságmagatartás-kutatás Békés megyében – 2004. Egészségfejlesztés, 47(1-2), 20–26.

Pikó, B., Tarkóné Strifler, A., Sinyiné Nagy, É., Almásiné Hegedűs, I., Nagyné Klembucz, E. (2015). Békés megyei ifjúságkutatás 2004/2014: Egészségmagatartás, pszichikai egészség, értékpreferenciák. Egészségfejlesztés, (5-6), 14–24.

Pool, L. R., Aguayo, L., Brzezinski, M., Perak, A. M., Davis, M. M., Greenland, P., Hou, L., Marino, B. S., Van Horn, L., Wakschlag, L., Labarthe, D., Lloyd-Jones, D., & Allen, N. B. (2021). Childhood risk factors and adulthood cardiovascular disease: A systematic review. Journal of Pediatrics, 232, 118–126.e123. https://doi. org/10.1016/j.jpeds.2021.01.053

Pourmand, A., Armstrong, P., Mazer-Amirshahi, M., & Shokoohi, H. (2014). The evolving high: New designer drugs of abuse. Human & Experimental Toxicology, 33(10), 993–999. https://doi. org/10.1177/0960327113514100

Rózsa, S., Vetró, Á., V. Komlósi, A., Gádoros, J., Kő, N., & Csorba, J. (1999). A gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján. Pszichológia,19(4), 459–482.

Steinberg, L., & Morris, A. S. (2001). Adolescent development. Annual Review of Psychology, 52, 83–110. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.52.1.83

Svedberg, P., Eriksson, M., & Boman, E. (2013). Associations between scores of psychosomatic health symptoms and health-related quality of life in children and adolescents. Health Qual Life Outcomes 11, 176. https://doi.org/10.1186/1477-7525-11-176

Teesson, M., Newton, N. C., Slade, T., Chapman, C., Birrell, L., Mewton, L., Mather, M., Hides, L., McBride, N., Allsop, S., & Andrews, G. (2020). Combined prevention for substance use, depression, and anxiety in adolescence: a cluster-randomised controlled trial of a digital online intervention. Lancet Digital Health, 2,e74–78. https://doi.org/10.1016/S2589-7500(19)30213-4

Xie, H., Weybright, E. H., Caldwell, L. L., Wegner, L., & Smith, E. A. (2020). Parenting practice, leisure experience, and substance use among South African adolescents. Journal of Leisure Research, 51(1), 36–55. https://doi.org/10.1080/00222216.2019.1620144

Walsh, S. D., Sela, T., De Looze, M., Craig, W., Cosma, A., Harel-Dich, Y., Boniel-Nissim, M., Malinowska-Cieslik, M., Vieno, A., Molcho, M., Ng, K., & Pickett, W. (2020). Clusters of contemporary risk and their relationship to mental well-being among 15-year old adolescent across 37 countries. Journal of Adolescent Health, 66(6S), S40–S49. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2020.02.012