Jókai honfoglalásdrámája, a Levente
„Hadd legyen a színpad egy kicsit katedra is a jó közönségre nézve. Tanulja ősei történetét…”
Absztrakt
Jókai Mór Levente című ötfelvonásos drámai költeményének középpontjában a honfoglalás kori etnikai összeütközések kapcsán Árpád négy felnőtt fiának a halála áll. A mű a millennium alkalmából született meg, s noha a bemutatóját 1898-ban többször is meghirdette a Nemzeti Színház, sőt zenés változat is készült belőle, végül sem ott, sem más színpadon nem játszották el. Mai szemmel olvasva a szöveget, az előadását legföljebb egy „költői színház” összművészeti alkotásaként lehetne elképzelni. Mint minden művében, Jókai ebben is lubickolt a nyelvi régiségekben. A Levente így megmaradt a nyelvi archaikumok iránt érdeklődők könyvdrámájának. A tanulmány a drámai költemény utóéletét is ismerteti.
Hivatkozások
Balázs Géza. 2025. „»Gyönyörködik a szokatlan és szép szavakban«: Jókai Mór és a magyar nyelv”. Magyar Nyelvőr 149: 13–23.
Hansági Ágnes és Hermann Zoltán (szerk.). 2023. „…nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet”: Dráma, adaptáció és teatralitás a Jókai-jelenlétben. Balatonfüred: Tempevölgy.
Jókai Mór. É. n. „Levente: Tündérjáték”. In Tündérjáték a honfoglalás köréből 4 képben. Zenéjét szerezte Sárosi Ferenc. Szövegkönyv. Címlap és belső hátlap [160.]. Jelzet: NSz J 134/2. – Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye.
Jókai Mór. 1898. Levente: Történelmi drámai költemény öt felvonásban, hét szakaszban. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása.
JókSz. 1994. Jókai-szótár. A–K és L–Zs kötet. Készítette: Balázs Géza, P. Eőry Vilma, Kiss Gábor, Soltész Katalin és T. Somogyi Magda. Budapest: Unikornis Kiadó.
JÖM. 1971. Jókai Mór összes művei. Drámák. I. kötet (1843–1860). Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte: Solt Andor, szerkesztette Lengyel Dénes és Nagy Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó.
JÖM. 1974. Jókai Mór összes művei. Drámák. III. kötet (1888–1896). Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte: Radó György, szerkesztette Lengyel Dénes és Nagy Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó.
JÖM. 1987. Jókai Mór összes művei. Drámák. IV. kötet (1897–1904). Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte: Mályuszné Császár Edit, szerkesztette Lengyel Dénes és Nagy Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó.
JÖM. 1971; 1974; 1987. Jókai Mór összes művei. I., III., IV. kötet. Online elérés: https://www.szaktars.hu/akademiai/series (utolsó letöltés: 2025. október 9.).
N. M. [Nagy Miklós.] 1965. „Jókai Mór”. In Sőtér István (szerk.): A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. (A magyar irodalom története IV.) 284–321. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Nemeskürty István. 1983. Diák, írj magyar éneket: A magyar irodalom története 1945-ig. Első és második kötet. Budapest: Gondolat.
Perényi József. 1926. „Jókai Mór, a drámaíró”. Irodalomtörténet 15(1): 8–12. Második közlemény: Irodalomtörténet 15(2): 72–76.; online elérés: https://www.epa.hu/02500/02518/00053/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1926_01_08-12.pdf és https://epa.oszk.hu/02500/02518/00054/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1926_02_072-076.pdf (utolsó letöltés: 2025. október 9.).
Pintér Jenő. 1934. Magyar irodalomtörténet. Hetedik kötet. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1934; online elérés: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1 (utolsó letöltés: 2025. október 9.).
Szabó Zoltán. 1999. A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Budapest: Corvina.
Szalisznyó Lilla. 2023. „Textológiai és filológiai megfontolások Jókai Mór regényadaptációinak (újra)értelmezése kapcsán”. In Hansági Ágnes és Hermann Zoltán (szerk.): „…nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet: Dráma, adaptáció és teatralitás a Jókai-jelenlétben, 64–108. Balatonfüred: Tempevölgy.
Tolnai Vilmos. 1925. „Jókai és a magyar nyelv”. Magyar Nyelv 21(5–6): 85–100.
zegernyei. 2015. „Jókai Mór, a nyelvész”. Nyelv és Tudomány, 2015. február 27.; online elérés: https://www.nyest.hu/renhirek/jokai-mor-a-nyelvesz (utolsó letöltés: 2025. október 9.).
Zentai Mária. 2023. „A Szaffitól A cigánybáróig”. In Hansági Ágnes és Hermann Zoltán (szerk.): „…nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet: Dráma, adaptáció és teatralitás a Jókai-jelenlétben, 158–178. Balatonfüred: Tempevölgy.
W1. Jókai Mór: Levente (Magyar Elektronikus Könyvtár), online elérés: https://mek.oszk.hu/14500/14569/14569.htm#13 (utolsó letöltés: 2025. október 9.).
