The Romanian Agrarian Reform Following World War I – a tool for building the nation-state
Absztrakt
After the First World War, Romania's territory increased, and it inherited a complex social, economic and legal environment which differed from that of the predecessor states. The Romanian state's response to these challenges remained unchanged, this being the political goal of building a homogeneous nation-state. It was an element of this goal that the State implemented a radical agrarian reform through various land reform laws with partial effect. This agrarian reform had genuine social challenges at its core however from the moment of its inception, to that of its implementation, it was imbued with Romanian nationalism. The reform achieved its national objectives, but its social results are questionable. The actions of the Romanian state thus created domestic as well as international disputes. This paper summarizes the constitutional basis and the lessons that this process hides.
Hivatkozások
Szabó M (2005) Ars iuris. A jogdogmatika alapjai, Bíbor Kiadó, Miskolc.
Eliescu M (1936) Câteva cuvinte despre proectul Codului Civil, in: Consiliul Legislativ zece ani de activitate 1926-1936., Institutul de Arte Grafice „Luceafărul” S.A., București.
Murzea C I & Matefi R (2015) Evoluţia statului şi dreptului românesc, Editura Hamangiu, București.
Bíró S (2002) Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940., Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda.
Moldován G (2011) Magyarok, románok. A nemzetiségi ügy kritikája, Attraktor, Máriabesnyő.
Horváth P (1999) A modern jog, a felzárkózás típusjegyei in: Horváth P (ed.) (1999) Egyetemes jogtörténet II., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest.
Alexianu G (1926) Dreptul constituțional, Editura Librăriei Socec & Co., București.
Teodorescu A (1929) Tratat de drept administrativ, Institutul de Arte Grafice „Eminescu” S.A., București.
L. Balogh B (2020) Románia és az erdélyi kérdés 1918-1920-ban, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest.
Boia L (1999) Történelem és mítosz a román köztudatban, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest ‒ Kolozsvár.
Völgyesi L (2003) Kelet-Európa és a Balkán államai, in: Mezey B & Szente Z. (eds.) (2003) Európai alkotmány- és parlamentarizmus történet, Osiris Kiadó, Budapest.
Dissecu G C (1915) Dreptul constituțional, Editura Librăriei Socec & Co., București.
Durandin C (1998) A román nép története, Maecenas Könyvek, Budapest.
Brătianu I V (1922) Nevoile statului modern și constituția României Mari, in: Dissescu G C (ed.) (1922) Noua constituție României, 23 de prelegeri publice, organizate de Institutul Social Român, cu o anexă cuprinzând nouile constituții Europene, Institutul Social Român, București
Sofronie G (1936) Contribuţiuni la o reconstrucţie a dreptului minorităţilor, „Profesorului G. Meitani. Omagiu” Tipografia I, N. Copuzeanu, București.
Gaftoescu I V (1939) Poziții juridice în dreptul internaţional. Problema minorităţilor, Imprimeriile „Curentul” S.A., Bucureşti.
Tilea V V (1926) Románia diplomáciai működése. 1919 novembertől 1920 márciusig (Harmadik közlemény), Magyar Kisebbség, 1926/6. pp. 207–219-
Nagy L (1944) A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., Kolozsvár.
Gecsényi L & Máthé G (eds.) (2008) Sub Clausula. 1920 ‒ 1947. Dokumentumok két békeszerződés ‒ Trianon, Párizs ‒ történetéből, Magyar Közlöny és Lapkiadó, Budapest.
Ionescu C (2019) Tratat de drept constituțional contemporan, Editura C.H. Beck, București.
Boilă R (1922) Principiile constituției noui, in: Dissescu G C (ed.) (1922) Noua constituție României, 23 de prelegeri publice, organizate de Institutul Social Român, cu o anexă cuprinzând nouile constituții Europene, Institutul Social Român, București.
Grigorovici G (1922) Constituţia sovietică şi constituţia democratică, in: Dissescu G C (ed.) (1922) Noua constituție României, 23 de prelegeri publice, organizate de Institutul Social Român, cu o anexă cuprinzând nouile constituții Europene, Institutul Social Român, București.
Gusti D (1922) Cuvânt de deschidere, in: Dissescu G C (ed.) (1922) Noua constituție României, 23 de prelegeri publice, organizate de Institutul Social Român, cu o anexă cuprinzând nouile constituții Europene, Institutul Social Român, București.
György B (2006) Az Országos Magyar Párt története (1922-1938), PhD thesis, Eötvös Lóránd University, Budapest.
