Felhagyott vagy extenzíven művelt szántók kezelésének hatása a növény- és talajtani viszonyokra a Putnoki-dombságban

  • Vona Márton SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék
  • Centeri Csaba SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék
  • Malatinszky Ákos SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék
  • Penksza Károly SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék
Kulcsszavak: extenzív gazdálkodás, felhagyott termőterület, cönológai vizsgálat, talajtani vizsgálat, erózió, természeti érték, Putnoki-dombság

Absztrakt

A dolgozat Alsószuhán és Gömörszőlösön (szántó és visszatelepült gyep) végzett vizsgálatokat mutatja be. Tájgazdálkodási és talajtani, Alsószuháról emellett növénytani adatokat is közlünk. Alsószuhán a feltalaj foszfor tartalma jelentősen különbözik a szántott parcella lejtőjének alsó- (90 ppm) és felső harmadán (32 ppm). A különbség a felhagyott területeken is megmutatkozik, de ellenkező előjellel. Gömörszőlösön a korábbi intenzív gazdálkodásnak köszönhetően jelentős különbség van a LAH és LFH között, mindkét esetben a LAH-ának javára (szántón LAH/LFH=140/88 ppm, míg gyepen LAFI/LFH-163/128 ppm). Különbséget mértünk az Arany-féle kötöttség (LAH/LFH=42/48-52) és a CaCOt-tartalomesetén (2-3-szoros különbség a lejtő felső harmadának javára Gömörszőlösön) is a jelenleg is művelt és a 10 éve felhagyott területeken. Az értékek alapján látható, hogy a vegetáció jelentős hatással van a talajtulajdonságokra, elsősorban az erózióhoz köthető tápanyag és szervesanyag mozgására. A botanikai eredmények alapján a vizsgált területen megállapítható, hogy az 1990-ben felhagyott területek növényzete számos gyommal terhelt, zavart élőhely, a rendszeresen kaszált gyep fajokban gazdagabb volt. Az 1963-ban felhagyott területeken viszont már természetközeli növényzet alakul ki.

Hivatkozások

Barczi, A., Centeri, Cs., Pataki, R., Szász, R, Fejes, I. & Csihar, L. (2003): „Sárvíz” ökofolyosó térhasználati alap-programja. - Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, Székesfehérvár, 147 pp.

Báldi, A. (1996): Élőhelyek fragmentálódásának hatása állatközösségekre. - Természetvédelmi Közlemények 3-4: 103-112.

Báldi, A. (1998): A konzervációbiológia meghatározása publikált cikkek elemzése alapján és javaslatok hazai kutatásokra. - Természetvédelmi Közlemények 7: 5-17.

Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensociologie 3. Wien, 865. pp.

Búzás, 1. (szerk.) (1998a): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv I. INDA 4231 Kiadó, Bp. p. 357

Búzás, I. (szerk.) (1998b): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv II. INDA 4231 Kiadó, Bp. p. 357

Centeri, Cs. & Pataki, R. (2005): Soil erodibility measurements on the slopes o f the Tihany Peninsula, Hungary. In. A. Faz Cano, R. Ortiz Silla & A. R. Mermut (eds). Advances in GeoEcology 36, 149-154. pp.

Duffkova, R. (2002): The effect of rainfall and extensive use of grasslands on water regime. - Rost. Vyroba 48(3): 89-95.

Finnern, FI. (ed.) (1994): Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage. Flannover, 392 pp.

Gournellos, Th., Evelpidou, N. & Vassilopoulos, A. (2004): Developing an Erosion risk map using soft computing methods (case study at Sifnos island). - Kluwer Academic Publishers, Natural Hazards 31(1) 39-61.

Malatinszky, A. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnokidombságban. - Tájökológiai Lapok 2(1), 65-76.

Marosi S. & Somogyi S. (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest

Rupp, Fl„ Meissner, R. & Leinweber, P. (2004): Effects of extensive land use and re-wetting on diffuse phosphorus pollution in fen areas - results from a case study in the Dromling catchment, Germany. - J. Plant Nutr. Soil Sc. 167(4): 408-416.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes ßöra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest, p. 976

TIM (1985): Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer módszertana. Budapest.

Megjelent
2007-12-31
Folyóirat szám
Rovat
Természettudományos kutatások