Magyar Könyvszemle

Misztótfalusi Kis Miklós „kínai betűi” és a kínai írás európai tipográfiájának kezdetei

2026-08-11T08:32:48+00:00

A tanulmány Misztótfalusi Kis Miklós 1686-ban kelt levelének rövid megjegyzéséből indul ki, amely szerint felkeresték a „kínai betűk” metszésének ügyében. A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy e kijelentés milyen történeti és tipográfiai kontextusban értelmezhető. A 17. századi európai nyomtatványok áttekintése kimutatja, hogy a kínai írásjegyek többnyire metszetként vagy illusztrációként jelentek meg, és csak kivételes esetekben integrálódtak a szedett szövegbe. Fordulópontot jelent Gabriel de Magalhães művének 1688-as francia és angol kiadása, amelyben a karakterek tipográfiai úton előállított nyomóelemekkel kerültek a latin szövegbe. A kiadások összehasonlítása a kínai írás európai reprodukciójának kísérleti jellegét és a nyomdászok strukturális ismereteinek hiányát tükrözi. A tanulmány bemutatja azokat a misszionáriusi és kiadói hálózatokat – különösen Philippe Couplet szerepét –, amelyek e törekvések hátterében álltak, és rámutat arra, hogy Misztótfalusi Kis Miklós amszterdami tevékenysége e kontextusban válik értelmezhetővé. Bár közvetlen bizonyíték nem áll rendelkezésre arra, hogy a magyar betűmetsző kínai karaktereket metszett volna, szakmai felkészültsége és kapcsolati közege magyarázza, miként merülhetett fel neve a kínai írás tipográfiai reprodukciójának korai kísérletei kapcsán. A „kínai betűk” említése így nem legenda, hanem egy történeti pillanat lenyomata, amikor az európai nyomdászat először találkozott egy idegen írásrendszer technikai adaptációjának kihívásával.

Patachich Ádám kalocsai érsek könyvtárának gyarapítói

2026-08-11T08:32:48+00:00

A tanulmány Patachich Ádám kalocsai érsek könyvtárának gyarapítását vizsgálja a 18. század utolsó harmadában, különös tekintettel azokra a közvetítői hálózatokra, amelyek Kalocsa, Pest, Bécs és Róma csomópontjai mentén tették lehetővé a könyvbeszerzéseket 1776 és 1784 között. Patachich a magyarországi főpapság azon tagjai közé tartozott, akik tudatos könyvgyűjtési stratégiával jelentős egyházi bibliotékákat hoztak létre. A kutatás középpontjában a könyvtár bővítésében aktívan részt vevő személyek állnak, akik az érsek megbízásából könyvek felkutatását, megrendelését, szállítását és feldolgozását végezték.
A tanulmány a fennmaradt levelezés és számlák, könyvkatalógusok szisztematikus elemzésére építve rekonstruálja Patachich könyvbeszerzési hálózatának működését. Bemutatja többek között Giuseppe Garampi bécsi pápai nuncius, Fogarassy András könyvtáros, Küffner pesti könyvtáros, valamint pesti, római és bécsi könyvügynökök és kereskedések szerepét. A közvetítők tevékenysége nem csupán a korabeli könyvkereskedelem gyakorlatába enged betekintést, hanem az érsek elit információs és kulturális kapcsolatrendszerének szerkezetét is feltárja.
A vizsgálat rámutat arra, hogy a könyvtár gyarapítása egyszerre szolgálta az egyházi műveltség, az oktatás és a világi tudományosság igényeit, valamint Patachich kulturális reprezentációját. A könyvgyűjtési hálózat működésének elemzése hozzájárul a 18. századi magyarországi egyházi elit nemzetközi beágyazottságának és a könyvkultúra transzregionális áramlásainak jobb megértéséhez.

Bakai Benedek élete és levelezése

2026-08-11T08:32:48+00:00

Bakai vagy Bakay Benedekről Szinnyei József rövid életrajzát veszik át a kézikönyvek,1 pedig a 19. század vége óta felbukkant újabb adatok alapján meg tudjuk rajzolni utazásainak és kapcsolatainak a térképét. Egyetlen latin értekezése maradt ránk, s az utazásai mellett az André Rivet-vel való levelezése miatt érdemel figyelmet személye.

