Bocskai szabadságharca és koronája a középiskolai tankönyvekben

Absztrakt

Bocskai szabadságharca a magyar historiográfia erősen vitatott témája. Az utóbbi 15 évben az akadémiai mainstream (fősodratú)történetírás még annak tradicionális elnevezését (szabadságharc) is megkérdőjelezte, és azt állította, hogy Bocskai elfogadta az oszmán szultán által neki felajánlott koronát. A történészi viták során többször szóba került a hazai középiskolai tankönyvek tananyagtartalma, mondván, hogy az számos félreértést, legendát és mítoszt tartalmaz Bocskai mozgalmának elnevezéséről, céljairól, eredményeiről és a korona kérdéséről.

Jelen tanulmány a hazai középiskolai tankönyvi szövegeket vizsgálja a 19. századtól 1989-ig, kitekintve az azt követő 30 évre is. Arra a következtetésre jut, hogy (1) 1945-ben történt egy narratív fordulat, (2) mivel a szocialista tankönyvek kezdték felerősíteni a Habsburg-ellenes narratívát, és kihangsúlyozták a 16-17. századi magyar függetlenségi harcok és szabadságharcok narratíváját, bár azokat nem foglalták egységes keretbe. (3) Napjaink tankönyveinek szövegét az akadémiai mainstream nézőpont uralja. (4) A narratív pluralizmus és sokszínűség éppen a 19. századi tankönyvekben van jelen.