“We had to work even during Covid… They came, only the income was less”
Victims of human trafficking during the pandemic
Abstract
The domestic response to human trafficking has undergone significant progress since 2019, as evidenced by the increase in the number of cases and the result of several independent yet mutually reinforcing processes. Although the Covid-19 pandemic (between 2020 and 2022) has brought unprecedented travel restrictions, criminal groups involved in human trafficking have continued to flourish and have demonstrated a high degree of adaptability. The research, which took place between 2021 and 2024, examined the impact of the pandemic on domestic human trafficking and forced labour cases. The impact of the pandemic, which has defined all of our lives since March 2020, and which sought to assess the effects of the different epidemic waves, was still part of everyday life in the first two years of the study period. The pandemic affected different exploitation purposes (sexual, labor and so-called other) differently, and the effects were interpreted and perceived completely differently by the victims of the acts, the social workers working with the victims and the majority of law enforcement officers. The biggest impact on sexual exploitation was the decline in demand, income and opportunities. One of the hypotheses of the research was that victims of human trafficking were negatively affected by the Covid-19 pandemic, facing even more difficulties due to their vulnerability. Victim interviews were conducted to investigate this. These provided an opportunity to try to examine the effects of the pandemic after a relatively short period of time. Between autumn 2021 and February 2024, 18 interviews were conducted with residents of shelters for victims of human trafficking.
References
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az emberkereskedelem elleni küzdelem terén az Európai Unióban elért eredményekről (Ötödik jelentés), Com(2025) 8 Final, 3.
Alig tíz év alatt megduplázódott a szifilisszel diagnosztizáltak száma. https://semmelweis.hu/mediasarok/2025/06/11/alig-tiz-ev-alatt-megduplazodott-a-szifilisszel-diagnosztizaltak-szama/ (2025. 08. 15.)
B. Aczél, A. – Hatvani, E. (2015): Az EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon prevenciós és reintegrációs lehetőségei, a gyermekprostitúció „intézeti” szemmel. In Ékes, I. (szerk.): Nyitott szemmel az ifjúság védelmében: a gyermekbántalmazás és gyermekprostitúció ellen. Budapest: ERGO, 47–63.
Bakó, Cs. – Hárs, M. – Héra, G. – Berkes, M. (szerk.) (2021): Az emberkereskedelem férfi áldozatainak egyedi ellátási igényei. Belügyminisztérium.
Balogh, K. – Windt, Sz. (2022): A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból. Belügyi Szemle, 70(2), 259–275.
Burke, M. C. – Amaya, B. – Dillon, K. (2019): Sex Trafficking as Structural Gender-Based Violence: Overview and Trauma Implications. In Winterdyk, J. – Jones, J. (eds): The Palgrave International Handbook of Human Trafficking. Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63192-9_22-1
Bursik, R. (1988): Social Disorganization And Theories Of Crime And Delinquency: Problems And Prospects. Criminology, 26 (4), 519–552. https://doi.org/10.1111/j.1745-9125.1988.tb00854.x
Cabras, F. – Ingrascì, O. (2022): Female Migrant Street Prostitution during Covid-19 in Milan. A Qualitative Study on How Sex Workers Coped with the Challenges of the Pandemic. Sociologica, 16(1), 95–122. https://doi.org/10.6092/issn.1971-8853/13344
Christie, N. (1986): The Ideal Victim. In Fattah, E. A. (ed): From Crime Policy to Victim Policy. London: Palgrave Macmillan, 17–30. https://doi.org/10.1007/978-1-349-08305-3
Cohen, L. – Felson, M. (1979): Social Change and Crime Rate Trends: A Routine Activity Approach. American Sociological Review, 44(4), 588–608. https://www.jstor.org/stable/2094589
Dés, F. N. (2024): „Uniósan kerestem a bajt, mindenhova beolvadva” – Magyar nők a prostitúciós iparban a félperiféria és a centrum között. Doktori (PhD-) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola. https://doi.org/10.14267/phd.2024009
Diop, S. – Asongu, S. A. – Nnanna, J. (2021): Covid‐19 economic vulnerability and resilience indexes: Global evidence. International Social Science Journal, 18, 107243. https://doi.org/10.1111/issj.12276
European Commission Directorate-General For Migration And Home Affairs (2020): Study on the economic, social and human costs of trafficking in human beings within the EU. Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2837/3428
Farrell, A. – Dank, M. – Vries, I. de – Kafafian, M. – Hughes, A. – Lockwood, S. (2019): Failing victims? Challenges of the police response to human trafficking. Criminology and Public Policy, 18(3): 649–673. https://doi.org/10.1111/1745-9133.12456
Goffman, E. (1981): Stigma – A megbélyegzett identitás kezelése. In Goffman, E.: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 179–239.
Haberfeld, M. – Cheloukhine, S. – Herrmann, C- – Schneider, J. (2023): Policing the streets of New York City during the COVID pandemic: With a comparative angle. Policing: A Journal of Policy and Practice, Volume 17, paac062, https://doi.org/10.1093/police/paac062
Hollán, M. (2012): Emberkereskedelem. A kizsákmányolás büntetendő esetei és a büntetőjogi szabályozás határai. Budapest: HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó.
Hoyer, M. (2003): A család, mint szintér: Az egészségesen működő család és a diszfunkcionális család. Fejlesztő pedagógia, 14 (2–3) 48–51.
