A személyi szabadság megvonásának élménye. Gyermekpszichiátriai osztályos és börtönbeli falfirkák szimbólumainak összehasonlító elemzése
Absztrakt
Cél: Alapvető motivációnk a pszichiátriai osztályon felbukkanó falfirkák kategorizálása volt. A börtönökben korábban feltárt megnyilvánulásokat tartalmi és szimbolikus szempontok szerint vetettük egybe a pszichiátrián gyűjtött adatainkkal. A pszichopatológiai és kriminológiai fejlődési útvonalak közötti metszéspontokra utaló bizonyítékokat is fel kívántunk tárni.
Módszertan: Kutatásunkban több száz börtönben és pszichiátriai osztályon készült falfirka által közvetített szimbólumrendszert hasonlítottunk össze. Első lépésként a pszichiátriai osztályos falfirkákat csoportosítottuk a tartalmuk szerint, majd kísérletet tettünk arra, hogy e szimbólumok párját a börtönbeli graffitiken is megtaláljuk. Egy alkalommal kitértünk a falfirka anyagának elemzésére is: mindkét helyen találtunk vérrel írt falfirkát.
Megállapítások: Az összesen 18 azonosított motívum közül csupán egy olyat találtunk, amely a börtönben nem volt fellelhető. Ez a segítségkérés jelzése volt. A két falfirkatípus közötti egyértelmű különbségként mutatkozott meg a pszichiátriai beteg serdülők körében tapasztalható erélyesebb szimbolizációs tendencia. Ez azt jelentheti, hogy az elnyomott impulzivitás a kamaszokban könnyebben válik egy olyan sűrített szimbólummá, ami helyettesíti a gondolati tartalmat és az azt aláfestő magasabb aktivációs szintet.
Érték: Egyáltalán nem állítjuk, hogy a pszichiátriai osztályra került összes gyermek deviálódik vagy bűnelkövetői útra lép, de ennek a lehetőségét nem zárjuk ki, ugyanígy a bezártság élményét sem látjuk teljesen azonosnak. Eredményeink megvilágítják, hogy a deviálódási folyamatokat pszichopatológiai és kriminológiai látószögből is lehet értelmezni. Kimutattuk, hogy miért lehet káros a pszichiátriai osztályon fent hagyott falfirka, de arra utaltunk, hogy ezekből milyen információkat lehet kinyerni.
Hivatkozások
Andronikof, A. & Weinberger, Y. (2012). Human Face Response: A reconsideration. Rorschachiana Journal of the International Society for the Rorschach. 33, 23–48. https://doi.org/10.1027/1192-5604/a000026
Balsam, R. H. (2019). On the Natal Body and Its Confusing Place in Mental Life. Journal of the American Psychoanalytic Association, 67(1), 15–36. https://doi.org/10.1177/0003065119831767
Bareket, O. & Shnabel, N. (2020). Domination and Objectification: Men’s Motivation for Dominance Over Women Affects Their Tendency to Sexually Objectify Women. Psychology of Women Quarterly, 44(1), 28–49. https://doi.org/10.1177/0361684319871913
Chamberlain, R., Mullin, C., Berio, D., Leymarie, F. F. & Wagemans, J. (2022). Aesthetics of Graffiti: Comparison to Text-Based and Pictorial Artforms. Empirical Studies of the Arts, 40(1), 21–36. https://doi.org/10.1177/0276237420951415
Csányi, G., Dés, F. & Gregor, A. (2022). Pornification as Westernization on the semi-periphery: The history of the Hungarian ‘porn boom’ in the 1990s. Sexualities. https://doi.org/10.1177/13634607221092651
Delatte, J. G. (1985). Significance of Femininity in Human Figure Drawings of Girls. Psychological Reports, 56(1), 165–166. https://doi.org/10.2466/pr0.1985.56.1.165
Farkas, J., & Sófi, G. (2021). Main Characteristics of Juvenile Psychopathy in Law Enforcement Aspects. Security Horizons, 2(5), 237–244.
Fine, G. A. (1999). Field labor and ethnographic reality. Journal of Contemporary Ethnography, 28(5), 532–539. https://doi.org/10.1177/089124199129023523
Fliegauf G. (2012). Fogvatartotti alkotások kvalitatív tartalomelemzése. Börtönügyi Szemle, 31(3), 17–32.
Fliegauf G. (2012). Fogvatartotti alkotások kvalitatív tartalomelemzése – kriminológiai és pönológiai vonatkozások. Börtönügyi Szemle, (32)3, 19–32.
Green, J. A. (2003). The Writing on the Stall: Gender and Graffiti. Journal of Language and Social Psychology, 22(3), 282–296. https://doi.org/10.1177/0261927X03255380
Groves, A. (2004). Blood on the Walls: Self-mutilation in Prisons. Australian & New Zealand Journal of Criminology, 37(1), 49–64. https://doi.org/10.1375/acri.37.1.49
Hárdi I. (2015). A falfirkától az utcai művészetig. A graffiti pszichológiájáról. MagyarTudomány, 7, 837–842.
