A Hévízi-kifolyó botanikai vizsgálata, különös tekintettel az inváziós fajok terjedésére és a Vallisneria australis ökológiai szerepére
Absztrakt
A tanulmány a Hévízi-kifolyó makrofita vegetációját és az inváziós fajok elterjedését vizsgálta 2025-ben. 14 transzektben, négy évszakban végzett felmérés során 17 taxont azonosítottunk. A Wilcoxon-próba eredményei igazolták az idegenhonos fajok (pl. Rotala rotundifolia, Cabomba caroliniana) dominanciáját (D) a melegebb felső szakaszon. A középső szakasztól a Vallisneria australis vált meghatározóvá, gyakran 100%-os borítással. A statisztikai elemzések minden évszakban szignifikáns neofiton-dominanciát mutattak. A kutatás felveti a „gáthipotézis” lehetőségét, miszerint a V. australis nagy biomasszája akadályozhatja más trópusi propagulumok Balaton felé történő terjedését.
Hivatkozások
Aksenova, O. V., Potapov, G. S., Bespalaya, Y. V., Kolosova, Y. S., Vikhrev, I. V., Kondakov, A. V., Gofarov, M. Y., & Bolotov, I. N. (2020): Dragonflies from hot springs in Russia with a country-level checklist of species known to occur in geothermal environments. Ecologica Montenegrina 34: 49–63. https://doi.org/10.37828/em.2020.34.6
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Beets, J. P., Haug, E. J., Sperry, B. P., Thum, R. A., Richardson, R. J. (2024): Response of four Vallisneria taxa to aquatic herbicides. Invasive Plant Science and Management 17: 297–304. https://doi.org/10.1017/inp.2024.33
Beets, J. P., Sperry, B. P., Thum, R. A., Richardson, R. J. (2025): Mesocosm evaluation of growth differences between Vallisneria taxa. Journal of Aquatic Plant Management 63: 41–44.
Borbás, V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája, Budapest
Boros Á. (1937): Magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. Botanikai Közlemények 34.
Cholnoky, J. (1936): Balaton. Franklin, Budapest
Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii 1. Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest, 404
Harriage, S., Harasheh, A., Schultz, N., Long, B. (2024): Bioconcentration of pharmaceuticals by aquatic flora in an Australian river system. Science of the Total Environment. 946. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2024.174361
Hošek, J., Pokorný, P., Storch, D., Kvaček, J., Havig, J., Novák, J., Hájková, P., Jamrichová, E., Brengman, L., Radoměřský, T., Křížek, M., Magna, T., Rapprich, V., Laufek, F., Hamilton, T., Pack, P., Di Rocco, T., Horáček, I. (2024): Hot spring oases in the periglacial desert as the Last Glacial Maximum refugia for temperate trees in Central Europe. Science Advances 10 https://doi.org/10.1126/sciadv.ado6611
Király, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő; Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen, 502 p.
Köhler, J., Lewandowski, J. (2026): Dense stands of aquatic plants retain water in lowland rivers and in adjacent floodplain aquifers. Journal of Hydrology 667: 134882. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2025.134882
Les, D., Jacobs, S., Tippery, N., Chen, L., Moody, M., Wilstermann-Hildebrand, M. (2008): Systematics of Vallisneria (Hydrocharitaceae). Systematic Botany 33: 49–65. https://doi.org/10.1600/036364408783887483
Li, H., Somogyi, B., Tóth, V. (2024): Exploring spatiotemporal features of surface water temperature for Lake Balaton in the 21st century based on Google Earth Engine. Journal of Hydrology 640: 131672. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2024.131672
Lovassy, S. (1908): A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. A Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága, Budapest.
Lukács B. A., Dorotovič Cs., Hűvös-Récsi A., Barina Z., Matus G. (2008): Exotic aquatic macrophytes in the Pannonicum: flora and vegetation of the Fényes-springs of Tata (Hu) and the Pece-creek of Sînmartin (RO). Kitaibelia 13(1): 113.