Könyvészetileg ismeretlen Nottenstein nyomtatványok 1728-ból

2026-08-11T08:32:47+00:00

A budai Landerer Nyomda alapítójától, a bajor származású Landerer János Sebestyéntől a tipográfia Nottenstein János Györgyre szállt, aki Landerer halálát (1727. június 7.) követően feleségül vette (1728. január 11.) özvegyét. Nottenstein János György haláláig (1737. április 10.) vezette a nyomdát. 1733-ban katalógust adott ki a tőle megvásárolható nyomtatványokról a hozzávetőleges tartalom és az ár megjelölésével Catalogus librorum in typographia Budensi apud Joannem Georgium Nottenstein reperibilium címen. A katalógusban közölt latin, magyar és német nyomtatványok egyrészt arra utalnak, hogy ugyanaz a munka több nyelven is megjelent.

Szabadkőműves és rózsakeresztes álnevek a 18. században

2026-08-11T08:32:47+00:00

Szendrei János Miskolc-monográfiájának II. kötetében részletesen ír a Török Lajos alapította és vezette Zum tugendhaften Kosmopoliten (Az Erényes Világpolgárhoz) címzett páholyról. Ezt a részletet számosan felhasználták a páholyról írva, gyakran szó szerint átvéve mind könyvekben és tanulmányokban, mind internetes publikációkban.
Lupták Annamária néhány további álnevet talált kutatása során az Országos Levéltár dégi iratai között. A Lupták-cikk 2. számú mellékletében ellenőrizve az álnevek kiolvasását néhány tévesztést vagy sajtóhibát találhatunk. Érdemes felfigyelni a nevek furcsaságára.

Széchényi Ferenc kéziratos naplóbejegyzései és utolsó bécsi évei

2026-08-11T08:32:47+00:00

A politikus, mecénás és könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) életének Bécsben töltött utolsó évei kevéssé ismertek a nagyközönség számára, viszont éppen ehhez az időszakhoz kapcsolódik az a kis kéziratos napló, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őriz az Oct. Germ. 257 jelzeten.

A közlemény Széchényi Ferenc életútját, politikai és kulturális ténykedését – amelyre bőséges irodalom áll rendelkezésre – csupán érintőlegesen, a naplóbejegyzések ismertetése szempontjából idéztem fel. Az általa alapított könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának egy alig ismert vagy nagyon kevesek által ismert forrását kívántam szélesebb tudományos kör számára bemutatni, jóllehet nem szolgál a naplóíróval kapcsolatos különösebb újdonságokkal, de mégis Széchényi kézírásával, saját megfogalmazásában és calendarium historicum féle szerkesztésben olvashatjuk benne élete eseményeit.

Az MTA KIK Telekiek-féle alapító állományában található orvostudományi témájú kötetek provenienciája

2026-08-11T08:32:47+00:00

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Gyűjteményszervezési Osztályán belül működő régikönyves munkacsoport az Akadémia bicentenáriumához kapcsolódva végzi a Telekiekhez köthető alapító állomány autopszia alapján történő feltárását.
Az állományrészt tartalmazó régi, úgynevezett müncheni katalógus digitalizálása már korábban lezajlott, majd a digitalizált katalóguscédulák alapján készültek el a számítógépes rekordok. Ez egy igen fontos lépés volt, hiszen ez a hatalmas állományrész innentől kezdve elérhetővé vált az online katalóguson keresztül. Azonban ezeknek a katalóguscéduláknak a zömét eredetileg kézzel írták, ami nyilvánvalóan nem könnyítette meg a munkát, ráadásul a mai kívánalmakhoz képest sokkal kevesebb adatot tartalmaztak. Szükség volt tehát arra, hogy már kényelmesebb tempóban újra kézbe vegyük ezeket a könyveket.

Beszámoló egy sikeres restitúciós eljárásról

2026-08-11T08:32:47+00:00

2025 nyarán érkezett haza az Egyesült Államokból egy, a második világháború végén, az Eötvös Collegium könyvtárából eltűnt kötet. Mind térben, mind időben hosszú utat járt be: 1675-ös megjelenésétől napjainkig, a bécsi nyomdából Nagyszombatba, onnan Pozsonyon át Budapestre, majd Münchenen át egészen New Yorkig (és ezek csupán a fellelhető források alapján feltárt helyszínek).

Az erdélyi magyar sajtó egyre bővülő digitális feldolgozása

2026-08-11T08:32:47+00:00

Immár közel kétmillió oldalnyi anyagot számlál és biztosít az olvasó- és kutatóközönségnek a DigiTéka adatbázisa. A 2018 végén indult projekt célja az erdélyi magyar sajtókiadványok digitalizálása, adatbázisba rendezése és megosztása online platformon, ezáltal a lapok, periodikák bárhonnan elérhetővé és kutathatóvá válnak.
Jelenleg 86 napi- és hetilap, valamint 45 folyóirat számai között böngészhetnek az olvasók, ebből 26 újság már a két műhely közösen végzett munkájának köszönhetően kerülhetett fel az adatbázisba igen rövid idő alatt. Egy év távlatából az összefogás háromszázezer oldalnyi új tartalmat jelentett.