Huszár, Á. – Illéssy, M. (2023): A koronavírus-válság vesztesei. In Csurgó, B. – Kovách, I. (szerk.) (2023): A Covid19-járvány társadalmi hatásai. E-book. Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Huszár, J. – Windt, Sz. (2023): Áldozatból elkövető – egy eset bemutatása. Barabás, T. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 60. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 158–182. https://doi.org/10.58.655/KT.60.2023-9
Fleming, J. – Brown, J. (2021): Policewomen’s Experiences of Working during Lockdown: Results of a Survey with Officers from England and Wales. Policing: A Journal of Policy and Practice, 15(3): 1977–1992. https://doi.org/10.1093/police/paab027
Kaló, Zs. – Hegedűs, J. – Bihari, Zs. – Szécsi, J. (2019): A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok szerhasználati tapasztalatai és kezelésbe kerülésük jellemzői egy kvalitatív kutatás tükrében. Esély, 30(1) 67–90. https://www.esely.org/kiadvanyok/2019_1/esely_2019-1_2-1_kalo_et_al_gyermekvedalmi_szakellatasba.pdf
Kaló, Zs. (2020): Bevezetés a szerhasználó nők világába. Budapest: ELTE PPK – L’Harmattan.
Kruisbergen, E. W. – Haas, M. B. – Moolenaar, D. E. G. – van Es, L. – Snijders, J. M. A., –Houwing, L. – Stickle, B. (2024): The pandemic as a criminological experiment: Crime in the Netherlands during 12 months of COVID-19 measures. European Journal of Criminology, 21(4) 556-582. https://doi.org/10.1177/14773708241226541
Podoletz, L. (2015): A prostitúció szabályozásának lehetséges megoldásai és főbb problémái. Belügyi Szemle, 63(3), 97–122. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.3.5
Protokoll (2024): Védett szálláshely működéséről és feladatellátásáról. Kulturális és Innovációs Minisztérium. https://emberkereskedelem.kormany.hu/download/4/b1/43000/védett%20szálláshely_protokoll_2024.pdf
Ritter, I. (2020): Karanténban a drogpiac? A Covid19-pandémia hatásai a globális drogpiacra. Ügyészek Lapja, 27(4–5): 35–49.
Ripszám, D. (2019): Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán. Büntetőjogi Szemle, 2: 79–86.
Schwarz, C. – Britton, H. – Nay, E. – Holland, C. (2023): ‘Now More Than Ever, Survivors Need Us’: Essential labouring and increased precarity during Covid-19. Anti-Trafficking Review, (21): 121–139. https://doi.org/10.14197/atr.201223218
Sebestyén, Á. (2020): Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói. Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. https://traumakozpont.hu/wp-content/uploads/2020/08/az-emberkereskedelem-pszichologiai-mozgatorugoi.pdf
Stickle, B. – Felson, M. (2020): Crime Rates in a Pandemic: the Largest Criminological Experiment in History. American Journal of Criminal Justice, 45(4): 525–536. https://doi.org/10.1007/s12103-020-09546-0.
Szabó, J. – Virág, Gy. (2022): Szerelem a járvány idején. Családon belüli erőszak a Covid19 első hulláma alatt Magyarországon. Belügyi Szemle, 70(1. ksz.), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2022.1.1
Tamási, E. (2015): Budapest – Prostitúció. A fővárosi utcai prostitúció rendészeti szempontú vizsgálata. Budapest: OKRI.
Tóth, I. Gy. – Hudácskó, Sz. (2020): A koronavírus-járvány társadalmi hatásai a közvélemény-kutatások tükrében. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. Gy.: Társadalmi Riport 2020. Budapest: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 553–572.
Williamson, V. – Murphy, D. – Katona, C. et al. (2024): Experiences and impact of moral injury in human trafficking survivors: a qualitative study. BMC Psychol, 12, 654. https://doi.org/10.1186/s40359-024-02157-y
Windt, Sz. (2014): 2013, az emberkereskedelem elleni fellépés éve Magyarországon. Belügyi Szemle, 62(1): 67–74.
Windt, Sz. (2020): Az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak hasonlóságai és különbségei. Belügyi Szemle, 68(12): 105–117. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.5
Windt, Sz. (2021): A láthatatlan emberek. Az emberkereskedelem jelensége Magyarországon. Budapest: OKRI.
Windt, Sz. (2022): A világjárvány hatása az emberkereskedelemre az első két év tapasztalatai alapján. Belügyi Szemle, 70(2), 327–344. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.6
Windt, Sz. (2023): Elkövető és/vagy áldozat? Az emberkereskedelem áldozatai által kényszer/fenyegetés hatására elkövetett jogellenes cselekményekről. Belügyi Szemle, 71(10), 1901–1914. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.10.15
Windt, Sz. (2024): A jó bornak nem kell cégér!? Aktuális helyzetkép a szexuális szolgáltatások magyar hirdetéseiről. Ügyészek Lapja, 31(1–2): 5–16. https://ugyeszeklapja.hu/?p=4492
Winterdyk, J. (2020): Explaining Human Trafficking: Modern Day-Slavery. In Winterdyk, J. – Jones, J. (eds): The Palgrave International Handbook of Human Trafficking. Cham: Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_68
