Journal for the History of Book and Periodicals in Hungary

A Jordánszky-kódex passiói

2025-07-01T09:59:57+00:00

Az 1516-1519 között keletkezett Jordánszky-kódex tartalmazza a reformáció előtti legteljesebb magyar bibliafordítást.
Több mint száz éven át azt feltételezték a kutatók, hogy a Jordánszky-kódexet egyetlen szerzetes fordította. Néhány különös helyesírási és szóhasználati jelenség alapján azt feltételeztem, hogy a magyar szöveg valószínűleg nem egyetlen fordító munkája. Egy új statisztikai és szövegkritikai módszerrel bebizonyítottam, hogy a magyar szöveg valóban több fordító együttműködésének eredménye. Azt is bebizonyosodott, hogy a négy passiót egy nem sokkal korábban keletkezett műből másolták.

A Dubnici Krónika kódexének újkori másolata (OSZK, Fol. Lat. 331.)

2025-07-01T09:59:57+00:00

A Dubnicai Krónika egy különleges kompiláció, mivel utolsó fejezeteinek szerzője az 1470-es évek végén bírálta az akkori uralkodót (Mátyás magyar királyt). Ez a tény, amelyre a korábbi magyar történetírásban nem volt példa, valószínűleg megmagyarázza, hogy egyetlen középkori kézirata (OSZK, Cod. Lat. 165) miért volt a nagy arisztokrata családok magánkönyvtáraiban eltemetve 1826-os újrafelfedezéséig. Ezen a középkori kéziraton kívül csak egyetlen példányunk van ebből a szövegből. Ez a modern másolat eddig nem keltette fel a kutatók figyelmét. Vizsgálatával kimutatjuk, hogy ez a másolat pontosan a Cod. Lat. 165-ből készült, még a 16. század közepén írt glosszákat is reprodukálja. A Dubnicai Krónika jelenlegi modern másolata egy kolligátum, a Fol. Lat. 331 két részének egyike. Mindkét részben ugyanaz a vízjel található, ami arra utal, hogy egyszerre és valószínűleg ugyanarra a gyűjteményre készültek. A kolligátum másik alkotóeleme, egy magyar archontológia, 1733 és 1740 között készült egy világi nagyúr számára, akinek érdekeltségei voltak a Habsburg Birodalom délnyugati részein.

A diary of a gentlewoman

2025-07-01T09:59:57+00:00

In recent years, more and more studies have been published about aristocratic women who kept diaries. These revelations are helping to provide an increasingly broader picture of women's literacy, roles and mindsets. However, while we are seeing more and more research in this area, there is still little research on the Gentry. This study presents a voluminous diary by a gentlewoman, the like of which has not been published in Hungary before, and which provides an insight into the female side and the culture of this social strata.
Éva Szentpétery's own handwritten diary consists mainly of economic entries and travelogues, but the author also writes a great deal about her emotions. She concludes almost every year with a prayer in which she expresses her views on the period in question. The author also takes an interest in local public life and organises the day-to-day running of his estates and trade with great confidence. The author also tries on several occasions to include in her entries reminders of the fact of her own property in the estates she and her husband jointly acquired. The control sources included in the research show the practical realisation of the author's claims to his or her own property rights, for example in the form of contracts.
The presentation, in comparison with aristocratic women and gentry men, reveals the literacy, female roles and emotions of Éva Szentpétery. In many aspects, the results show that the ego document contains more cultural historic information than similar works by gentry men and in many cases rivals those of aristocratic women.

Exploring Janus Pannonius in Italian Collections: Research by Bishop György Klimo of Pécs and Historian József Koller

2025-07-01T09:59:57+00:00

An essential aspect of Bishop György Klimo of Pécs's (1751–1777) patronage was his support for the preparation and publication of historical works. He placed special emphasis on documenting the history of his diocese by researching and organizing sources. He assigned this task to his protege, József Koller. The work is completed and the part IV of the eight-volume series focuses on the bishopric of Pécs of the humanist poet Janus Pannonius (1434–1472), delving into both his ecclesiastical role and his literary contributions.
Some of the source materials cited and published in the book originate from Italian libraries and archives. The acquisition of these manuscripts occurred in two phases: initially, research was conducted under Klimo's direction. Following the bishop's passing, József Koller continued the work, gathering additional material with the assistance of Giuseppe Garampi, the Vienna nuncio.
Klimo's extensive network of contacts in Italy played a pivotal role in the research, facilitating the transfer of sources preserved in Italian archives to Pécs. Through the correspondence of Klimo and Koller, we gain insight into the various stages and methodologies employed in the collection of these sources, as well as the complex network of contacts involved. By analyzing previously unknown archival materials and letters, we uncover the process by which Klimo discovered a hidden Janus Pannonius poem in Italian archive, the individuals who assisted him in copying and sending it to Pécs, the significance of Koller's journey to Italy in sourcing materials, and the continuation of the project following the bishop's death.

