A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre
Absztrakt
Van-e mérhető hatása az erdőkre nézve a hivatalos természetvédelmi oltalomnak? Középhegységeink fokozottan védett, védett és nem védett állományainak természetességét hasonlítottuk össze, és elemeztük ennek egyes összetevőit. Vizsgálatunk azokat a jellemzőket érintette, amelyek természetességén a természetvédelem hatóságként ténylegesen képes változtatni. Eredményeink szerint a védett állományok elenyészően természetesebbek, értékeik az országos átlaghoz és a lehetőségekhez képest alacsonyak. A faállomány-összetétel és -szerkezet, a holtfa, a gyepszint- és újulat-összetétel természetesebbnek mutatkozott a védett területeken, míg ugyanitt erősebb vadhatást észleltünk. Sajnos védett és fokozottan védett erdőkben is kimutatható az idegenhonos fajok jelenléte, a cserjeszint mesterséges eltávolítása és a talaj károsítása. Alacsony természetességet mutattak az elegyfafajok arányát, idős fák jelenlétét, záródás változatosságát, álló és fekvő holtfa mennyiségét leíró indikátorok.
Hivatkozások
Arbeitskreis Forstliche Landespflege (1996): Waldlebensräume in Deutschland. Ein Leitfaden zur Erfassung und Beurteilung von Waldbiotopen. — Ecomed, Landsberg.
Bartha, D. Bölöni, I , Ódor, R, Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár, G. (2003): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. - Erdészeti Lapok 138: 73-75.
Bartha, D., Szmorad, F. & Timár, G. (1998): A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelési lehetősége. - Erdészeti Lapok 133: 74-77.
Bergstedt, J. (1997): Theorie des Naturschutzes. — In: Handbuch Angewandter Biotopschutz 11-3., 10. - Erg. Lfg. 10/97: 3-10.
Bondor, A. & Halász, G. (1998): Természetközeli erdeink és lehetséges bővítésük. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, p. 11-19.
Brassel, P. & Lischke, H. (2001): Swiss National Forest Invertory: Methods and Models of the Second Assessment. - WSL Swiss Federal Research Institute, Birmensdorf.
Bölöni, J., Bartha, D., Standovár, T., Ódor, P., Kenderes, K., Aszalós, R., Bodonczi, L., Szmorad, F. & Tímár, G. (2005a): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Kutatási előzmények és mintavételezés. - Erdészeti Lapok 140 (5): 152-154
Bölöni, J., Bartha, D., Standovár, T., Ódor, P., Kenderes, K., Aszalós, R., Bodonczi, L., Szmorad, F. & Tímár, G. (2005b): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata II. Az erdők természetességének elemzése tájak és erdőtársulások szerint. - Erdészeti Lapok 140 (6): 198-201
Christensen, M, Flahn, K., Mountford, E.R, Ódor, P., Standovár, T., Rozenbergar, D., Diaci, J., Wijdeven, S., Meyer, R, Winter, S. & Vrska, T. (2005): Dead wood in European beech (Fagus sylvatica) forest reserves. - For. Ecol. Manage. 210: 267-282.
Csóka, Gy. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. — In Frank, T. (szerk.) Természet - Erdő — Gazdálkodás. - MME & Pro Silva Hungária Egyesület, Eger
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1998): Hemerobie österreichischer Waldöko-Systeme. Veröffentlichungen des Österreichischen MaB-Programms, Band 17. - Universitätsverlag Wagner, Innsbruck.
Harmon, M.E., Franklin, J.F., Swanson, F.J., Sollins, R, Gregory, S.V., Lattin, J.D., Anderson, N.H., Cline, S.P., Aumen, N.G., Sedell, J.R., Lienkaemper, G.W., Cromack, K. & Cummins, K.W. (1986): Ecology of coarse woody debris in temperate ecosystems. - Adv. in Ecol. Res. 15: 133—276.
Hoerr, W. (1993): The concept of naturalness in environmental discourse. -Nat. Areas Jour. 13(1): 29-32.
Kenderes, K., Tímár, G., Aszalós, R., Bartha, D., Bodonczi, L., Bölöni, J., Ódor, P., Standovár, T., & Szmorad, F. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. Az erdőgazdálkodás hatása a természetességre. - Erdészeti Lapok 140 (9): 259-261.
Mátyás, Cs. (1996): Erdészeti ökológia. - Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Mátyás, Cs. (1998): Alapelvek és szempontok a hazai erdők természetességének megítéléséhez. - Erdészeti Lapok 133: 282-284.
Ódor, P., Bölöni, J., Bartha, D., Kenderes, K., Szmorad, F, Timár. G., Standovár, T., Aszalós, R. & Bodonczi, L. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. A faállomány és a holtfa természetességének értékelése. - Erdészeti Lapok 140 (7-8): 226-229.
Peterken, G. F. (1996): Natural Woodland. Ecology and Conservation in Northern Temperate Regions. - University Press, Cambridge.
Reif, A. (1999/2000): Das naturschutzfachliche Kriterium der Naturnähe und seine Bedeutung für die Waldwirtschaft. - Zeitschrift für Ökologie und Naturschutz 8: 239-250.
Scherzinger, W. (1996): Naturschutz im Wald. Qualitätsziele einer dynamischen Waldentwicklung. - Ulmer, Stuttgart.
Schirmer, C. (1999). Überlegungen zur Naturnähebeurteilung heutiger Wälder. -Alig. Forst und Jagd Zeitung 170: 11-18.
Schmidt, P. (1997): Naturnahe Waldbewirtschaftung - Ein gemeinsames Anliegen von Naturschutz und Forstwirtschaft? - Naturschutz und Landschaftsplanung 29 (3): 75-82.
Siitonen, J. (2001): Forest management, coarse woody debris and saproxylic organisms: Fennoscandian boreal forests as an example. - Ecol. Bull. 49: 11-42.
Sódor M. (2000): Idős facsoportok és fák jelentősége az erdőben, a hagyásfacsoportok és hagyásfák jelentősége. - In Frank, T. (szerk.) Természet - Erdő - Gazdálkodás. - MME & Pro Silva Flungaria Egyesület, Eger
Sódor, M. & Madas, K. (1998): Az erdők természetességének értékelése az erdőtervezés során. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, p. 20-41.
Sólymos, R. (1998): Természetközeli erdő. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, p. 7-10.
Sólymos, R. (2004): A természetközeli erdei ökoszisztémák néhány elvi és gyakorlati kérdése. - In: Csete, L. & Várallyay, Gy. (szerk.): Agroökológia. — „Agro-21” Füzetek 37: 139-145.
Standovár, T., Aszalós, R., Bartha, D., Bodonczi, L., Bölöni, J., Kenderes, K., Ódor, P., Szmorad, F. & Tímár, G. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. Miért kell, s hogyan érdemes az erdők természetességével foglalkozni. - Erdészeti Lapok 140 (10): 286-289
Steinmeyer, A. (2003): Verfahren der Naturnähebestimmung in Brandenburg. - Allgemeine Forst Zeitschrift / Der Wald 3: 143-145.
Szmorad, F. (2000). A cserjeszint szerepe. - In Frank, T. (szerk.) 2000. Természet - Erdő - Gazdálkodás. - MME & Pro Silva Hungária Egyesület, Eger
Zar, J. H. (1999): Biostatistical Analysis. - Prentice Hall, New Jersey.
