A nemzeti identitást kifejező nyelvi eszközök
Identitáskép Jókai Mór Olympi verseny című színművében
Absztrakt
Jókai Mór színműve, az Olympi verseny a Nemzeti Színház fennállásának ötvenedik évfordulójára született, 1887-ben állították színpadra. Az alkalmi színmű múlt és jelen színjátszásbeli szerepét a Múlt és a Jelen vitáján keresztül mutatja be, ám ennél magasabbra is emelkedik: a nemzeti identitás történeti múltbeli és jelenbeli szimbólumainak a jelentőségét méri össze. Célom, hogy vizsgálatomban bemutassam az identitás fogalmának általános megközelítési módjait, az identitás rétegeit, és ezek közül is elsősorban a nemzeti és a nyelvi identitás kifejezőeszközeire koncentrálok. Kutatásomban az Olympi verseny című színműnek azokat a szókészletbeli, retorikai, stilisztikai és szemiotikai nyelvi eszközeit vizsgálom meg, amelyeket Jókai a nemzeti identitás elemeinek az ábrázolására használt darabjában. Ez alapján megkísérlem kirajzolni, hogy Jókai ebben a darabjában milyen nemzetképet, milyen identitásformát képzelhetett el.
Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna. 2010. „Ellentét és ellentmondás”. In Adamik Tamás (főszerk.): Retorikai lexikon, 307–309. Pozsony: Kalligram.
Adamikné Jászó Anna, Adamik Tamás és Aczél Petra. 2004. Retorika. Budapest: Osiris.
Bessenyei György. 1778. Magyarság – A magyar néző. (Magyar irodalmi ritkaságok XVI.) Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1932. Online elérés: https://real-eod.mtak.hu/7984/2/MTA_Konyvek_867494_2.pdf (utolsó letöltés: 2025. május 5.).
Bitskey István. 2007. „Az identitástudat formái a kora újkori Kárpát-medencében”. In Bitskey István és Fazakas Gergely Tamás (szerk.): Humanizmus, religio, identitástudat: Tanulmányok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről, 11–23. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Bódi Zoltán. 2020. „Digitális identitás – nyelvi identitás – digitális kommunikációs környezet”. Információs Társadalom 20(3): 7–26.
https://dx.doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.3.1
Bódi Zoltán. 2023. „A magyar hivatali nyelv és a nyelvi identitás kapcsolata”. In Bíró Csilla és Nagy Dóra (szerk.). A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2022. Budapest: Magyarságkutató Intézet.
Bódi, Zoltán és Katona, József Álmos. 2025. „Language planning issues of Hungarian legal language and the clear writing programme as a possible solution”. Current Issues in Language Planning 26(1): 102–119.
https://doi.org/10.1080/14664208.2023.2283653.
EUHWC. European Commission, Directorate-General for Translation és Field, Zeta. 2015. How to write clearly. S. l.: Publications Office of the European Union. Online elérés: https://data.europa.eu/doi/10.2782/022405 (utolsó letöltés: 2025. október 10.).
FPLG. Plain Language Action and Information Network. 2011. Federal plain language guidelines. S. l.: S. n. Online elérés: https://www.plainlanguage.gov/guidelines/ (utolsó letöltés: 2025. május 5.).
Gárdonyi Albert. 1941. „Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében”. In Dr. Némethy Károly és dr. Budó Jusztin (szerk.): Tanulmányok Budapest múltjából 9., 1–31. Budapest: Budapest Székesfőváros Kiadása.
Jókai Mór. 1893. „Olympi verseny: Ábrándkép a budapesti Nemzeti Színház ötven éves fennállásának ünnepére”. In Jókai Mór: Színművek. Második kötet, 371–388. Budapest: Franklin Társulat. Online elérés: https://mek.oszk.hu/18700/18735/pdf/18735_2.pdf (utolsó letöltés: 2025. május 5.).
Kiss Jenő. 2017. „Identitás és anyanyelv a magyarság történetében”. Magyar Tudomány 180: 805–809.
Nemzeti Színház. É. n. Történeti áttekintés. Online elérés: https://nemzetiszinhaz.hu/torteneti-attekintes (utolsó letöltés: 2025. május 5.).
Péntek János. 2010. „Anyanyelv és identitástudat”. Debreceni Szemle 10(3): 160–168.
Széchenyi István. 1832. Magyar játékszinrül. Pest: Füskúti Landerer. Online elérés: https://mek.oszk.hu/09700/09707/09707.pdf (utolsó letöltés: 2025. május 5.)
