Egészséges életmóddal kapcsolatos kutatások a hazai iskolákban

Absztrakt

Háttér: Napjainkban nincsenek hiteles információink arról, hogy a teljes körű iskolai egészségfejlesztés az elmúlt években milyen formában és minőségben valósult meg az oktatás rendszerében. A közlemény célja az „Iskolai egészséges életmód kutatás és felmérés” módszertanának, valamint eredményeinek döntően leíró jellegű bemutatása.

Módszerek: A kutatás három különálló felmérést foglalt magába, melyek a konvergencia régiók 288 általános iskolájában valósultak meg. Az első, az ún. intervenciós kutatás, amely a projekt egészségfejlesztési programelemeineki megvalósulását megelőzően, majd azokat követően 3., 5. és 7. osztályos tanulók (13 625 fő) és pedagógusok (586 fő) ismereteiben és attitűdjében bekövetkezett változásokat vizsgálta kérdőívvel. A második vizsgálatban mozgásszenzoros eszköz segítségével a tanulók (175 fő) mozgásmintázatát rögzítették. A harmadik kutatásban az iskolai egészségkultúrát vizsgálták online kérdőív segítségével iskolaigazgatók (535 fő), pedagógusok (569 fő) és iskolaegészségügyi szakemberek (400 fő) körében.

Eredmények: Az intervenciós kutatás eredményei alapján az intervenció eredményességét jelző ismeret- és attitűdváltozás összességében nem volt kimutatható a tanulók körében, míg a pedagógusoknál igen. A mozgásszenzoros felmérés eredményei szerint a tanulók fizikai aktivitása meglehetősen alacsonynak ítélhető. Az egészségkultúra felmérés eredményei szerint a megkérdezett iskolai szakemberek alapvetően elégedettek az iskolai légkörrel, azonban többségük túlterheltségre panaszkodik (67%), emellett több irányban (pl. továbbképzések, infrastruktúra területén) fejlesztéseket tartanának hasznosnak.

Következtetés: Annak érdekében, hogy az egyénekre és közösségekre ható, egészséggel kapcsolatos pozitív irányú változás történjen, további, több szereplő bevonásával történő, hosszú távú egészségfejlesztési tevékenységekre van szükség. A kutatással feltárt hiányosságok, nehézségek alapján olyan célterületek és beavatkozási irányok jelölhetők ki, melyek a jelenlegi helyzetre reagálnak és illeszkednek az intézményi környezethez, elősegítve a hatásosabb egészségfejlesztést.