A bántalmazott egészségügyi dolgozók élményei – gyermekpszichiátriai tapasztalatok egy online önkitöltős kvalitatív kutatás alapján
Absztrakt
Cél: A gyermekek sürgősségi pszichiátriai ellátása kiemelt feladat. Elkerülhetetlen, hogy néha egyes helyzetekben a betegek vagy a hozzátartozóik ne bántalmazzák a pszichiátrián dolgozókat. Számos olyan tényező merül fel, amely az erőszakot facilitálja, de olyanok is, amelyek protektív jelleggel bírnak. Lényegi kérdés, hogy a bántalmazások okai a betegek, a külső tényezők vagy a szituációk körében keresendők.
Módszertan: Kiterjedt hazai és nemzetközi szakirodalmi elemzést követően, összesen tíz kérdéscsoportot felölelő, saját fejlesztésű, félig strukturált online kérdőívet alkalmaztak a szerzők, amelybe 51 főt vontak be, és 21-en válaszoltak. A kérdések témái a következők voltak: a tettleges és a nem tettleges erőszak meghatározása, a bántalmazás leírása, az észlelt kockázati tényezők, az eset következményei, oka és célja, kezelése, bejelentése, megelőzése, valamint az egyéb megjegyzések. A nyers adatokat tartalomelemzéssel vizsgálták, és két lépcsőben kódolták.
Megállapítások: A kódolás során a szerzők azt tapasztalták, hogy a legtöbb témában szituációs okok állnak a bántalmazás hátterében. Az esetleírásoknál hangsúlyosnak mutatkoztak a külső okok is. A következmények és a célok esetében a beteggel kapcsolatos ismérvek vezettek, és egyedül a kockázati tényezők témákban jutott első hely a külső tényezőknek. A személyzet-beteg interakció döntő tényező az egészségügyi dolgozók elleni erőszak tekintetében, azonban a gyermek betegségét – mint kiváltó okot – nem lehet minden esetben kizárni.
Érték: A legtöbb pszichiátriai betegség mögött korai trauma áll, a traumák hátterében pedig kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok és a szülők deviáns viselkedése húzódnak meg. A kórház ugyanakkor egy nagyobb rendszer része, és az egészségügyi problémáknak társadalmi gyökerei is vannak. A szerzők hangsúlyozzák, hogy igaz, hogy a bántalmazások közvetlen okai a személyzet és a betegek közötti interakcióban keresendők, azonban a betegség kialakulásáért sok esetben a szülői deviancia tehető felelőssé. Kutatásuk elősegítheti a jelenség mélyebb megértését, és alapot szolgáltathat egy későbbi kvantitatív kutatáshoz.
Hivatkozások
Alden, L. E., Regambal, M. J. & Laposa, J. M. (2008). The effects of direct versus witnessed threat on emergency department healthcare workers: implications for PTSD criterion A. Journal of anxiety disorders, 22(8), 1337–1346. https://doi.org/10.1016/j.janxdis.2008.01.013
Anda, R. F., Felitti, V. J., Bremner, J. D., Walker, J. D., Whitfield, C., Perry, B. D., Dube, S. R. & Giles, W. H. (2006). The enduring effects of abuse and related adverse experiences in childhood. A convergence of evidence from neurobiology and epidemiology. European archives of psychiatry and clinical neuroscience, 256(3), 174–186. https://doi.org/10.1007/s00406-005-0624-4
Angland, S., Dowling, M. & Casey, D. (2014). Nurses’ perceptions of the factors which cause violence and aggression in the emergency department: a qualitative study. International emergency nursing, 22(3), 134–139. https://doi.org/10.1016/j.ienj.2013.09.005
Bonner, G., Lowe, T., Rawcliffe, D. & Wellman, N. (2002) Trauma for all: A pilot study of the subjective experience of the physical restraint for mental health inpatients and staff in the UK. Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing, 9(4), 465–473. http://dx.doi.org/10.1046/j.1365-2850.2002.00504.x
Braun, V. & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
Brewer, S. (1999). Commentary. The cost of violence to healthcare workers. NT Research, 4(2),116–118. https://doi.org/10.1177/136140969900400205
Brophy, J. T., Keith, M. M. & Hurley, M. (2017). Assaulted and Unheard: Violence Against Healthcare Staff. New Solutions: A Journal of Environmental and Occupational Health Policy, 27(4), 581–606. https://doi.org/10.1177/1048291117732301
Brunero, S. & Stein-Parbury, J. (2008). The effectiveness of clinical supervision in nursing: An evidence-based literature review. Australian Journal of Advanced Nursing, 25(3), 86–94.
Bryant, L. (2010). Clinical supervision. Practice Nurse, 39(12), 36–41.
Burnard, P. (1991). A method of analyzing interview transcripts in qualitative research. Nurse Education Today, 11(6), 461–466. https://doi.org/10.1016/0260-6917(91)90009-Y
Dack, C., Ross, J., Papadopoulos, C., Stewart, D. & Bowers, L. (2013). A review and meta-analysis of the patient factors associated with psychiatric in-patient aggression. Acta Psychiatrica Scandinavica, 127(4), 255–268. https://doi.org/10.1111/acps.12053
Ezeobele, I. E., McBride, R., Engstrom, A. & Lane, S. D. (2019). Aggression in Acute Inpatient Psychiatric Care: A Survey of Staff Attitudes. Canadian Journal of Nursing Research, 51(3), 145–153. https://doi.org/10.1177/0844562118823591
Faulkner-Gibson, L. (2012). Mental health nurses perceptions of aggression in children. In Needham, I., McKenna, K., Kingma, M. & Oud, N. (Eds.), Violence in the Health Sector, Proceedings of the Third International Linking local initiatives with global learning (pp. 219–222). Kavanah.
