„Covid alatt is kellett dolgozni… Jöttek, csak kevesebb volt már a bevétel is”
Az emberkereskedelem áldozatai a pandémia időszakában
Absztrakt
A magyarországi emberkereskedelem elleni intézkedések 2019 óta látványos fejlődésen mentek keresztül, amit az ügyek számának emelkedése is jelez. Ez a változás több, egymástól független, de egymást erősítő tényező együttes hatásának köszönhető. Bár a Covid19-világjárvány 2020 és 2022 között példátlan utazási korlátozásokat eredményezett, az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnözői hálózatok továbbra is működtek, és kiemelkedő alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot. A 2021 és 2024 között zajlott kutatás azt vizsgálta, milyen hatással volt a pandémia a magyarországi emberkereskedelemre és kényszermunkaesetekre. A világjárvány 2020 márciusától alapvetően befolyásolta mindennapi életünket, különböző járványhullámokon keresztül alakította a kizsákmányolás formáit. A kutatás során kiderült, hogy a járvány hatása nemcsak a kizsákmányolás céljától függően változott (például szexuális, munkacélú vagy egyéb), hanem attól is, hogy ki hogyan érzékelte azt: az áldozatok, a velük dolgozó szociális szakemberek és a jogalkalmazók eltérő tapasztalatokról számoltak be. A legmarkánsabb változás a szexuális célú kizsákmányolás területén volt megfigyelhető, ahol a kereslet visszaesése jelentős bevételkiesést és lehetőségszűkülést eredményezett. A kutatás egyik kiinduló feltételezése az volt, hogy a Covid19-világjárvány különösen hátrányosan érintette az emberkereskedelem áldozatait, akik kiszolgáltatottságuk miatt fokozott nehézségekkel szembesültek. A jelenség megismerése érdekében áldozati interjúk készültek: 2021 ősze és 2024 februárja között összesen 18 beszélgetés olyan személyekkel, akik védett szállásokon éltek, és korábban emberkereskedelem áldozatai voltak. Az interjúk lehetőséget teremtettek arra, hogy viszonylag rövid időn belül képet kapjunk a világjárvány közvetlen és közvetett hatásairól az érintettek szemszögéből.
Hivatkozások
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az emberkereskedelem elleni küzdelem terén az Európai Unióban elért eredményekről (Ötödik jelentés), Com(2025) 8 Final, 3.
Alig tíz év alatt megduplázódott a szifilisszel diagnosztizáltak száma. https://semmelweis.hu/mediasarok/2025/06/11/alig-tiz-ev-alatt-megduplazodott-a-szifilisszel-diagnosztizaltak-szama/ (2025. 08. 15.)
B. Aczél, A. – Hatvani, E. (2015): Az EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon prevenciós és reintegrációs lehetőségei, a gyermekprostitúció „intézeti” szemmel. In Ékes, I. (szerk.): Nyitott szemmel az ifjúság védelmében: a gyermekbántalmazás és gyermekprostitúció ellen. Budapest: ERGO, 47–63.
Bakó, Cs. – Hárs, M. – Héra, G. – Berkes, M. (szerk.) (2021): Az emberkereskedelem férfi áldozatainak egyedi ellátási igényei. Belügyminisztérium.
Balogh, K. – Windt, Sz. (2022): A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból. Belügyi Szemle, 70(2), 259–275.
Burke, M. C. – Amaya, B. – Dillon, K. (2019): Sex Trafficking as Structural Gender-Based Violence: Overview and Trauma Implications. In Winterdyk, J. – Jones, J. (eds): The Palgrave International Handbook of Human Trafficking. Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63192-9_22-1
Bursik, R. (1988): Social Disorganization And Theories Of Crime And Delinquency: Problems And Prospects. Criminology, 26 (4), 519–552. https://doi.org/10.1111/j.1745-9125.1988.tb00854.x
Cabras, F. – Ingrascì, O. (2022): Female Migrant Street Prostitution during Covid-19 in Milan. A Qualitative Study on How Sex Workers Coped with the Challenges of the Pandemic. Sociologica, 16(1), 95–122. https://doi.org/10.6092/issn.1971-8853/13344
Christie, N. (1986): The Ideal Victim. In Fattah, E. A. (ed): From Crime Policy to Victim Policy. London: Palgrave Macmillan, 17–30. https://doi.org/10.1007/978-1-349-08305-3
Cohen, L. – Felson, M. (1979): Social Change and Crime Rate Trends: A Routine Activity Approach. American Sociological Review, 44(4), 588–608. https://www.jstor.org/stable/2094589
Dés, F. N. (2024): „Uniósan kerestem a bajt, mindenhova beolvadva” – Magyar nők a prostitúciós iparban a félperiféria és a centrum között. Doktori (PhD-) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola. https://doi.org/10.14267/phd.2024009
Diop, S. – Asongu, S. A. – Nnanna, J. (2021): Covid‐19 economic vulnerability and resilience indexes: Global evidence. International Social Science Journal, 18, 107243. https://doi.org/10.1111/issj.12276
European Commission Directorate-General For Migration And Home Affairs (2020): Study on the economic, social and human costs of trafficking in human beings within the EU. Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2837/3428
Farrell, A. – Dank, M. – Vries, I. de – Kafafian, M. – Hughes, A. – Lockwood, S. (2019): Failing victims? Challenges of the police response to human trafficking. Criminology and Public Policy, 18(3): 649–673. https://doi.org/10.1111/1745-9133.12456
Goffman, E. (1981): Stigma – A megbélyegzett identitás kezelése. In Goffman, E.: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 179–239.