Vasiliu G C (1936) Consiliul Legislativ și interpretarea constituției in: Consiliul Legislativ zece ani de activitate 1926-1936., Institutul de Arte Grafice „Luceafărul” S.A. București.
Lukacs J (2012) A történetírás jövője, Európa Könyvkiadó, Budapest.
Budişteanu R (1928) Un nou capitol în dreptul internaţional public şi privat: minorităţile etnice, Minorităţile etnice un nou capitol în dreptul internaţional public şi privat, "Voinţa" Const. Antonescu, Bucureşti.
Boia L (2016) Románia elrománosodása, Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár.
Matheovits F (1929) A román-magyar birtokper, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.
Ganczer M (2013) Állampolgárság és államutódlás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest ‒ Pécs.
Negulescu P (1925) Tratat de drept administrativ Volumul 1., „Tipografile Romane Unite”, Bucureşti.
Bedő Á (1926) A román állampolgársági törvény revizíója, Magyar Kisebbség, 1926/11. pp. 423–428.
Bonyhai G E. & Valdmann I (2020) Az 1921. évi agrárreform: jogi kérdések a korabeli sajtóban, Korunk, 2020/3. pp. 27–34.
Benkő L (2020) Magyar nemzetiségi politika Észak-Erdélyben (1940-1944), Pro Minoritate, 2002/ősz. pp. 7–41.
Jakabffy E (1923) Sorsdöntő agrárreformok, Magyar Kisebbség, 1923/15-16. pp. 568–575.
Pál G (1923) Székelyföldi közbirtokok és az agrárreform, Magyar Kisebbség, 1923/1. pp. 4–15.
Gyárfás E (1925) A kisajátított földek árának kifizetése, Magyar Kisebbség, 1925/17. pp. 637–638.
Mikó I (1941) Huszonkét év ‒ az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 1-től 1940. augusztus 30-ig, Studium, Budapest.
Papp J (1939) Az erdélyi szászok jogállása a magyar uralom alatt, Magyar Kisebbség, 1939/2. pp. 41–46.
Szalayné Sándor E (2003) A kisebbségvédelem nemzetközi jogi intézményrendszere a 20. században, Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet‒Gondolat Kiadói Kör, Budapest.
Teghze Gy (1930) Nemzetközi jog, Városi Nyomda, Debrecen.
Búza L (1930) A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Willer J (1923) A Nemzetek Szövetségének munkássága, Magyar Kisebbség, 1923/15-16. pp. 604–609.
Asztalos M. (ed.) (1931) Jancsó Benedek Emlékkönyv, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
Sulyok I (1922) Agrárreform és a telepesek, Magyar Kisebbség, 1922/1. pp. 20–24.
Sulyok I. (1930) Az erdélyi magyar telepesek, in: Sulyok I. & Fritz L (eds.) (1930) Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929., I. évf., „Juventus” Kiadás, Kolozsvár.
Balogh A. (1928) A kisebbségek nemzetközi jogi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján, Ludwig Voggenreiter Verlag, Berlin.
Jakabffy E & Páll Gy (1939) A bánsági magyarság húsz éve Romániában 1918-1938., Studium” Kiadása, Budapest.
Kocsis L. (2006) A Csíki Magánjavak története (1869‒1923), PhD thesis, University of Debrecen, Debrecen
Balogh A (1930) A csikmegyei magánjvak, in: Sulyok I & Fritz L (eds.) (1930) Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929., I. évf., „Juventus” Kiadás, Kolozsvár.
Bethlen B (1989) Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest.
Meskó M (1927) A harói büntett, Magyar Kisebbség, 1927/9. pp. 318-324.
Bárdi N (2013) Otthon és Haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda.
Debreczey B (1937) A magyar tőke és tőkeképzés, in Kacsó, S. (ed.) (1937) Erdélyi magyar évkönyv, 1937. A kisebbségi magyar polgár kézikönyve, A „Brassói lapok” és a „Népujság” kiadása, Brassó.
Halász S (1937) Magyar bank-és hitelélet, in Kacsó S. (ed.) (1937) Erdélyi magyar évkönyv, 1937. A kisebbségi magyar polgár kézikönyve, A „Brassói lapok” és a „Népujság” kiadása, Brassó.
György B (2002) Szász Pál Memoranduma a román Koronatanácshoz (1938. április 27), Pro Minoritate, 2002/ősz, pp. 155–166.