Fleury, H. W. & Van Engelen, Y. M. (2007). Workshop 1 – Management of aggression – Control, avoidance or contact? A different perspective on the management of aggression and disruptive behavior in (child) mental health care and (special) school practice. In Callaghan P.,
Nijman H., Palmstierna, T. & Oud, N. (Eds.), Proceedings of the 5th European Congress on Violence in Clinical Psychiatry (pp. 59–62). Kavanah.
Gale, C., Arroll, B. & Coverdale, J. (2009). The 12-Month Prevalence of Patient-Initiated Aggression against Psychiatrists: A New Zealand National Survey. The International Journal of Psychiatry in Medicine, 39(1), 79–87. https://doi.org/10.2190/PM.39.1.f
Gaskill, R. L. & Perry, B. D. (2012). Child sexual abuse, traumatic experiences, and their impact on the developing brain. In P. Goodyear-Brown (Ed.), Handbook of child sexual abuse: Identification, assessment, and treatment (pp. 29–47). John Wiley & Sons. https://doi.org/10.1002/9781118094822.ch2
Gillespie, G. L., Bresler, S., Gates, D. M. & Succop, P. (2013). Posttraumatic stress symptomatology among emergency department workers following workplace aggression. Workplace health & safety, 61(6), 247–254. https://doi.org/10.1177/216507991306100603
Goethals, K. & van Marle, H. (2007). Behaviour problems in childhood and adolescence in schizophrenic offenders: an exploratory study. In Callaghan P., Nijman H., Palmstierna, T. & Oud, N. (Eds.), Proceedings of the 5th European Congress on Violence in Clinical Psychiatry (pp. 117–119). Kavanah.
Hoffmann, U., Clemens, V., König, E., Brähler, E. & Fegert, J. M. (2020). Violence against children and adolescents by nursing staff: prevalence rates and implications for practice. Child and adolescent psychiatry and mental health, 14(1), 43–55. https://doi.org/10.1186/s13034-020-00350-6
Iozzino, L., Ferrari, C., Large, M., Nielssen, O. & de Girolamo, G. (2015). Prevalence and Risk Factors of Violence by Psychiatric Acute Inpatients: A Systematic Review and Meta-Analysis. PLOS ONE, 10(6), https://doi.org/10.1371/journal.pone.0128536
Irinyi T., Németh A. & Lampek K. (2017). Az egészségügyi szakdolgozókat ért agresszív cselekmények kapcsolata szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. Orvosi Hetilap, 158(6), 229–237. https://doi.org/10.1556/650.2017.30658
Lau, J. B. C., Magarey, J. & Wiechula, R. (2012). Violence in the emergency department: An ethnographic study (part II). International Emergency Nursing, 20(3), 126–132. https://doi.org/10.1016/j.ienj.2011.08.001
Meerwijk, E. L., van der Bijl, J. J. & F. de Boer. F. (2007). Self-Efficacy in self-management programs to prevent aggression in children with a psychiatric disorder. In Callaghan P., Nijman
H., Palmstierna, T., Oud, N. (Eds.), Proceedings of the 5th European Congress on Violence in Clinical Psychiatry (pp. 264–267). Kavanah.
Mohammadi G. S., Bosch, S. J., Valipoor, S. & De Portu, G. (2021). Investigating the Impact of Healthcare Environmental Design on Staff Security: A Systematic Review. HERD, 14(1), 251–272. https://doi.org/10.1177/1937586720921407
Moylan, L. B. & Cullinan, M. (2011). Frequency of assault and severity of injury of psychiatric nurses in relation to the nurses’ decision to restrain. Journal of psychiatric and mental health nursing, 18(6), 526–534. https://doi.org/10.1111/j.1365-2850.2011.01699.x
Neumann, M. & Klatt, T. (2022). Identifying Predictors of Inpatient Verbal Aggression in a Forensic Psychiatric Setting Using a Tree-based Modeling Approach. Journal of interpersonal violence, 37(17-18), NP16351–NP16376. https://doi.org/10.1177/08862605211021972
Nijman, H. L. I. (2002). A model of aggression in psychiatric hospitals. Acta Psychiatrica Scandinavica, 106(s412), 142–143. https://doi.org/10.1034/j.1600-0447.106.s412.30.x
Perry, B. (1984). Escape from Freedom, Criminal Style: The Hidden Advantages of Being in Jail. The Journal of Psychiatry & Law, 12(2), 215–230. https://doi.org/10.1177/009318538401200205
Perry, B. D. (2008). Child maltreatment: A neurodevelopmental perspective on the role of trauma and neglect on psychopathology. In Beauchaine, T. P. & Hinshaw, S. P. (Eds.), Child and adolescent psychopathology (pp. 93–129). John Wiley.
Pich, J., Hazelton, M., Sundin, D. & Kable, A. (2011). Patient-related violence at triage: A qualitative descriptive study. International emergency nursing, 19(1), 12–19. https://doi.org/10.1016/j.ienj.2009.11.007
Ráczkevy-Deák G., & Besenyő J. (2022). Egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakos cselekedetek. Orvosi Hetilap, 163(28), 1112–1122. https://doi.org/10.1556/650.2022.32466
.png)
