A pszichológiai és pszichiátriai szakértői tevékenység nehézségei a gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények büntető eljárásában

Kulcsszavak: igazságügyi szakértői tevékenység, igazságügyi pszichológus, igazságügyi pszichiáter, trauma

Absztrakt

Cél: A gyermekek szexuális kizsákmányolásának, valamint a sérelmükre elkövetett más, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé tartozó törvényi tényállásokba ütköző cselekmények büntetőjogi szankcionálása és az áldozattá válás negatív hatásainak enyhítését célzó intézmények nagy változásokon mentek keresztül az utóbbi pár évben, hiszen egyre nagyobb fókuszba került az áldozatvédelem és áldozatsegítés. A tanulmány célja, hogy egy esettanulmányon keresztül betekintést nyújtson a gyermek- és fiatalkorúak sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos igazságügyi pszichológiai és pszichiátriai szakértői tevékenység keretében végzett gyermekvizsgálatok különböző aspektusaiba és a traumatizálódás körülményeibe.
Módszertan: A büntetőeljárás során számos gyakorlati kérdés merül fel a gyermek- és a fiatalkorú sértettek és terheltek igazságügyi szakértői vizsgálatával kapcsolatban. A bemutatásra kerülő esettanulmányban a 17 éves vizsgálati személy élettörténetét felvázolva, aktuális élethelyzetéből fakadó cselekményeit és érzelmi világát felvillantva elemzik a szerzők a gyermekprostitúció kérdéskörét az igazságügyi pszichológiai és pszichiátriai szakértő szemszögéből.
Megállapítások: A szerzők által bemutatott eset szemlélteti a probléma súlyosságát, az áldozat kiszolgáltatottságát, reménytelenségét, valamint a büntetőeljárás hosszát. Beigazolódott, hogy az élettörténeti események és az aktuális szorongásos zavarok, a pszichés labilitás között kauzális összefüggés van.
Érték: A rendészeti területen dolgozó szakemberek gyakran szembesülnek az igazságügyi szakértő kirendelésének szükségességével. A rendészeti felkészültség és a klinikai pszichológia és pszichiátriai szakmai kompetencia jelentős mértékben eltérő ismeretanyagot jelent. Jelen tanulmány, a bemutatott szakértői feladatok révén, hasznos segítséget ad a rendészeti dolgozók részére a mindennapi feladataik ellátásához.

Hivatkozások

Arata, C. (2000). From Child Victim to Adult Victim: A Model for Predicting Sexual Revictimization. Child Maltreatment, 5(1), 28–38. https://doi.org/10.1177/1077559500005001004

Belovics E. (2014). A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai. In Belovics E., Nagy F. & Tóth M. (Szerk.), Büntetőjog I. Általános rész (pp. 194–269). HVG-ORAC.

Blaskó B. (2020). Büntetőjog a gyakorlatban. Ludovika Egyetemi Kiadó.

Böszörményi Z. & Brunecker Gy. (1979). A gyermekkor és az ifjúkor psychiatriája. Medicina.

Ciardha, C. & Gormley, M. (2012). Using a Pictorial-Modified Stroop Task to Explore the Sexual interests of Sexual Offenders Against Children. Sex Abuse, 24(2), 175–197. https://doi.org/10.1177/1079063211407079

Farkas J., Sófi Gy. & Fekete M. (2020). Psychological Aspects of Restorative Justice. Belügyi Szemle, 68(2), 23–36. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2020.2.2

Farkas J. & Kengyel M. (2005). Bizonyítás a polgári perben. KJK.

Haller J., Fogarasi M. & Farkas J. (2020). Szexuális bűncselekmények. In Haller J. (Szerk.), Bűntettek kriminálpszichológiája (pp. 59–116). Ludovika Egyetemi Kiadó.

Heron, J., Low, N. & Lewis, G. (2015). Social Factors Associated with Readiness for Sexual Activity in Adolescents: A Population-Based Cohort Study. Archives of Sexual Behavior, 44(3), 669–678. https://doi.org/10.1007/s10508-013-0162-5

Marshall, C. (2011). Justice restorative. In Green, J. (Ed.), Dictionary of scripture and ethics (pp. 1–5). Baker Academic.

Schneider, W., Waldfogel, J. & Brooks-Gunn, J. (2013). The Great Recession and the risk for child maltreatment. Child Abuse & Neglect, 37(10), 721–729. https://doi.org/10.1016/j.chiabu.2013.08.004

Shaw, D. S. & Emery, R. E. (1987). Parental conflict and other correlates of the adjustment of school age children whose parents have separated. Journal of Abnormal Child Psychology, 15(2), 269–281. https://doi.org/10.1007/BF00916354

Spice, A., Viljoen, J. L. & Latzman, N. (2013). Risk and Protective Factors for Recidivism Among Juveniles Who Have Offended Sexually. Sex Abuse, 25(4), 347–369. https://doi.org/10.1177/1079063212459086

Szük L. (1985). Az Egyesült Nemzetek Hetedik Bűnmegelőzési Kongresszusa 1985, Milánó. Tanulmánykötet 18. Igazságügyi Minisztérium.

Tamási E. (2015). Budapest – Prostitúció. Országos Kriminológiai Intézet.

Megjelent
2023-07-10
Hogyan kell idézni
Sófi G., Törő K., & Csikós G. (2023). A pszichológiai és pszichiátriai szakértői tevékenység nehézségei a gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények büntető eljárásában. Belügyi Szemle , 71(7), 1197-1219. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.7.4
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok