Conservation and management of fragmented grasslands in South Kiskunság
Abstract
The landscape in the South Kiskunság is strongly fragmented. The grasslands on the upper part of the large sand-dunes were converted into arable land or vineyards by the middle of the 19th century. The wet meadows in the large dune-slacks, called „semlyék”, were left for grazing and mowing, so they could preserve their original, rich vegetation. The traditional grange-system provided a diverse mowing and grazing pattern, but it has nearly collapsed in the last decades. The lack of the usage could generate several changes on the vegetation. The official nature conservation has serious difficulties in this fragmented landscape. An appropriate rural policy, supporting the traditional grange-system, some changes on hydrological system, and the improvement of nature protected area pattern could serve to preserve the natural values together.
References
Aradi, E. (2004): Csipak-semlyék aktuális vegetációja. - Diplomamunka, Szeged
Aradi, E., Agyagási, A. & Margóczi, K. (2005): Egy dél-kiskunsági semlyék cönológiai, florisztikai felmérése. In: A környezettudomány elmélete és gyakorlata tudományos konferencia konferenciakötete (in press), Szeged
Ballabás, S. & Sós, B. (szerk.) (1964): Csongrád megye rét és legelőgazdálkodása', Szeged
Bodrogközy, Gy. (1961): Termőhelyökológiai vizsgálatok a Dél-Kiskunság növénytakaróján. Doktori értekezés (kézirat)
Csatári, B. (2004): Indulatos írás a Duna-Tisza közi Homokhátság ügyéről. In: Csatári, B., Glatz, F. & Kovács, A. D. (szerk.): Homokhátság 2004. Kecskemét
Csete S. (1997): Az Asotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület botanikai leírása és növénytársulás-transzformációinak vizsgálata klasszikus cönológiai módszerekkel. — Diplomamunka, Szeged
Csongor, Gy. (1992): Növényvilág. In: Juhász A. (szerk.) (1992): Mórahalom. A település földje és népe. Mórahalom Város Önkormányzata. Szeged.
Gaskó, B. (1995): Természetes és természetközeli élőhelyek védelme Csongrád megyében. Kézirat.
Glatz, F. (2004): Szembesítés, lehetőségek, teendők. In: Csatári, B., Glatz, F. & Kovács, A. D. (szerk.): Flomokhátság 2004. Kecskemét
Hagyó, A. (2001): A zákányszéki-semlyék vegetációja. - Diplomamunka, Szeged
Hagyó, A. (2003): The vegetation of the marsh meadow of Zákányszék. - Tiscia, 34: 3-13.
Madarász, B. (2000): Dél-kiskunsági kiszáradó láprét-foltok talaj- és társulásiam összehasonlító vizsgálata - Diplomamunka, Szeged
Margóczi, K., Urbán, M. & Szabados, B. (1998): „Csodarétek” a Dél-Kiskunságban. - Kitaibelia III. 2: 275-278.
Margóczi, K. (2001): A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása, PhD Értekezés. SZTE, Ökológiai Tanszék, Szeged
Nagy, B. & Krnács, Gy. (2002): A tanyarendszer kialakulása Szeged határában. Kézirat
Németh, A. (2000): Az Asotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület bővítésének botanikai vizsgálata - Diplomamunka, Szeged
Papp, B. (2000): Halászka és környékének növényzete - Diplomamunka, Szeged
Rakonczai, J. & Kovács, F. (2004): Evaluating the process of aridification on the example of the Danube-Tisza interstice. - In: A Kárpát-medence környezeti kihívásai. Pécs. p. 10.
Szitár, K. (2002): Az északi Tanaszi-semlyék aktuális vegetációja - Diplomamunka, Szeged
Urbán, M. (1999): Sztyepprét maradványok vegetációja a Dél-Kiskunságban - Diplomamunka, Szeged
Zólyomi, B. (1967): Rekonstruált növénytakaró 1: 1.500.000. Magyarország Nemzeti Atlasza p. 21, 31.