Marczibányi Márton (1785–1834) könyvtárai

2025-07-01T09:59:57+00:00

Research has not dealt with the life and work of Márton Marczibányi, the main reason being the lack of resources due to the destruction of the Marczibányi family archive in 1945. He completed his higher education at the Royal Academy in Győr. After the death of his uncle, István Marczibányi, in 1810, he inherited the family estates in Tornya (Turnu, Romania) and Kamenica (Sremska Kamenica, Serbia) in Csanád county, as the heir of the faith commission. In 1810, he established a model estate (établissement) in Kamenica and raised the traditional viticulture of Syrmia to a high level. There is no exact source about his travels abroad, it is assumed that he stayed in Paris and Rome. The work of Márton Marczibányi, who played an outstanding role in the history of Hungarian agriculture, remained in the background behind his uncle, István Marczibányi, patron and art collector. The aim of my study is to present two of his libraries to shade the negative image of Márton Marczibányi, that he was greedy and, lacking a noble feeling, only desired gold and silver. Two sources are available for the books he owned: 1. the 687-item library catalog recorded in the Kamenica castle in January 1835, after the death of Márton Marczibányi, preserved in the Manuscript Deparment of the National Széchényi Library; 2. a list of 400 books donated by his son Livius from the library of his palace in Pest to the Library of the Hungarian Academy of Sciences.

Huszár Gál, Bullinger Henrik Libellus-ának (1551/59) nyomdásza

2025-07-01T09:59:57+00:00

Fejérthóy János, a Magyar Államkancellária bécsi titkára 1551 márciusában Heinrich Bullinger zürichi reformátorhoz fordult azzal a kéréssel, hogy küldjön vigasztaló levelet a török uralom alatt elnyomott keresztények számára. Bullinger válaszolt a kérésre, és „megrendítő vigasztaló levelet” írt. De csak 1559-ben nyomtatta ki a könyvet Huszár Gál Magyaróváron (és Heltai Gáspár Kolozsvárott). A tanulmányban Huszár Gál Libellus epistolaris című nyomtatásának kommunikációtörténeti, könyvtörténeti és teológiai hátterét mutatják be és kontextusba helyezik.

Heltai Gáspár wittenbergi könyve

2025-07-01T09:59:57+00:00

Heltai Gáspár 1543. február 17-én iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre. A reformáció tanainak az egyik legjelentősebb erdélyi hirdetőjévé vált mind a szószékről elhangzó prédikációi, mind az 1550-ben, Hoffgreff Györggyel alapított nyomda termékei révén. Heltainak nem maradt ránk könyvjegyzéke, és – tudomásunk szerint – eddig nem került elő olyan kötet, amely egykor a magánkönyvtárához tartozott. Wittenbergi diákként jelentős mennyiségű olvasnivalóval térhetett vissza Erdélybe.
A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában került a kezünkbe egy kisebb, nyolcadrét alakú kötet, amelynek német típusú reneszánsz bőrkötésén a „C. H. T. 1543” supralibros olvasható. A Szögi-féle adattár segítségével könnyen azonosíthatóvá vált Heltai Gáspár személye. A kolligátumban három művet találunk.

Faut Márk és Klein Menyhért Soproni krónikájának egy példányáról

2025-07-01T09:59:57+00:00

A 16. századtól vált népszerűvé a nyomtatott kalendárium, mely a naptári adatok mellett hasznos ismereteket, szórakoztató olvasmányokat is kínált a lapjai közé belőtt lapokon (Schreibkalender). Az MTA KIK Kézirattára Vegyes 4rét 63 jelzeten őriz egy ilyen, bőrkötésű köetetet, amelyből az idejét múlt kalendáriumot kiemelték, s egy krónikát tettek bele: Sopron város történetét az 1526 és 1699 közötti időből. A két szerző, Marx Faut és Melchior Klein mellett több kéz írását, javítását, kiegészítéseit lehet látni. Az OSZK-ban két példányát is őrzik ennek a soproni krónikának (Fol. Germ. 605 és Quart. Germ. 191), meg is jelentették, de az MTA Könyvtára példányáról nem tudtak. Erről ad hírt a közlemény, s elemzi az eltéréseket.

Unikum csíksomlyói nyomtatványok

2025-07-01T09:59:57+00:00

Az elmúlt években a könyvészeti figyelem méltán fordult a csíksomlyói Zárda nyomda kiadványai felé. Jóllehet, a jelenleg ismert teljes állomány bibliográfiai számba vétele és megjelenése még várat magára, az állomány impozáns. Az alábbiakban a bibliográfia második kötetének anyagához tartozó öt, bibliográfiailag még számba nem vett nyomtatványt ismertetek gyűjteményemből.

Régi Magyarországi Nyomtatványok 5. kötet, 1671–1686

2025-07-01T09:59:57+00:00

Különleges rendezvénynek adott otthont 2023. október 11-én az Országos Széchényi Könyvtár. A Régi Magyarországi Nyomtatványok frissen megjelent, ötödik kötete kapcsán került sor tudományos tanácskozásra, a program rendkívüliségét azonban nem ez – értelemszerűen önmagában is fontos és jelentős esemény – adta, hanem Borsa Gedeon századik születésnapja. Az eredeti elképzelések szerint az RMNy új tomusának bemutatása és Borsa Gedeon köszöntése lett volna a program, azonban a bibliográfia koncepciójának kidolgozója nem sokkal kilencvenkilencedik születésnapja után 2022. december 24-én elhunyt, így az RMNy új kötetének bemutatása mellett emlékkonferenciává alakult át a rendezvény.

Käfer István emlékére

2025-07-01T09:59:57+00:00

Käfer István tanár úr, a szlovák−magyar kapcsolatok nemzetközileg elismert kutatója, 2024. augusztus 5-én, kilencvenedik életévében elhunyt. Bölcsész körökben a „szlovakológia” tudományágról legtöbbünknek azonnal Käfer István jut eszünkbe, aki mindent megtett azért, hogy a szlovák nép magyarhoni kulturális örökségét mi, magyarok nemcsak közelinek, de egyenesen magunkénak érezzük.

Eric Suire, Nicolas Le Tourneux (1640–1686), Dans l’ombre de Port-Royal, Paris, Honoré-Champion, 2022

2025-07-01T09:59:57+00:00

Eric Suire, a bordeaux-i Montaigne Egyetem professzora többéves kutatómunkájának köszönhetően a közelmúltban jelent meg Nicolas Le Tourneux abbé, nagyhatású egyházi író első tudományos értékű életrajza a neves párizsi Honoré Champion kiadó gondozásában. A monográfia szerzője széles körű levéltári kutatásainak köszönhetően és korábban ismeretlen források bevonásával komplex szintézist hozott létre. A kötet vegyes műfajú tudományos életrajz, amelyben az életrajz kronológiája alapján felépülő fejezetek mellett Le Tourneux önálló művei is külön egységeket alkotnak. Ezzel a módszerrel a szerző az életrajzi monográfián belül Le Tourneux életpályájának felvázolása mellett az életmű fejlődését is jól szemlélti. A tudományos szakkönyvek minden klasszikus ismérvével felvértezett munka egyéb felhasználóbarát lehetőségeket is kínál az olvasók számára. A precíz és kiegyensúlyozott jegyzetapparátus mellett gazdag forrásjegyzék és bibliográfia, mutatók állnak az olvasó rendelkezésére.

Szalai Béla két új katalógusa a 17. század második felének magyar történelmi eseményeiről

2025-07-01T09:59:57+00:00

A kora újkori nyomtatott vizuális információ jelentőségét és a magyar vonatkozású metszetek sokrétű forrásértékét meggyőzően bizonyítják Szalai Béla impozáns metszetgyűjteményéről eddig megjelent katalógusai. Szalai Béla intézményi feladatokat átvállalva gyűjti évtizedek óta szisztematikusan és elkötelezetten a három részre szakadt Magyar Királyságról készült korabeli ábrázolásokat végzettségének megfelelően, mérnöki, mérnök-közgazdászi precizitással, ugyanakkor a szükséges interdiszciplináris nyitottsággal.

Számunk szerzői

2025-06-30T09:16:58+00:00

Szerzői affiliációk.