Gyepmaradványok védelme és kezelése: a dél-kiskunsági semlyékek példája
Absztrakt
A Dél-Kiskunságban a táj mintázatára a fragmentáltság jellemző. A 19. század közepére a széles homokhátak nagy részét beszántották, erdősítették; a nedves buckaközi mélyedések, a semlyékek, azonban megőrizhették változatos vegetációjukat. Az utóbbi egy-két évtizedben a semlyékekhez kötődő, részben rájuk támaszkodó tanyarendszer kezdi elveszíteni eredeti funkcióját, a hagyományos használat elmaradása pedig az élőhelyek megváltozását okozza. Az intézményes természetvédelem különböző jogi lehetőségeket teremt a semlyékek megőrzésére, de ezen lehetőségek hatékony kihasználását a pénzhiány mellett a fragmentáltság is rendkívüli módon megnehezíti. Legtöbb eredményt a hagyományos tanyasi kisgazdaságokat támogató mezőgazdasági politikától, és a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő vízrendezéstől lehet várni; ezen kívül a területi védelem rendszerének fejlesztése is szükséges.
Hivatkozások
Aradi, E. (2004): Csipak-semlyék aktuális vegetációja. - Diplomamunka, Szeged
Aradi, E., Agyagási, A. & Margóczi, K. (2005): Egy dél-kiskunsági semlyék cönológiai, florisztikai felmérése. In: A környezettudomány elmélete és gyakorlata tudományos konferencia konferenciakötete (in press), Szeged
Ballabás, S. & Sós, B. (szerk.) (1964): Csongrád megye rét és legelőgazdálkodása', Szeged
Bodrogközy, Gy. (1961): Termőhelyökológiai vizsgálatok a Dél-Kiskunság növénytakaróján. Doktori értekezés (kézirat)
Csatári, B. (2004): Indulatos írás a Duna-Tisza közi Homokhátság ügyéről. In: Csatári, B., Glatz, F. & Kovács, A. D. (szerk.): Homokhátság 2004. Kecskemét
Csete S. (1997): Az Asotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület botanikai leírása és növénytársulás-transzformációinak vizsgálata klasszikus cönológiai módszerekkel. — Diplomamunka, Szeged
Csongor, Gy. (1992): Növényvilág. In: Juhász A. (szerk.) (1992): Mórahalom. A település földje és népe. Mórahalom Város Önkormányzata. Szeged.
Gaskó, B. (1995): Természetes és természetközeli élőhelyek védelme Csongrád megyében. Kézirat.
Glatz, F. (2004): Szembesítés, lehetőségek, teendők. In: Csatári, B., Glatz, F. & Kovács, A. D. (szerk.): Flomokhátság 2004. Kecskemét
Hagyó, A. (2001): A zákányszéki-semlyék vegetációja. - Diplomamunka, Szeged
Hagyó, A. (2003): The vegetation of the marsh meadow of Zákányszék. - Tiscia, 34: 3-13.
Madarász, B. (2000): Dél-kiskunsági kiszáradó láprét-foltok talaj- és társulásiam összehasonlító vizsgálata - Diplomamunka, Szeged
Margóczi, K., Urbán, M. & Szabados, B. (1998): „Csodarétek” a Dél-Kiskunságban. - Kitaibelia III. 2: 275-278.
Margóczi, K. (2001): A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása, PhD Értekezés. SZTE, Ökológiai Tanszék, Szeged
Nagy, B. & Krnács, Gy. (2002): A tanyarendszer kialakulása Szeged határában. Kézirat
Németh, A. (2000): Az Asotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület bővítésének botanikai vizsgálata - Diplomamunka, Szeged
Papp, B. (2000): Halászka és környékének növényzete - Diplomamunka, Szeged
Rakonczai, J. & Kovács, F. (2004): Evaluating the process of aridification on the example of the Danube-Tisza interstice. - In: A Kárpát-medence környezeti kihívásai. Pécs. p. 10.
Szitár, K. (2002): Az északi Tanaszi-semlyék aktuális vegetációja - Diplomamunka, Szeged
Urbán, M. (1999): Sztyepprét maradványok vegetációja a Dél-Kiskunságban - Diplomamunka, Szeged
Zólyomi, B. (1967): Rekonstruált növénytakaró 1: 1.500.000. Magyarország Nemzeti Atlasza p. 21, 31.
