Gondolatok a gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzussal (CSA) kapcsolatban
Néhány kriminológiai és pszichodinamikus következtetés nemzetközi szakirodalmak alapján
Absztrakt
Cél: Ebben a rövid áttekintő cikkben a gyermekkori szexuális abúzus (CSA) témáját járjuk körbe különböző sarokpontok szerint. A CSA hátterében kriminológiai és pszichodinamikus jellegzetességeket tártunk fel. A célunk az volt, hogy a 2000 után megjelent átfogó kutatási eredményeket elemezzünk.
Módszertan: A nemzetközi kutatási eredmények elemzése során az alábbi témákat jártuk körül: 1) a CSA definíciója és a megelőzés koncepciója közötti különbségek, és az ebből eredő problémák; 2) a CSA okozta korai agyi neurobiológiai változások; 3) a serdülőkorban nyomon követhető, a CSA által indukált magatartászavarok; 4) a szadizmus és a kínzás lelki háttere; 5) a generációkon átívelő CSA kérdése; 6) a CSA ismétlődése a gyermekkorban; 7) a CSA kiderülése és feltárása.
Megállapítások: A nemzetközi kutatási eredmények tanulsága szerteágazó. A probléma komplex és körültekintőbb megközelítést igényel. Számos szakma képviselői foglalkoznak azokkal az emberekkel, akik a CSA áldozatai voltak, vagy azokkal a gyermekkel, aki a CSA-t nem régen szenvedték el. A rendvédelem és az egészségügy kiemelkedő szerepet játszik ebben a tekintetben. A CSA korai felismerése a társadalmi mentálhigiéné hatékony védelme szempontjából is kiemelkedő fontosságú.
Érték: A cikkben bemutattuk, hogy érdemes a CSA megtörténtét egy sztenderd rendszer alapján megállapítani. Kitértünk arra, hogy a CSA és bizonyos deviáns magatartásformák együttállása a szabadságelvonó intézkedések erélyes rizikófaktora. Rávilágítottunk arra, hogy az addikció és a szadizmus lelki háttere hasonló lehet. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a CSA a szenzitív nevelési attitűd kialakulásának kudarcával járhat. Végül jeleztük, hogy a nemzetközi kutatások szerint a CSA feltárása egy folyamat eredménye, nem az egyik pillanatról a másikra történik. Hazai esettanulmányok közlésével a fent megnevezett témákat a magyar olvasó számára hatékonyan körbe lehetne járni a jövőben.
Hivatkozások
Afifi, T. O., MacMillan, H. L., Boyle, M., Taillieu,T., Cheung K. & Sareen J. (2014). Child abuse and mental disorders in Canada. CMAJ, 186(9), 324–332. https://doi.org/10.1503/cmaj.131792
Agger, I. & Jensen, S. B. (1993). The psychosexual trauma of torture. In Wilson, J. P. & Raphael, B. (Eds.), International Handbook of Traumatic Stress Syndromes (pp. 685–702). Springer.
https://doi.org/10.1007/978-14615-2820-3_57
Alaggia, R., Collin-Vézina, D. & Lateef, R. (2019). Facilitators and Barriers to Child Sexual Abuse (CSA) Disclosures: A Research Update (2000–2016). Trauma, Violance, & Abuse, 20(2) 260–283, https://doi.org/10.1177/1524838017697312
American Psychiatric Association (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. American Psychiatric Publishing. https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596
Banerjee, D. (2020). “Beyond the Fifty Shades…”: Intersections of Sadomasochism and Sexual Torture. Journal of Psychosexual Health, 2(3-4) 210–214., https://doi.org/10.1177/2631831820970039
Berkowitz, L. (1989). Frustration-aggression hypothesis: Examination and reformulation. Psychological Bulletin, 106(1), 59–73. https://doi.org/10.1037/0033-2909.106.1.59
Christoffersen, M.N. & Soothill K. (2003). The long-term consequences of parental alcohol abuse: a cohort study of children in Denmark. Journal of Substance Abuse Treatment, 25(2), 107–106.
https://doi.org/10.1016/s0740-5472(03)00116-8
Engdahl B. E. & Eberly R. E., (1990). The Effects of Torture and Other Maltreatment: Implications for Psychology. Hemisphere Publishing Corp.
