A botanical study of the Hévíz outflow, focussing on the spreading of invasive species, and the ecological role of Vallisneria australis
Abstract
The study examined the macrophyte vegetation and the distribution of invasive species at the outflow of Lake Hévíz (Hungary, Zala county) in 2025. During the survey, conducted at 14 sampling transects across four seasons, we identified 17 taxa. Analysed with the Wilcoxon-test, the results confirmed the dominance (D) of non-native species (e.g., Rotala rotundifolia, Cabomba caroliniana) in the warmer, upper section. Beginning at the middle section, Vallisneria australis became dominant, often with 100% coverage. Statistical analyses showed significant neophyte dominance in every season. The research raises the possibility of the “barrier hypothesis”, according to which the large biomass of V. australis may hinder the spreading of other tropical propagules towards Lake Balaton.
References
Aksenova, O. V., Potapov, G. S., Bespalaya, Y. V., Kolosova, Y. S., Vikhrev, I. V., Kondakov, A. V., Gofarov, M. Y., & Bolotov, I. N. (2020): Dragonflies from hot springs in Russia with a country-level checklist of species known to occur in geothermal environments. Ecologica Montenegrina 34: 49–63. https://doi.org/10.37828/em.2020.34.6
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Beets, J. P., Haug, E. J., Sperry, B. P., Thum, R. A., Richardson, R. J. (2024): Response of four Vallisneria taxa to aquatic herbicides. Invasive Plant Science and Management 17: 297–304. https://doi.org/10.1017/inp.2024.33
Beets, J. P., Sperry, B. P., Thum, R. A., Richardson, R. J. (2025): Mesocosm evaluation of growth differences between Vallisneria taxa. Journal of Aquatic Plant Management 63: 41–44.
Borbás, V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája, Budapest
Boros Á. (1937): Magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. Botanikai Közlemények 34.
Cholnoky, J. (1936): Balaton. Franklin, Budapest
Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii 1. Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest, 404
Harriage, S., Harasheh, A., Schultz, N., Long, B. (2024): Bioconcentration of pharmaceuticals by aquatic flora in an Australian river system. Science of the Total Environment. 946. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2024.174361
Hošek, J., Pokorný, P., Storch, D., Kvaček, J., Havig, J., Novák, J., Hájková, P., Jamrichová, E., Brengman, L., Radoměřský, T., Křížek, M., Magna, T., Rapprich, V., Laufek, F., Hamilton, T., Pack, P., Di Rocco, T., Horáček, I. (2024): Hot spring oases in the periglacial desert as the Last Glacial Maximum refugia for temperate trees in Central Europe. Science Advances 10 https://doi.org/10.1126/sciadv.ado6611
Király, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő; Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Debrecen, 502 p.
Köhler, J., Lewandowski, J. (2026): Dense stands of aquatic plants retain water in lowland rivers and in adjacent floodplain aquifers. Journal of Hydrology 667: 134882. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2025.134882
Les, D., Jacobs, S., Tippery, N., Chen, L., Moody, M., Wilstermann-Hildebrand, M. (2008): Systematics of Vallisneria (Hydrocharitaceae). Systematic Botany 33: 49–65. https://doi.org/10.1600/036364408783887483
Li, H., Somogyi, B., Tóth, V. (2024): Exploring spatiotemporal features of surface water temperature for Lake Balaton in the 21st century based on Google Earth Engine. Journal of Hydrology 640: 131672. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2024.131672
Lovassy, S. (1908): A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. A Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága, Budapest.
Lukács B. A., Dorotovič Cs., Hűvös-Récsi A., Barina Z., Matus G. (2008): Exotic aquatic macrophytes in the Pannonicum: flora and vegetation of the Fényes-springs of Tata (Hu) and the Pece-creek of Sînmartin (RO). Kitaibelia 13(1): 113.
