A szigetközi élőhelyek növényzetének változásai a Duna elterelése óta
Absztrakt
A Duna szigetközi elterelése a főmeder közelében jelentős mértékű talajnedvesség-csökkenést okozott. Ennek növényzetre gyakorolt hatását vizsgáljuk párhuzamosan négy módszerrel. Az elterelést követő változások a kezdeti nagymértékű, gyors átalakulások után jelenleg egy lassabb szakaszban vannak, egyik évről a másikra már nem történnek jelentős változások. Az egyes mintaterületeken előkerült fajok számát, és tömegességüket az adott év vegetációs periódusának időjárási viszonyai is jelentős mértékben befolyásolják. A fásszárúak és a klonális lágyszárúak tömegessége csak igen lassan változik a szárazodás hatására. A felvehető víz mennyiségének csökkenése mellett indirekt hatások is befolyásolják a növényzetet, erdőkben a fafajok üzemtervi lecserélése, gyepekben a kaszálás elmaradása vagy ritkulása okoz jelentős változásokat a növényzet összetételében és szerkezetében.
Hivatkozások
Borhidi A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. - Acta Bot. Hung. 39(1-2): 97-181.
Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Gergely, A., Hahn, I., Mészáros-Draskovits, R., Simon, T., Szabó, M, Barabás, S. (2001): Vegetation succession in a newly exposed Danube Riverbed. - Applied Vegetation Science 4: 35-40.
Hahn I. (2006): A hosszú távú biológiai monitoring módszertani problémái. - In: Kalapos T. (szerk.): Jelez a flóra és a vegetáció. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 117-128.
Hajósy A. (1999): Hozzászólás - Lengyel Szabolcs: „Kitekintés a vízlépcsők biológiai szakirodalmára” című cikkéhez. - Természetvédelmi Közlemények 8: 214—215.
Kárpáti, I. (1957): A magyarországi Duna-ártér erdői. - Dissertatio ad canditaturam (ined.)
Kevey B. (2003): A Duna szlovákiai elterelésének hatása az Alsó-Szigetköz csigolya bokorfüzeseire (Rumici crispi-Salicetum purpureae Kevey in Borhidi - Kevey 1996). - Bot. Közlem. 90(1-2): 1-18.
Kevey B., Alexay Z. (1996): A Szigetköz mocsári sásos-égerlápjai (Carici acutiformis- Alnetum). - Természetvédelmi közlemények, 3-4: 81-96.
Kevey B. (1998): A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. - Kitaibelia 3: 47-63.
Kevey B. (1999): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Szigetköz növényvilágára. - Moson Megyei Műhely 2/2: 75-95.
Kevey B. (1999a): A szigetköz erdei I. Ligeterdők. - Moson Megyei Műhely 2/1: 59-82.
Kevey B. (2001): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeterdeire. - Kanitzia, 9: 227-249.
Kevey B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér fűzligeteire (Leucojo aestivi-Salicetum albae Kevey in Borhidi-Kevey 1996). - Kitaibelia, 9/1: 173-186.
Lengyel Sz. (1998): Kitekintés a vízlépcsők biológiai szakirodaimára. — Természetvédelmi Közlemények 7: 19-32.
Lengyel Sz. (1999): Válasz Hajósy Adrienne hozzászólására. - Természetvédelmi Közlemények 8: 216.
Simon, T., Szabó, M., Draskovits, R., Hahn, I., Gergely, A. (1993): Ecological and phytosociological changes in the willow woods of Szigetköz, NW Hungary, in the past 60 years. — Abstracto Botanica 17: 179—186.
Szabó M. (2006): Az emberi beavatkozások hatásai a Szigetköz táj szerkezetére Lipótásványi mellékágrendszer példáján. - In: Kalapos T. (szerk.): Jelez a flóra és a vegetáció. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 165-180.
Zólyomi, B. (1937): A Szigetköz növénytani kutatásainak eredményei. - Bot. Közlem. 34: 169-192
