Közlési feltételek

A Történelemtanítás történelemdidaktikai és a történelemtanítással kapcsolatos történelmi témájú tanulmányokat, valamint a történelemtanári gyakorlatot bemutató írásokat (például feladatsorokat, óraterveket, projektleírásokat) tesz közzé.

A közlésre szánt publikáció csak eredeti, másutt még nem közölt, sőt más fórumon elbírálás alatt sem lévő tanulmány, írás lehet. A benyújtással a szerző vállalja, hogy publikácója elkészítése során betartotta a tudományos kutatás etikai szabályait, továbbá hogy írását más helyen nem jelentette meg, és párhuzamosan nem nyújtotta be közlésre. Nem számít előzetes publikációnak a zárt körben, kéziratos sokszorosításként való terjesztés (pl. belső kiadvány, kutatási jelentés, konferenciaelőadás), melyekre azonban a megjelentetés során hivatkozni kell. (Pl. A jelen írás az x konferencián, y időpontban elhangzott előadás szerkesztett változata.) Szintén nem számít másodközlésnek a másutt – elsősorban idegen nyelven – megjelent publikáció összefoglalása az eredeti szöveg részleteinek felhasználásával és az eredeti forrás feltüntetésével. A megjelent tanulmányok szerzői megőrzik azt a jogukat, hogy munkájukat a Történelemtanításban való megjelenést követően másutt (pl. gyűjteményes kötetben, idegen nyelven) újra közöljék.

A beérkezett tudományos írásokat egy külső lektor és a szerkesztőbizottság egy tagja, a tanári gyakorlatot bemutató írásokat a szerkesztőbizottság egy tagja véleményezi. A véleményezők tudományos fokozattal rendelkező személyek, a külső lektorálás kettős vak rendszerben történik. A folyóirat témakörébe eső cikkek közlésének kizárólagos feltétele a munka színvonala.

Terjedelmi és formai követelmények

A kéziratot magyar nyelven kell benyújtani *.doc formátumban a kapcsolat@tortenelemtanitas.hu címre. A kézirat optimális terjedelme a Tanulmányok rovatban 30–40000, a Műhely rovatban 20–30000, a Szemle és a Horizont rovatban 10–20000 karakter (n). A Közlemények és a Kaleidoszkóp rovatunkban ezeknél is rövidebb (max. 10000 karakter/n) írásokat közlünk, az előbbinél azonban a közölt anyag jellegétől függően a terjedelmi korlátozás alól szoros kivételként felmentést adhatunk. Bár az elektronikus forma nem teszi feltétlenül indokolttá a terjedelmi korlátozásokat, olvasóink érdekei azonban ezt mindenképpen indokolják.

Kérjük, hogy az elektronikus kézirattal együtt küldjék el itt letölthető kitöltött adatlapunkat is. A Tanulmányok és a Műhely rovatba szánt írások esetében egy max. 1000 n terjedelmű magyar és angol nyelvű összefoglalót (absztraktot), valamint 3-5 kulcsszót is kérünk magyar és angol nyelven.

A kézirat formája:

