Journal for the History of Book and Periodicals in Hungary

Heltai Gáspár’s method of quoting the Bible in his life’s work

Ferenc Kőrösi — Sun, 16 Feb 2025 00:00:00 +0000

The main issue of the study is the method Heltai Gáspár used when quoted from the Bible in his works. The underlying viewpoint came from the study of the works of Péter Pázmány, as the researchers formulated, Pázmány developed a conscious method for quoting. To explore whether Heltai applied any conscious editing method in this regard, and if he did, what principles can be observed, the analysis of Heltai’s works was at the center of the investigation.
During my research, I examined the biblical quotations found in Heltai’s texts along four questions. I sought to answer how the quotations in his works related to Heltai’s partial translations of the Bible. Furthermore, the study also focused on whether the same quotation appeared in the same or different form when it occurred multiple times. The comparative and text-analytical studies have shown that a clear distinction can be drawn in the method of citation between Heltai’s early and late works. While in his early works, Heltai mostly quotes the text of the Bible in literal forms
(especially the books of the Old Testament), in his later works we primarily encounter revisions and paratexts. There can be two reasons for this. The first is that while most of the Old Testament translation was available to Heltai at the time he wrote down his early works, the New Testament was not. The other reason can be seen in the fact that in the second half of his career, Heltai shifted from publishing doctrinal works to presenting stories providing moral examples. While in the case of the former, avoiding the teleological errors required accurate quotations, in the case of the latter forms, embedding the quotations in the text became more important.

Prédikáció I. Rákóczi Ferenc keresztelőjén

Bernadett Varga — Sun, 16 Feb 2025 22:49:23 +0000

A tanulmány Keresztúri Bíró Pálnak, a Rákóczi-család udvari papjának és pedagógusának az I. Rákóczi Ferenc keresztelőjére szerzett, eddig ismeretlen prédikációját vizsgálja. Az eredetileg nyomtatásban is megjelent munkából nem maradt fenn példány, ám a kiadvány szövegét megőrizte egy 1655-ben Erdélyben keletkezett kéziratos másolat, amely Keresztúri egy későbbi prédikációs kötetének előzéklevelein olvasható. A kora újkori nyomtatott keresztelési prédikációról igen keveset tudunk, ugyanis a házasságkötéssel és a temetéssel szemben keresztelő alkalmából alig adtak ki prédikációt, aminek feltételezhetően a magas gyermekhalandóság lehetett az oka. Eddig mindössze egy, a II. Rákóczi György és Báthori Zsófia kisebbik fia, Rákóczi Zsigmond keresztelőjére készült kiadvány volt ismert, amelyet szintén Keresztúri Pál mondott el. Különösen érdekes műfaj- és mikrotörténeti tanulságokkal szolgál tehát a most felfedezett, tanító, bűnbánatra ösztönző, ugyanakkor gyakorlati nevelési útmutatóként is működő beszéd, hiszen betekintést enged a fejedelemi család tagjainak egymással való viszonyába, valamint a tervszerű udvari reprezentációba is. Felmerül ennek kapcsán a kettős keresztelő kérdése, valamint az is, hogy a szerző valóban annyira kevés érdeklődést mutatott-e a politika iránt, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Amennyiben a záróimádságban egyfajta sajátos királytükörrel találkozhatunk, ez a kép némileg árnyalódni látszik. A tanulmányhoz társul a teljes szöveg textológiai jegyzetekkel ellátott közlése is.