Harris, J. (2000). Self-Harm: Cutting the Bad out of Me. Qualitative Health Research, 10(2), 164–173. https://doi.org/10.1177/104973200129118345
Hedegaard, M. (2014). Exploring tension and contradictions in youth’s activity of painting graffiti. Culture & Psychology, 20(3), 387–403. https://doi.org/10.1177/1354067X14542526
Hunter, B. E. (1988). Adolescent Suicide: Cries for Help. NASSP Bulletin, 72(510), 92–94. https://doi.org/10.1177/019263658807251017
Jóvér V. (2020). Hatalmi játszma a falakon, avagy az utcai művészet „alkímiája”, Tér és Társadalom, 34(3), 264–280.
Kindynis, T. (2019). Excavating ghosts: Urban exploration as graffiti archaeology. Crime, Media, Culture, 15(1), 25–45. https://doi.org/10.1177/1741659017730435
Korinek L. (2020). Ment-e a kriminológia által a világ elébb? Kriminológiai Tanulmányok, 57, 20–38.
Levi-Strauss, C. (1968). The savage mind. University of Chicago Press.
Logi, L. & Zappavigna, M. (2021). A social semiotic perspective on emoji: How emoji and language interact to make meaning in digital messages. New Media & Society. https://doi.org/10.1177/14614448211032965
Marsh, B. (2016). Book review: Men, Masculinities and Violence: An Ethnographic Study. Criminology & Criminal Justice, 16(4), 513–515. https://doi.org/10.1177/1748895816655026
Meeus, W. (1988). Adolescent Rebellion and Politics. Youth & Society, 19(4), 426–434. https://doi.org/10.1177/0044118X88019004004
Mérei F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó Rt.
Mihalik-Dobi A. (2018). A graffiti módszerével megvalósuló bûncselekmények felderítése. Belügyi Szemle, 66(11), 125–138. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.11.11
Millard, C. (2013). Making the cut: The production of ‘self-harm’ in post-1945 Anglo-Saxon psychiatry. History of the Human Sciences, 26(2), 126–150. https://doi.org/10.1177/0952695112473619
Monto, M. A., Machalek, J., & Anderson, T. L. (2013). Boys Doing Art: The Construction of Outlaw Masculinity in a Portland, Oregon, Graffiti Crew. Journal of Contemporary Ethnography, 42(3), 259–290. https://doi.org/10.1177/0891241612465981
Otta, E., Santana, P. R., Lafraia, L. M., Hoshino, R. L., Teixeira, R. P. & Vallochi, S. L. (1996). Musa Latrinalis: Gender Differences in Restroom Graffiti. Psychological Reports, 78(3), 871–880. https://doi.org/10.2466/pr0.1996.78.3.871
Pani, R. & Sagliaschi, S. (2009). Psychopathology of Excitatory and Compulsive Aspects of Vandalistic Graffiti. Psychological Reports, 105(3_suppl), 1027–1038. https://doi.org/10.2466/PR0.105.F.1027-1038
Parr, A. (2005). The Deterritorializing Language of Child Detainees: Self-harm or embodied graffiti? Childhood, 12(3), 281–299. https://doi.org/10.1177/0907568205054923
Pires, C. V., Gomes, F. C., Caldas, J. & Cunha, M. (2022). Chemsex in Lisbon? Self-Reflexivity to Uncover the Scene and Discuss the Creation of Community-Led Harm Reduction Responses Targeting Chemsex Practitioners. Contemporary Drug Problems. https://doi.org/10.1177/00914509221094893
Rafter, N. (2014). Introduction to special issue on Visual Culture and the Iconography of Crime and Punishment. Theoretical Criminology, 18(2), 127–133. https://doi.org/10.1177/1362480613510547
Sófi, G. & Farkas, J. (2021). Gyermekpszichiátriai osztályos felvételt igénylő fiatalkorú bűnelkövetők pszichiátriai profilja. In MAGYIPETT 44. Kongresszusa Változó Világ (pp. 5–6).
Steinmetz, K. F. & Henderson, H. (2012). Hip-Hop and Procedural Justice: Hip-Hop Artists’ Perceptions of Criminal Justice. Race and Justice, 2(3), 155–178. https://doi.org/10.1177/2153368712443969
Till, B., Tran, U. S., Voracek, M. & Niederkrotenthaler, T. (2016). Music and Suicidality: A Study on Associations Between Music Preferences and Risk Factors of Suicide. OMEGA - Journal of Death and Dying, 72(4), 340–356. https://doi.org/10.1177/0030222815575284
Vass, Z. (2006). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés, mintázatok. Flaccus Kiadó.
Walter, G. & Rosen, A. (1997). Psychiatric Stigma and the Role of the Psychiatrist. Australasian Psychiatry, 5(2), 72–74. https://doi.org/10.3109/10398569709082096
Watzlawik, M. (2014). The “art” of identity development—Graffiti painters moving through time and space. Culture & Psychology, 20(3), 404–415. https://doi.org/10.1177/1354067X14542531
.png)
