Magyar Könyvszemle

"Az kik méltók efféle adományra, azoknak…"

Dávid Szigeti Molnár — 2026-01-21

Makai Nyírő István (kb. 1590–1651) 17. századi kolozsvári unitárius pap és konzisztor volt, a nyomdászként működő Makai Nyírő János (†1622) bátyja. Dolgozatomban olyan publikálatlan és figyelmen kívül hagyott adatokat és forrásokat dolgozok fel, amelyek pontosabbá és teljesebbé tehetik életrajzát. Ezek közül kettő különösen becses: az egyik egy pestis megszűnéséért való könyörgése, a másik pedig végrendelete. Utóbbi nemcsak irodalom-, hanem könyvtártörténeti jelentőséggel is bír. Egyfelől ez alapján zárható ki ugyanis, hogy az ún. Abrugyi György kézirat (1655–56) Makai István nevű másolója azonos lenne vele vagy bármelyik örökösével, másfelől pedig ez a legrégebbi olyan ránk maradt testamentum, amelyben egy unitárius pap saját gyülekezetére hagyományozza magángyűjteményét.

Beythe István (1532–1612) Sopront Németújvárra cserélte

István Monok — 2026-01-21

Beythe István élete akkor fordult meg, amikor Sopront elhagyva Németújvár grófjának udvari prédikátora és a protestáns iskola szervezője lett. A gróf, Batthyány Boldizsár példás módon folytatta ősei hagyományait, felelős földesúrként támogatva a birtokán élő egyházi és világi értelmiségieket. A magyar nemesi családokhoz hasonlóan ő is udvartartást hozott létre, amely segített pótolni a magyar királyi udvar hiányát az országban. Különösen figyelemre méltó, hogy milyen tudatosan fogadta a szomszédos országokból (Stájerország, Karintia) üldözött protestánsokat, sőt lehetőséget biztosított számukra, hogy kis írásokat vagy könyveket adjanak ki, amelyek saját közösségeiket szolgálhatták. Tudatában volt annak is, hogy fontos támogatni a birtokain élő délszláv népesség oktatását, és segítette őket a szomszédos régiók lakóival való kapcsolattartásban.

Heidelbergi magyar peregrinusok teológiai tárgyú könyvei Debrecenben

Róbert Oláh — 2026-01-23

A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában őrzött 21 kötet és a bennük található 42 mű bemutatásával arra keressük a választ, hogy a Heidelbergi Egyetemen 1586 és 1622 között tanuló 14 magyar hallgató milyen teológiai munkákat vásárolt az egyházi szolgálatra való felkészülés részeként.
A Heidelbergből hazahozott művek megjelenése és a megszerzésük között eltelt idő felmérése azt mutatja, hogy nem egy esetben már a megjelenés évében bekötette a könyvét a tulajdonosa. A 42 fellelt mű közel háromnegyede (74%) legfeljebb 15 éven belül került a pfalzi egyetemen tanuló magyar diákokhoz.
A kutatás során bibliák, tíz bibliamagyarázatos munka és néhány prédikációs kötetet is előkerült. Hat dogmatikai mű mellett két népszerű mártirológiai műre és egy egyházjogi gyűjteményre bukkantunk. A második legnagyobb tematikus csoportot a polemikus tárgyú művek alkották, közöttük többségben voltak a Roberto Bellarminóval vitázók írásai. Bellarmino bíborosnak a polemika teljes területét átfogó Disputationes de controversiis Christianae Fidei adversus huius temporis haereticos című munkája a Heidelbergi Egyetemen tanuló protestáns diákok számára is a stúdiumok része volt. A tanulmányaik mellett a Heidelbergben vásárolt könyvek egy része segítette őket a következő évtizedekben vívott hitvitákra való felkészülésben.

„Aestimatiója a Marczipany Thecajanak”

