Az Officium Rákóczianum Szent Imre-himnuszai, avagy megjegyzések a szerzőség kérdéséhez

Authors

  • László Takács PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszék, MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport

DOI:

https://doi.org/10.17167/mksz.2017.1.55

Keywords:

neolatin poetry, hymn-poetry, Officium Rákóczianum, secular Breviarium, Saint Imre, 17th century

Abstract

Az Officium Rákóczianum című laikus breviárium, vagyis egyszerű hívőknek készült, minden napra fohászokat, könyörgéseket, dicsőítő verseket tartalmazó imádságos könyv a 17.  század utolsó évtizedétől egészen a 19.  század közepé-ig műfajában Európa-szerte az egyik legnépszerűbb volt. Mivel a breviáriumot minden valószínűség szerint Magyarországon állították össze (föltehetően még az oszmán hódítás idején, vagyis 1686 előtt, a Magyar Királyság területén) fölte-hető, hogy szerkesztője és szerzője magyar – vagy legalábbis erőteljesen magyar kötődésű – volt. Bár az Officium Rákóczianum nem tartozik a sokat elemzett művek közé, az imakönyv címe, népszerűsége, szerzőjének, ill. szerkesztőjének ismeretlensége mégis arra ösztönzött kiváló kutatókat, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek neki. A keletkezési körülmények homályos volta miatt természetes, hogy a vizsgálódások középpontjában – az imádságos könyv általános leírásán és a kiadástörténeten túl – részben az összeállító személye, valamint a keletkezés helye és ideje állt. Az Officium Rákóczianum első ismert kiadása 1693-ban jelent meg Nagyszombatban, de nem zárható ki (igaz, nem is bizonyítható), hogy volt korábbi kiadása is, amely formájában és tartalmában az ekkoriban egyre népszerűbb társulati kiadványokat követte.

Downloads

Published

2017-05-07

Issue

Section

Articles