Fliegauf G. (2009). A differenciált asszociációs elmélet és a kognitív behavior terápiák kapcsolata: a börtön mint a kriminológia és a szociálpszichológia érdeklődésének metszéspontja. Börtönügyi Szemle, 28(3), 83–96.
Fonagy, P. & Target, M. (2005). Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében. Babes-Bolyai Tudományegyetem.
Foucault M. (1999). A szexualitás története I. A tudás akarása. Atlantisz Könyvkiadó Kft.
Gabbard G. O. (2016). A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Ötödik kiadás. Oriold és társai.
Hérbert, M., Amédeé, L. M., Blais, M. & Gauthier-Duchense, A. (2019). Child Sexual Abuse among a Representativ Sample of Quebec High School Students: Prevalence and Association with Mental Health Problems and Health-Risk Behaviors. The Canadian Journal of Psychiatry / La Revue Canadienne de Psychiatrie, 64(12), 846–854. https://doi.org/10.1177/0706743719861387
Herman J. L. (2003). Trauma és Gyógyulás. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület.
Hussong, A. M., Bauer, D. J., Huang, W., Chassin, L., Sher, K. J. & Zucker, R. A. (2008). Characterizing the life stressors of children of alcoholic parents. Journal of Family Psychology, 22(6), 819–832. https://doi.org/10.1037/a0013704
Kohut, H. (2016). The Restoration of the Self. The University of Chicago Press.
Maier, T., Mohler-Kuo, M., Landholt, M. A., Schnyder, U. & Jud, A. (2013). The tip of the iceberg. Incidence of disclosed cases of child sexual abuse in Switzerland: Results from a Nationwide Agency Survey. International Journal of Public Health, 58, 875–883. https://doi.org/10.1007/s00038-013-0498-6
Matthews, B. & Collin-Vézina, D. (2019). Child Sexual Abuse: Toward a Conceptual Model and Definition. Trauma, Violence, & Abuse, 20(2), 131–148. https://doi.org/10.1177/1524838017738726
McElvaney, R., Greene, S. & Hogan, D. (2014). To tell or not to tell? Factors influencing young people’s informal disclosures of child sexual abuse. Journal of Interpersonal Violence, 29, 928–947. https://doi.org/10.1177%2F0886260513506281
Meaney M. J. (2001). Maternal care, gene expression, and the transmission of individual differences in stres reactivity across generations. Annual Review of Neuroscience, 24, 1161–1192.
https://doi.org/10.1146/annurev.neuro.24.1.1161
Merza, K., Papp, G. & Kuritárné Szabó, I. (2015). The role of childhood traumatization in the development of borderline personality disorder in Hungary. European Journal of Psychiatry, 29(2), 105–118. https://doi.org/10.4321/S0213-61632015000200002
Sófi G. (2016). A gyermekkori bántalmazások pszichés és mentális összefüggései. In Nagy A. & Törő, K. (Szerk.), Gyermekbántalmazás (pp. 207–225). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Stoltenborgh, M., van IJzendoorn, M. H., Euser, E. M. & Bakermans-Kranenburg, M. (2011). A global perspective on child sexual abuse: Meta-analysis of prevalence around the world. Child Maltreatment, 16, 79–101. https://doi.org/10.1177/1077559511403920
Summit, R. C. (1983). The sexual abuse accommodation syndrome. Child Abuse & Neglect, 7, 177–193. https://doi.org/10.1016/0145-2134(83)90070-4
Sutherland, E. H. (1947). Principles of criminology (4th ed.). J. B. Lippincott.
Theicher, M. H. (2000). Wounds That Time Won’t Heal: The Neurobiology of Child Abuse. Cerebrum: The Dana Forum of Brain Science, 2(2), 50–67.
Van Wert, M., Anreiter, I., Fallon, B. A. & Sokolowski, M. B. (2019). Intergenerational Transmission of Child Abuse and Neglect: A Transdisciplinary Analysis. Gender and the Genome, 3, 1–21.
Wongcharoenwatana, J., Tarugsa, J., Kaewpornsawan, K., Eamsobhana, P., Chotigavanichaya, C. & Thanase Ariyawatkul, T. (2021). Identifying children at high risk for recurrence child abuse. Journal of Orthopaedic Surgery, 29(1), 1–7. https://doi.org/10.1177/2309499021996411
.png)