Lukács, B. A., Mesterházy, A., Vidéki, R., Király, G. (2016): Alien aquatic vascular plants in Hungary (Pannonian ecoregion): Historical aspects, data set and trends. Plant Biosystems – An International Journal Dealing with all Aspects of Plant Biology 150: 388–395. https://doi.org/10.1080/11263504.2014.987846
McNamara, K., Greet, J., Mole, B., Jones, C. S. (2025): Livestock Grazing and Dense Willow Shading Negatively Impact Instream Plant Growth. River Research and Applications 41: 1925–1939. https://doi.org/10.1002/rra.70004
Mesterházy, A., Somogyi, G., Efremov, A., Verloove, F. (2021): Assessing the genuine identity of alien Vallisneria (Hydrocharitaceae) species in Europe. Aquatic Botany 174: 103431. https://doi.org/10.1016/j.aquabot.2021.103431
Nagy, D., Tóth, V. R. (2026): Physiological differentiation of the invasive macrophyte Vallisneria australis along a thermal gradient in the Lake Hévíz outflow. Biological Invasions 28: 86. https://doi.org/10.1007/s10530-026-03803-9
Nagy, J., Hajnal, G., Szieberth, D., Rehák, A., Reska, Z. (2025): A Hévízi-tó monitoringhálózata, annak fejlesztése, kiegészítése kampányjellegű mérésekkel. Hidrológiai Közlöny 105: 23–35. https://doi.org/10.59258/hk.18347
Pantoja-Irys, J. R., de la Rosa-Manzano, E., Martínez-Ávalos, J. G., Guerra-Pérez, A., Mora-Olivo, A., Arellano-Méndez, L. U., Serna-Márquez, R., Salmerón-Carreño, E. D., Mujica-Sánchez, H. (2025): Diversity of Plant Communities Surrounding the Hot Springs on the Eastern Flank of the Sierra Madre Oriental, Northeastern Mexico. Biology 14: 382. https://doi.org/10.3390/biology14040382
Santos, A. A., Nel, A., Rodríguez-Barreiro, I., Sender, L. M., Wappler, T., Diez, J. B. (2022): Insect and Plant Diversity in Hot-Spring Ecosystems during the Jurassic-Cretaceous Boundary from Spain (Aguilar Fm., Palencia). Biology 11: 273. https://doi.org/10.3390/biology11020273
Szabó, I. (2016): Keszthely fehér tündérrózsája. Tündérrózsa-tanösvény Hévíz–Keszthely. Keszthelyi Környezetvédő Egyesület.
Szabó, I. (2002): Melegvízi növényfajok Hévíz és Keszthely vizeiben. Botanikai Közlemények 89: 105–115.
Szarka, L. (2009): Hévíz. Xéniart kiadó, Budapest.
Takács, P., Maasz, G., Vitál, Z., Harka, Á. (2015): Aquarium fishes in the outflow of the thermal Lake Hévíz. Pisces Hungarici 9: 59-64 https://doi.org/10.13140/RG.2.1.4403.4408
Vojtkó, A. E., Mesterházy, A., Süveges, K., Valkó, O., Lukács, B. A. (2017): Changes in sediment seed‐bank composition of invaded macrophyte communities in a thermal river. Freshwater Biology 62: 1024–1035. https://doi.org/10.1111/fwb.12922
http1: https://www.bfnp.hu/hu/hir/betelepult-invazios-fajok-es-gyeritesuk-heviz-kornyeken (letöltve 2026. 02. 13.)
http2: https://kormany.hu/hirek/megvalosult-a-hevizi-to-atfogo-tovedelmi-programja (letöltve 2026. 02. 13.)
http3: https://blogs.cdfa.ca.gov/Section3162/wp-content/uploads/2024/08/Vallisneria-australis.pdf (letöltve 2026. 06. 03)
http4: https://www.eppo.int/ACTIVITIES/plant_quarantine/alert_list_plants/vallisneria_australis (letöltve 2026. 06. 03.)
http5: https://niwa.co.nz/sites/default/files/Freshwater%20invasive%20species%20of%20New%20Zealand%202020_1.pdf (letöltve 2026. 06. 03.)
http6: https://mme.hu/magyarorszagmadarai (letöltve 2025. 05. 26.)