The publications of Pál Esterházy in Vienna

Noémi Viskolcz — Sun, 16 Feb 2025 22:59:02 +0000

Prince and Palatine of Hungary Pál Esterházy (1635–1713) encountered Viennese printers during his sons’ studies when he published their academic theses and speeches. In the 1690s, he commissioned Leopold Voigt, who had a large and prestigious printing workshop in Vienna, to print his works of piety and his family history in Latin. His books in Hungarian, on the other hand, were published in Nagyszombat (Tyrnau). The choice of Vienna was deliberate, the primary motive being to show the Emperor and his court his special abilities, not only as a generous patron of the arts but also as a writer well-versed in theology and deep in his faith.
This desire for prestigious representation is confirmed by the surviving list of illustrious names, according to which almost thirty of the 200 copies of his Via Lactea, printed at the end of 1691, were distributed at the Viennese court. It is not known whether Pál Esterházy distributed his other four books to the Viennese aristocracy, but it is a fact that he had a similar aim in 1700 when he published the Trophaeum, a summary of his family’s past and nobility. On that occasion, however, his feud with his wife prevented him from placing the crown on his life’s work.
Much is said about the ambitions of Paul Esterházy by the foundation he set up at the Jesuit University in Vienna, which was responsible for publishing the speeches of theology students on the Immaculate Virgin Mary, of which we know of at least 11, also published annually by Leopold Voigt. The jewel of these is the Immaculate Virgin Mary engraving placed in front of the title page, in four different versions over the 11 years. Pál Esterházy’s piety and patronage deservedly brought him and his family close to the imperial family, and this was further confirmed by the presentation of his literary and patronage activities in Vienna.

A szultáni szerájtól a párizsi Királyi Könyvtárig

Ferenc Tóth — Sun, 16 Feb 2025 23:05:15 +0000

A Bibliothèque nationale de France kéziratok osztálya az egyik legfontosabb központi francia gyűjtemény. Az ott őrzött, magyar jelentőségű kéziratok között megtalálható Ptolemaiosz Kozmográfiájának latin fordítása, amely korábban a Mátyás király Corvina könyvtárához tartozott. Ez az értékes kézirat valószínűleg a mohácsi csata (1526) után került Konstantinápolyba, és a 18. században a Bibliothèque du Roi (jelenlegi Bibliothèque nationale de France) gyűjteményébe került. E kézirat megszerzésének körülményei mindeddig homályban maradtak. Az új kutatás kimutatta, hogy egy magyar származású francia diplomata és katona fedezte fel a Szerailban az 1770-es években, és felajánlotta a külügyminiszternek, Vergennes grófjának. A levéltári források irodalmi forrásokkal való összehasonlításával a tanulmány rávilágít a francia diplomaták kulturális közvetítői szerepére az Ancien Régime végén.

Filiczki János Konrad Rittershausen házasságára írt versének autográf hamburgi kézirata

Dávid Molnár — Sun, 16 Feb 2025 23:22:34 +0000

Filiczki János egy versének imeretlen, autográf verziója Hamburgból.

Eredmények és fehér foltok a középkori magyar könyv és könyvhasználat kutatásában

Anna Boreczky — Sun, 16 Feb 2025 23:29:48 +0000

A tanulmány a magyar középkori könyvkultúra és a hazai gyűjteményekben őrzött középkori könyvanyag kutatásának eredményeit és új irányait igyekszik 15-20 évre visszatekintve áttekinteni.

Eredmények és fehér foltok a régi könyv kutatásában

Péter Perger — Sun, 16 Feb 2025 23:33:05 +0000

Az alábbi vázlatos vizsgálat az 1801 előtti magyarországi könyvkiadás kutatása terén az elmúlt, megközelítőleg hét évtizedben elért eredményeket kívánja áttekinteni, majd igyekszik sorra venni a következő időszakban a kutatók előtt álló feladatokat.

