The impact of conservation on the forests in the Hungarian mountain chain

  • Kata Kenderes Loránd Eötvös University, Institute of Biology, Department of Plant Taxonomy and Ecology
  • Gábor Tímár Hungarian State Forest Service
  • Péter Ódor Loránd Eötvös University, Institute of Biology, Department of Plant Taxonomy and Ecology
  • Dénes Bartha University of West Hungary, Department of Plant Science
  • Tibor Standovár Loránd Eötvös University, Institute of Biology, Department of Plant Taxonomy and Ecology
  • László Bodonczi West Pannon Regional Development Council
  • János Bölöni Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences
  • Ferenc Szmorad Directorate of Aggtelek National Park
  • Réka Aszalós Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences
Keywords: forest, naturalness, conservation, forest management

Abstract

Do conservation measures make a difference in forest naturalness? We compared the stand scale naturalness of protected forests with that of unprotected ones in the Hungarian mountain chain. Total naturalness was assessed using data of field surveyed indicators of several naturalness criteria (for methodical details consult the homepage of the project: „Assessing forest naturalness in Hungary” http://ramet.elte.hu/~ramet/project/termerd). In this analysis we used those characteristics, on which conservation practice can have real effect. Our results show that there is only little difference in total naturalness between protected and unprotected stands. Composition and structure of canopy layer, deadwood characteristics, composition of forest floor vegetation and regeneration got higher naturalness values in protected stands, whereas based on the effects of game, unprotected stands got higher values. Occurrence of non-indigenous tree species, signs of shrub removal and soil damage were all shown in both protected and unprotected stands. We found very low values of the following important naturalness indicators: proportion of associate tree species, number of old/veteran trees, variance of canopy closure, and volume of lying and standing dead wood.

References

Arbeitskreis Forstliche Landespflege (1996): Waldlebensräume in Deutschland. Ein Leitfaden zur Erfassung und Beurteilung von Waldbiotopen. — Ecomed, Landsberg.

Bartha, D. Bölöni, I , Ódor, R, Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár, G. (2003): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. - Erdészeti Lapok 138: 73-75.

Bartha, D., Szmorad, F. & Timár, G. (1998): A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelési lehetősége. - Erdészeti Lapok 133: 74-77.

Bergstedt, J. (1997): Theorie des Naturschutzes. — In: Handbuch Angewandter Biotopschutz 11-3., 10. - Erg. Lfg. 10/97: 3-10.

Bondor, A. & Halász, G. (1998): Természetközeli erdeink és lehetséges bővítésük. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, p. 11-19.

Brassel, P. & Lischke, H. (2001): Swiss National Forest Invertory: Methods and Models of the Second Assessment. - WSL Swiss Federal Research Institute, Birmensdorf.

Bölöni, J., Bartha, D., Standovár, T., Ódor, P., Kenderes, K., Aszalós, R., Bodonczi, L., Szmorad, F. & Tímár, G. (2005a): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Kutatási előzmények és mintavételezés. - Erdészeti Lapok 140 (5): 152-154

Bölöni, J., Bartha, D., Standovár, T., Ódor, P., Kenderes, K., Aszalós, R., Bodonczi, L., Szmorad, F. & Tímár, G. (2005b): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata II. Az erdők természetességének elemzése tájak és erdőtársulások szerint. - Erdészeti Lapok 140 (6): 198-201

Christensen, M, Flahn, K., Mountford, E.R, Ódor, P., Standovár, T., Rozenbergar, D., Diaci, J., Wijdeven, S., Meyer, R, Winter, S. & Vrska, T. (2005): Dead wood in European beech (Fagus sylvatica) forest reserves. - For. Ecol. Manage. 210: 267-282.

Csóka, Gy. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. — In Frank, T. (szerk.) Természet - Erdő — Gazdálkodás. - MME & Pro Silva Hungária Egyesület, Eger

Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1998): Hemerobie österreichischer Waldöko-Systeme. Veröffentlichungen des Österreichischen MaB-Programms, Band 17. - Universitätsverlag Wagner, Innsbruck.