Haberfeld, M. – Cheloukhine, S. – Herrmann, C- – Schneider, J. (2023): Policing the streets of New York City during the COVID pandemic: With a comparative angle. Policing: A Journal of Policy and Practice, Volume 17, paac062, https://doi.org/10.1093/police/paac062
Hollán, M. (2012): Emberkereskedelem. A kizsákmányolás büntetendő esetei és a büntetőjogi szabályozás határai. Budapest: HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó.
Hoyer, M. (2003): A család, mint szintér: Az egészségesen működő család és a diszfunkcionális család. Fejlesztő pedagógia, 14 (2–3) 48–51.
Huszár, Á. – Illéssy, M. (2023): A koronavírus-válság vesztesei. In Csurgó, B. – Kovách, I. (szerk.) (2023): A Covid19-járvány társadalmi hatásai. E-book. Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Huszár, J. – Windt, Sz. (2023): Áldozatból elkövető – egy eset bemutatása. Barabás, T. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 60. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 158–182. https://doi.org/10.58.655/KT.60.2023-9
Fleming, J. – Brown, J. (2021): Policewomen’s Experiences of Working during Lockdown: Results of a Survey with Officers from England and Wales. Policing: A Journal of Policy and Practice, 15(3): 1977–1992. https://doi.org/10.1093/police/paab027
Kaló, Zs. – Hegedűs, J. – Bihari, Zs. – Szécsi, J. (2019): A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok szerhasználati tapasztalatai és kezelésbe kerülésük jellemzői egy kvalitatív kutatás tükrében. Esély, 30(1) 67–90. https://www.esely.org/kiadvanyok/2019_1/esely_2019-1_2-1_kalo_et_al_gyermekvedalmi_szakellatasba.pdf
Kaló, Zs. (2020): Bevezetés a szerhasználó nők világába. Budapest: ELTE PPK – L’Harmattan.
Kruisbergen, E. W. – Haas, M. B. – Moolenaar, D. E. G. – van Es, L. – Snijders, J. M. A., –Houwing, L. – Stickle, B. (2024): The pandemic as a criminological experiment: Crime in the Netherlands during 12 months of COVID-19 measures. European Journal of Criminology, 21(4) 556-582. https://doi.org/10.1177/14773708241226541
Podoletz, L. (2015): A prostitúció szabályozásának lehetséges megoldásai és főbb problémái. Belügyi Szemle, 63(3), 97–122. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.3.5
Protokoll (2024): Védett szálláshely működéséről és feladatellátásáról. Kulturális és Innovációs Minisztérium. https://emberkereskedelem.kormany.hu/download/4/b1/43000/védett%20szálláshely_protokoll_2024.pdf
Ritter, I. (2020): Karanténban a drogpiac? A Covid19-pandémia hatásai a globális drogpiacra. Ügyészek Lapja, 27(4–5): 35–49.
Ripszám, D. (2019): Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán. Büntetőjogi Szemle, 2: 79–86.
Schwarz, C. – Britton, H. – Nay, E. – Holland, C. (2023): ‘Now More Than Ever, Survivors Need Us’: Essential labouring and increased precarity during Covid-19. Anti-Trafficking Review, (21): 121–139. https://doi.org/10.14197/atr.201223218
Sebestyén, Á. (2020): Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói. Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. https://traumakozpont.hu/wp-content/uploads/2020/08/az-emberkereskedelem-pszichologiai-mozgatorugoi.pdf
Stickle, B. – Felson, M. (2020): Crime Rates in a Pandemic: the Largest Criminological Experiment in History. American Journal of Criminal Justice, 45(4): 525–536. https://doi.org/10.1007/s12103-020-09546-0.
Szabó, J. – Virág, Gy. (2022): Szerelem a járvány idején. Családon belüli erőszak a Covid19 első hulláma alatt Magyarországon. Belügyi Szemle, 70(1. ksz.), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2022.1.1
Tamási, E. (2015): Budapest – Prostitúció. A fővárosi utcai prostitúció rendészeti szempontú vizsgálata. Budapest: OKRI.
Tóth, I. Gy. – Hudácskó, Sz. (2020): A koronavírus-járvány társadalmi hatásai a közvélemény-kutatások tükrében. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. Gy.: Társadalmi Riport 2020. Budapest: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 553–572.
Williamson, V. – Murphy, D. – Katona, C. et al. (2024): Experiences and impact of moral injury in human trafficking survivors: a qualitative study. BMC Psychol, 12, 654. https://doi.org/10.1186/s40359-024-02157-y
Windt, Sz. (2014): 2013, az emberkereskedelem elleni fellépés éve Magyarországon. Belügyi Szemle, 62(1): 67–74.
Windt, Sz. (2020): Az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak hasonlóságai és különbségei. Belügyi Szemle, 68(12): 105–117. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.5
Windt, Sz. (2021): A láthatatlan emberek. Az emberkereskedelem jelensége Magyarországon. Budapest: OKRI.
Windt, Sz. (2022): A világjárvány hatása az emberkereskedelemre az első két év tapasztalatai alapján. Belügyi Szemle, 70(2), 327–344. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.6
Windt, Sz. (2023): Elkövető és/vagy áldozat? Az emberkereskedelem áldozatai által kényszer/fenyegetés hatására elkövetett jogellenes cselekményekről. Belügyi Szemle, 71(10), 1901–1914. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.10.15
Windt, Sz. (2024): A jó bornak nem kell cégér!? Aktuális helyzetkép a szexuális szolgáltatások magyar hirdetéseiről. Ügyészek Lapja, 31(1–2): 5–16. https://ugyeszeklapja.hu/?p=4492
Winterdyk, J. (2020): Explaining Human Trafficking: Modern Day-Slavery. In Winterdyk, J. – Jones, J. (eds): The Palgrave International Handbook of Human Trafficking. Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_68
