A Franklin módszer mentális gyakorlatainak alkalmazása a táncoktatásban

Absztrakt

A kognitív pszichológia, a mozgással foglalkozó tudományok és a sportpszichológia területén megalapozott és széles körben elfogadott az a szemlélet, hogy a mentális reprezentációk tudatos használatára épülő technikák nagyban hozzájárulnak a szenzoros és motoros funkciók fejlődéséhez. Franklin módszere is megerősíti, hogy a belső képalkotás és koordinációs képességek korrelálnak. A tánc anatómiájában és a tánctudás fejlesztésében a vizualizáció technikája hidat képez. Jacobson neuromuszkuláris elmélete és Annett ALI modellje alapján az agyban megalkotott kép hatást gyakorol az izmok aktivitására, anélkül, hogy végrehajtanánk a mozdulatot. A vizualizáció segíti a mozdulatok jövőbeli megalkotását: a táncos mélyebben, több aspektusból megismeri a saját mozgását. Az imagináció során több modalitást is felhasználunk a belső kép létrehozásában, ezáltal hatékonyabb lehet a mozdulatsor kivitelezése. Ez a módszertani áttekintés Franklin technikájának részletes elméleti és gyakorlati bemutatását tartalmazza. A kreatív gyermektánc alkalmazása előnyös lehet a vizualizációs technikák előkészítésére. A szerzők javasolják a technika táncpedagógiai alkalmazását minden életkorban.