Harmon, M.E., Franklin, J.F., Swanson, F.J., Sollins, R, Gregory, S.V., Lattin, J.D., Anderson, N.H., Cline, S.P., Aumen, N.G., Sedell, J.R., Lienkaemper, G.W., Cromack, K. & Cummins, K.W. (1986): Ecology of coarse woody debris in temperate ecosystems. - Adv. in Ecol. Res. 15: 133—276.

Hoerr, W. (1993): The concept of naturalness in environmental discourse. -Nat. Areas Jour. 13(1): 29-32.

Kenderes, K., Tímár, G., Aszalós, R., Bartha, D., Bodonczi, L., Bölöni, J., Ódor, P., Standovár, T., & Szmorad, F. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. Az erdőgazdálkodás hatása a természetességre. - Erdészeti Lapok 140 (9): 259-261.

Mátyás, Cs. (1996): Erdészeti ökológia. - Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Mátyás, Cs. (1998): Alapelvek és szempontok a hazai erdők természetességének megítéléséhez. - Erdészeti Lapok 133: 282-284.

Ódor, P., Bölöni, J., Bartha, D., Kenderes, K., Szmorad, F, Timár. G., Standovár, T., Aszalós, R. & Bodonczi, L. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. A faállomány és a holtfa természetességének értékelése. - Erdészeti Lapok 140 (7-8): 226-229.

Peterken, G. F. (1996): Natural Woodland. Ecology and Conservation in Northern Temperate Regions. - University Press, Cambridge.

Reif, A. (1999/2000): Das naturschutzfachliche Kriterium der Naturnähe und seine Bedeutung für die Waldwirtschaft. - Zeitschrift für Ökologie und Naturschutz 8: 239-250.

Scherzinger, W. (1996): Naturschutz im Wald. Qualitätsziele einer dynamischen Waldentwicklung. - Ulmer, Stuttgart.

Schirmer, C. (1999). Überlegungen zur Naturnähebeurteilung heutiger Wälder. -Alig. Forst und Jagd Zeitung 170: 11-18.

Schmidt, P. (1997): Naturnahe Waldbewirtschaftung - Ein gemeinsames Anliegen von Naturschutz und Forstwirtschaft? - Naturschutz und Landschaftsplanung 29 (3): 75-82.

Siitonen, J. (2001): Forest management, coarse woody debris and saproxylic organisms: Fennoscandian boreal forests as an example. - Ecol. Bull. 49: 11-42.

Sódor M. (2000): Idős facsoportok és fák jelentősége az erdőben, a hagyásfacsoportok és hagyásfák jelentősége. - In Frank, T. (szerk.) Természet - Erdő - Gazdálkodás. - MME & Pro Silva Flungaria Egyesület, Eger

Sódor, M. & Madas, K. (1998): Az erdők természetességének értékelése az erdőtervezés során. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, p. 20-41.

Sólymos, R. (1998): Természetközeli erdő. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, p. 7-10.

Sólymos, R. (2004): A természetközeli erdei ökoszisztémák néhány elvi és gyakorlati kérdése. - In: Csete, L. & Várallyay, Gy. (szerk.): Agroökológia. — „Agro-21” Füzetek 37: 139-145.

Standovár, T., Aszalós, R., Bartha, D., Bodonczi, L., Bölöni, J., Kenderes, K., Ódor, P., Szmorad, F. & Tímár, G. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. Miért kell, s hogyan érdemes az erdők természetességével foglalkozni. - Erdészeti Lapok 140 (10): 286-289

Steinmeyer, A. (2003): Verfahren der Naturnähebestimmung in Brandenburg. - Allgemeine Forst Zeitschrift / Der Wald 3: 143-145.

Szmorad, F. (2000). A cserjeszint szerepe. - In Frank, T. (szerk.) 2000. Természet - Erdő - Gazdálkodás. - MME & Pro Silva Hungária Egyesület, Eger

Zar, J. H. (1999): Biostatistical Analysis. - Prentice Hall, New Jersey.

Published
2007-12-31
Section
Scientific Research