• Betűtípus: Arial; betűméret: 12; sortávolság: 1,5; margók: 2,5 cm. A szöveg egésze sorkizártan írandó.  
• Kiemelés a szövegben: szerzői neveket és műcímeket kurzív (dőlt) betűkkel, a tartalmi kiemelést fett (kövér) betűkkel jelezzük, az utóbbi eszközt azonban csak a legszükségesebb esetben alkalmazzuk.  
• A bekezdéseket a cím és alcímek alatti első kivételével két karakterrel (kb. 0,5 cm-rel) beljebb kell kezdeni. A tanulmányok olvasását nagyban megkönnyíti, ha azok részei arányosan tagolódnak bekezdésekre. Ezek terjedelme ne legyen hosszabb, mint egy gépelt oldal. Általában egy gondolati egység, gondolatkör jelent egy bekezdést. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások.  
• A kép, táblázat, grafikon címe az objektum fölé kerüljön, a forrás pedig alatta legyen feltüntetve. A táblázat, grafikon stb. minden sorának és oszlopának legyen neve. Az adatoknak önmagukban is értelmezhetőnek kell lenniük, az önmagukban nem elég informatív feliratokat tartalmazó táblázatok, grafikonok alá rövidebb megjegyzést lehet fűzni. A nem a Word által generált illusztrációk külön fájlban, képként is csatolandók (*.jpg, *.bmp, *.png).  
• A szövegben történő hivatkozás lábjegyzetben történjen. Meg kell adni a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családnevét – a szövegben előforduló nevektől elkülönítve – kiskapitális betűtípussal, valamint a mű megjelenésének évszámát, esetleg a hivatkozott rész oldalszámát is: Vas (1968) 112. Több hivatkozás esetén a felsoroláskor a tételek között pontosvessző van, a sorrendet a megjelenés éve határozza meg: Balassa (1929); Bíró (1960); Szebenyi (1970). Ugyanannak a szerzőnek több művére is hivatkozhatunk egyetlen jegyzetben, ilyenkor a felsorolás szintén évszám szerint követi egymást, az azonos években megjelent műveket a, b, c betűvel különítjük el egymástól: Balázsné (1970a); (1970b); (1978). Amennyiben nincs megadva sem szerző, sem szerkesztő, a munka rövid címét adjuk meg: Az alapfokú nevelés és oktatás kerettanterve (2000). Ha a kiadás éve nincs megadva a hivatkozott könyv címlapján, akkor az évszám helyén (é. n). szerepeljen. (Amennyiben az Irodalomban lévő könyv kiadási helye hiányzik, ott a H. n. szerepeljen.) Ha az említett adatok kideríthetők, akkor az [] között szerepeljen. A rövidítések feloldása az írás végén az Irodalom című részben történik.  
• A szó szerinti idézeteket kurzív (dőlt) betűvel írjuk, azok kezdetét és végét idézőjellel jelezzük, közvetlen utána lábjegyzetben feltüntetve a forrást.  
• A főszövegben kerülendők a közismert rövidítések (pl., ti., ill.), ezeket írjuk ki teljes alakban. Dátumok esetén a hónapneveket teljes, a jegyzetekben rövidített alakban kérjük. Az évezredeket és -századokat római számokkal jelöljük.  
• A hivatkozott Irodalom (és csak az!) a tanulmány vagy az esetleges köszönetnyilvánítás végére kerül, a következő részletezéssel:

  Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám): Cím, kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe kurzív (dőlt) betűvel.
  Pl. Balassa Brunó (1929): A történettanítás múltja hazánkban. Dunántúl Kiadó, Pécs.

  Szerkesztett könyvek: Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím, kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe kurzív (dőlt) betűvel.
  Pl. Eperjessy Géza – Filla István – Hanzó Lajos – Köves Károly – Vas Károly (1965, szerk.): A történelem tanítása. Tankönyvkiadó, Budapest.

  Könyvfejezetek: Szerző(k), (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe kurzív (dőlt) betűvel.
  Pl. Glatz Ferenc (1979): A történettudomány és történelemtanítás együttműködésének távlatai. In: Szabolcs Ottó (szerk.): Történelemtanítás – személyiségfejlesztés. A III. Országos Történelemtanítási Konferencia anyaga. Tankönyvkiadó, Budapest. 83-95.

  Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k) (évszám): Tanulmány cím, folyóiratcím, évfolyam (kötet) száma, szám, oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe és az évfolyam száma kurzív (dőlt) betűvel.
  Pl. Závodszky Géza (1996): Miért tanítunk történelmet? Módszertani Lapok. Történelem 37. évf.  4. sz. 1-2.

  Korábbi kiadások, fordítások: Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.
  Pl. Szentpétery Imre (1926/1987): A kronológia kézikönyve. Könyvértékesítő Vállalat, Budapest.

  Internetes hivatkozás: Internetről származó anyagok esetén adjuk meg a pontos URL címet (linket). Zárójelben tüntessük fel a letöltés pontos idejét: (Letöltés: év, hó, nap), DOI-azonosítók esetében azonban ez szükségtelen. Pl. A Nemzeti alaptanterv implementációja. Összeállította: Vass Vilmos. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_implement_090702.pdf (Letöltés: 2009. november 13.).