Ötvös Péter (1946–2025), a könyves műveltség kutatója

2026-08-11T08:32:47+00:00

Ötvös Péter először ember volt, tanár, jóbarát, aztán kiváló tudós.

Ritoók Zsigmond (1929‒2026)

2026-08-11T08:32:47+00:00

Egységes mű, egységes élet. Sőt, élet és mű egysége. Ez az első és legáthatóbb gondolat, amely Ritoók Zsigmondról nem sokkal halála után gondolkodva előtérbe nyomul. Személyiségnek és ízlésnek, értékrendnek és életútnak, érdeklődésnek és észjárásnak manapság oly ritka egyöntetűsége.

Egy lapkiadási sikertörténet a 19. századból: a Vasárnapi Újság, szerk. Hites Sándor – Radnai Dániel Szabolcs – Rózsafalvi Zsuzsanna, Bp., MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum, 2024 (PIM Studiolo)

2026-08-11T08:32:47+00:00

A tanulmánykötet a Vasárnapi Újság több évtizedes fennállásának történetéből közöl értekezéseket, bemutatva a korszak egyik legolvasottabb és legnagyobb hatású ismeretterjesztő hetilap sorsát, irodalmi és gazdasági hátterét, a benne közreműködők kapcsolati hálóját.

Angelo Poliziano, Levelek I-IV. könyv, fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Frazer-Imregh Monika, Bp., Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 2024.

2026-08-11T08:32:47+00:00

Frazer-Imregh Monika Poliziano levélgyűjteményének fordítása és a mű kétnyelvű, sokrétű bevezetőjével és gazdag jegyzetapparátusával rendelkező kiadása, ahogy azt a kiadó ajánlásában olvashatjuk „az itáliai humanizmus kistükrének is tekinthető.”

Fábri Anna, Varázslat és valóság, Darvasi Ferenc életútinterjúja, Budapest, Magvető, 2025 (Tények és Tanúk)

2026-08-11T08:32:47+00:00

Az életinterjú-kötet több szempontból is gazdagítja a magyar szakirodalmat, hiszen egyrészt tovább árnyalja a Fábri Annáról alkotott képet, másrészt értékes forrása a 20. századi magyar nőtörténetnek és kultúrtörténetnek, harmadrészt példaszerű darabja a hazai életútinterjú-irodalomnak. S nem utolsó sorban méltó helyet foglal el Fábri Anna életművében, valamint a magyar könyv-, művelődés- és tudománytörténeti irodalomban.

Michael Haas, Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse, London – New York, Routledge, 2025.

2026-08-11T08:32:47+00:00

Michael Haas kötete első pillantásra zenetörténeti monográfiának tűnik, ám valójában sokkal tágabb horizontot tár fel: egyszerre olvasható recepciótörténeti forráskiadványként, sajtótörténeti esettanulmányként, a modern polgári nyilvánosság működésének rekonstrukciójaként és a modern zenei esztétika társadalmi beágyazottságának elemzéseként. Jelen recenzió az utóbbi szempontot helyezi előtérbe, azt vizsgálva, miként mutatja be a szerző a bécsi polgári nyilvánosság szerkezetét, a Neue Freie Presse kulturális önképét és Julius Korngold kritikusi szerepét.

Fordulók

2026-08-11T08:32:47+00:00

A Könyvszemle második évszázadának második fele nem csak szimbolikus évfordulóval kezdődött, hanem a szerkesztőbizottság átalakulásával is. Ahogy arról a 2022-es szerkesztőségi átalakulás alkalmával már olvashattak, a szerkesztőbizottság hetven éven felüli tagjai a bizottság fiatalítása érdekében háttérbe vonultak (Magyar Könyvszemle, 138[2022], 145). Idén ez a határ, amit tiszteletre méltó következetességgel tartott magára is érvényesnek a folyóirat vezetése, alapjaiban formálja át a szerkesztőbizottságot, korábbi fő- és társszerkesztőnk aktív közreműködésétől is búcsút kell vennünk.

Számunk szerzői

2026-08-10T12:02:38+00:00

A szerzők affiliációja.