A könyvkereskedelem története a 19. század első harmadáig

Olga Granasztói — Sun, 16 Feb 2025 23:37:01 +0000

A könyvkereskedelem-történet a könyvtörténet leginkább interdiszciplináris megközelítést feltételező területe, egy sokszereplős, hálózatszerűen működő rendszer, amelynek feltárásához és leírásához a legtöbb nem könyves szempontot kell figyelmbe venni az összes könyvtörténeti szakterület közül.
A nyomdászat és a könyvkereskedelem-történet szorosan összefonódott a 18. század utolsó harmadáig. A 2000-es évek eleje óta többek között Pavercsik Ilona könyvtörténész kiemelkedő publikációinak köszönhetően sok olyan új alapkutatási adattal gazdagodott az önállósult könyvkereskedelem korszakának vizsgálata, amely nélkülözhetetlenné tette a terület önálló kezelését, és szükségessé tenné egy önálló kézikönyv megjelentetését a témában, fokozatosan elkülönítve a nyomdász-kereskedők és a könyvkötő-kereskedők 18. század utolsó harmadáig meghatározó szerepétől az önállósult könyvkereskedőket.
A 18. század utolsó harmadát meghatározó magyar könyvkereskedelem kutatásának további komoly lendületet adott néhány új, nemzetközi könyvtörténeti fórum, tudományos kapcsolati rendszer és az ezekre támaszkodó nemzetközi konferenciasorozatok.
Az elmúlt tíz évben pedig az irodalomtudomány révén nyíltak új horizontok a magyar könyvkereskedelem 18-19. század fordulóját meghatározó jelenségeinek kutatásában.

A kora újkori magyarországi könyvtárak Széchényi Ferenc alapításáig – kutatástörténeti áttekintés

Edina Zvara — Sun, 16 Feb 2025 23:44:52 +0000

A könyvtártörténeti kutatások áttekintésekor az egyik legfontosabb és legnagyobb eredmény, hogy az 1979-ben Szegeden Keserű Bálint, majd Monok István vezetésével megkezdett, illetve szervezett munkálatok a közelmúltban tulajdonképpen lezártnak tekinthetőek. Az elmúlt negyvenöt év kutatásai azt mutatják, hogy számos forrás megőrződött, és ezek alapján nemcsak árnyalni lehet a korábbi szakirodalmakban megjelent megállapításokat, hanem esetenként át is lehet azokat értékelni, és emellett új eredmények is születnek. A hazai könyvtártörténeti alapkutatások eredményei több sorozatban jelentek meg, s ezek mindegyike elektronikusan is elérhető. A fehér foltok közé tartozik többek között a 18. század második felében keletkezett forrásoknak – különösen a szerzetesrendi könyvtárak jegyzékeinek – mind a kiadása, mind a feldolgozása. Több hazai közgyűjteménynek hiányzik még alapkatalógusa, legyen az ősnyomtatvány vagy régi könyvek 1850-ig katalógusa. A régi/új témák közé tartozhat az ismert könyvjegyzékek vagy könyvállományok több szempontból történő, áttekintő elemzése. Több művelődéstörténeti szempontból kiemelkedőn fontos személy könyveiről alig tudunk valamit, pedig életműve gazdag könyvtárat feltételez. Egykori gyűjteményük rekonstruálására kiváló eszköz (lehetne) az eruditio-adatbázis, amibe legalább már az ismert, elszórtan megjelent adatokat lehetne rögzíteni.

A 16–17. századi Kárpát-medence olvasmánytörténete

Róbert Oláh — Sun, 16 Feb 2025 23:59:05 +0000

A tanulmány a 16-17. századi Kárpát-medence olvasmánytörténeti kutatásait tekinti át. A magánkönyvtárak olvasóit ismerhetjük meg a nemességről, a katolikus főpapságról, az értelmiségről, a polgárságról és a nőkről szóló alfejezetekben. Az intézményi könyvtárakról felekezeti bontásban tájékozódhatunk. Végül az olvasmánytörténeti tendenciákat ismertetjük és felmutatunk néhány olyan területet a kutatásokban, amelyek nem kellőképpen feltártak.

Az olvasás Magyarországon a 18. században

Ádám Hegyi — Mon, 17 Feb 2025 00:02:35 +0000

Számunk szerzői

Szerkesztő MKsz. — Mon, 17 Feb 2025 00:00:00 +0000

Szerzői affiliációk.