Lukács, B. A., Mesterházy, A., Vidéki, R., Király, G. (2016): Alien aquatic vascular plants in Hungary (Pannonian ecoregion): Historical aspects, data set and trends. Plant Biosystems – An International Journal Dealing with all Aspects of Plant Biology 150: 388–395. https://doi.org/10.1080/11263504.2014.987846
McNamara, K., Greet, J., Mole, B., Jones, C. S. (2025): Livestock Grazing and Dense Willow Shading Negatively Impact Instream Plant Growth. River Research and Applications 41: 1925–1939. https://doi.org/10.1002/rra.70004
Mesterházy, A., Somogyi, G., Efremov, A., Verloove, F. (2021): Assessing the genuine identity of alien Vallisneria (Hydrocharitaceae) species in Europe. Aquatic Botany 174: 103431. https://doi.org/10.1016/j.aquabot.2021.103431
Nagy, D., Tóth, V. R. (2026): Physiological differentiation of the invasive macrophyte Vallisneria australis along a thermal gradient in the Lake Hévíz outflow. Biological Invasions 28: 86. https://doi.org/10.1007/s10530-026-03803-9
Nagy, J., Hajnal, G., Szieberth, D., Rehák, A., Reska, Z. (2025): A Hévízi-tó monitoringhálózata, annak fejlesztése, kiegészítése kampányjellegű mérésekkel. Hidrológiai Közlöny 105: 23–35. https://doi.org/10.59258/hk.18347
Pantoja-Irys, J. R., de la Rosa-Manzano, E., Martínez-Ávalos, J. G., Guerra-Pérez, A., Mora-Olivo, A., Arellano-Méndez, L. U., Serna-Márquez, R., Salmerón-Carreño, E. D., Mujica-Sánchez, H. (2025): Diversity of Plant Communities Surrounding the Hot Springs on the Eastern Flank of the Sierra Madre Oriental, Northeastern Mexico. Biology 14: 382. https://doi.org/10.3390/biology14040382
Santos, A. A., Nel, A., Rodríguez-Barreiro, I., Sender, L. M., Wappler, T., Diez, J. B. (2022): Insect and Plant Diversity in Hot-Spring Ecosystems during the Jurassic-Cretaceous Boundary from Spain (Aguilar Fm., Palencia). Biology 11: 273. https://doi.org/10.3390/biology11020273
Szabó, I. (2016): Keszthely fehér tündérrózsája. Tündérrózsa-tanösvény Hévíz–Keszthely. Keszthelyi Környezetvédő Egyesület.
Szabó, I. (2002): Melegvízi növényfajok Hévíz és Keszthely vizeiben. Botanikai Közlemények 89: 105–115.
Szarka, L. (2009): Hévíz. Xéniart kiadó, Budapest.
Takács, P., Maasz, G., Vitál, Z., Harka, Á. (2015): Aquarium fishes in the outflow of the thermal Lake Hévíz. Pisces Hungarici 9: 59-64 https://doi.org/10.13140/RG.2.1.4403.4408
Vojtkó, A. E., Mesterházy, A., Süveges, K., Valkó, O., Lukács, B. A. (2017): Changes in sediment seed‐bank composition of invaded macrophyte communities in a thermal river. Freshwater Biology 62: 1024–1035. https://doi.org/10.1111/fwb.12922
http1: https://www.bfnp.hu/hu/hir/betelepult-invazios-fajok-es-gyeritesuk-heviz-kornyeken (letöltve 2026. 02. 13.)
http2: https://kormany.hu/hirek/megvalosult-a-hevizi-to-atfogo-tovedelmi-programja (letöltve 2026. 02. 13.)
http3: https://blogs.cdfa.ca.gov/Section3162/wp-content/uploads/2024/08/Vallisneria-australis.pdf (letöltve 2026. 06. 03)
http4: https://www.eppo.int/ACTIVITIES/plant_quarantine/alert_list_plants/vallisneria_australis (letöltve 2026. 06. 03.)
http5: https://niwa.co.nz/sites/default/files/Freshwater%20invasive%20species%20of%20New%20Zealand%202020_1.pdf (letöltve 2026. 06. 03.)
http6: https://mme.hu/magyarorszagmadarai (letöltve 2025. 05. 26.)