Zsófia Vargyas — 2026-01-23

Bár az utóbbi évek kutatásainak hála egyre élesebben körvonalazódik a műgyűjtő Marczibányi István (1752–1810) profilja, tevékenysége szellemi hátterének felvázolása – fennmaradt levelezés és személyes iratok hiányában – továbbra is nehézségekbe ütközik. Éppen ezért kivételes jelentőségű egy olyan forrás, amely a tulajdonában egykor volt könyvekről adhat képet. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi azt a gróf Teleki László (1764–1821) hétszemélynök hagyatékából származó, dátum nélküli könyvjegyzéket, mely a címe alapján a Marczibányi család egyik tagjának a könyvtárát írja le. A tanulmány amellett érvel, hogy a könyvek értékbecslését tartalmazó jegyzék az 1810 decemberében, egyenesági leszármazott nélkül elhunyt Marczibányi István budai könyvállományáról készült, amelyet unokaöccsei, Márton (1784–1834) és János (1790–1830) 1815 táján bocsáthattak áruba.
Az ötszáznegyvenkilenc kötetből álló, mintegy 4000 forintra becsült könyvtár sem terjedelmében, sem a teljességre való törekvésben nem veszi fel a versenyt a kor főúri könyvgyűjteményeivel, inkább tűnik egy, az ismereteit rendszeresen bővítő, tájékozott olvasó könyvtárának. Az ismertetett könyvgyűjtemény lenyomata egy katolikus vallású, iskoláit a nagyszombati jezsuitáknál, valamint az Egri Érseki Jogakadémián végző köznemes műveltségének, aki kortársai közül a nemzeti ügyeket felkaroló mecénásként és jelentős műgyűjtőként tűnt ki. Legértékesebb részét azok a reprezentatív kiállítású, szinte saját jogukon is műkincsnek számító metszetes albumok alkották, amelyek többek között a klasszikus ókor művészeti emlékeit, történelmi személyeket, érmeket, barokk freskókat mutattak be.

"A magyar bortermelő lelki alkata”

Kornélia Vasné Tóth — 2026-01-23

A szőlő kultúrtörténete összekapcsolódik az emberiség történetével. Magyarország 22 borvidéke közül Tokaj-Hegyalja a világ első zárt, és hazánk történelmileg leghíresebb borvidéke, mely 2002-ben került fel a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. A napjainkban önálló kisgrafikaként funkcionáló könyvjegyek változatos motívumkincsének egyik típusát jelentik a szőlős-boros ex librisek, melyek készíttetői nagyrészt szőlészettel-borászattal foglalkozó szakemberek, akik valamely borvidéken élnek. Ez az életforma sokuknál a családban hagyományozódik tovább, az életstílus képzőművészetbe való átörökítésének egyik módja a téma grafikákon való láttatása.
A tanulmányban a sátoraljaújhelyi Bodnár Sándor (1939–2020) kertészmérnök, borász gyűjteményén keresztül a kultúrtörténet specifikus részét képező szőlős-boros motívumvilágú ex libriseket mint mnemotoposzokat (emlékezeti helyeket) és a nemzetkarakterológia hordozóit mutatom be, a hozzájuk kapcsolódó narratívákkal és viszonyrendszerekkel. Bodnár az önkifejezés egy formájának tekintette a szakmájával szorosan összefüggő szőlős-boros kisgrafikák rendelését, gyűjtését. A Bodnár-gyűjtemény két évtized alatt, az 1970–80-as évek során nemzetközi szintű cserével mintegy ötezer darabosra növekedett. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum anyagát folyamatosan gyarapító Lippóczy Norbert szőlős-boros kollekciója mellett Bodnáré vált az egyik legjelentősebb ilyen témájú gyűjteménnyé hazánkban és külföldön is. Az „ex vinis” lapok mint grafikai és kultúrtörténeti, a szőlő- és a borkultúrát bemutató képi dokumentumok változatos motívumkincset, nagy variabilitást mutatnak, ezek típusaiba ad betekintést a jelen tanulmány Bodnár gyűjteményének legszebb darabjait, köztük számos híres grafikus alkotását bemutatva.

A 36 soros Biblia töredéke az Országos Széchényi Könyvtárban

Márton Szovák — 2026-01-23

A 36 soros Biblia második magyarországi töredéke került elő az Országos Széchényi Könyvtár antikvagyűjteményének feltárása során. A könyvnyomtatás kezdetéről származó, akár magához Johannes Gutenberghez köthető inkunábulum bibliofil jelentősége még töredék formában is kiemelkedő tekintettel korára (1460 körül), említett lehetséges nyomdászára és ritkaságára, hiszen még a 42 soros Bibliánál is kevesebb példányt, töredéket tartanak belőle számon.

Addenda Dudith András könyvtárának ismeretéhez

István Monok — 2026-01-24

1993-ban Jankovics Józseffel közösen adtuk ki Andreas Duditius (1533–1589) könyvtárának rekonstrukcióját. Jankovics Józsefnek pár évvel a megjelenés előtt alkalma volt Uppsalában kutatni, így Otto Walde (1879–1963) céduláit is látta. Feltűnt neki a sok Dudithra való utalás, így módszeresen átnézte a cédulaanyagot, Walde egyéb feljegyzéseit, illetve a könyvek egy részét is kézbe tudta venni.
A svéd könyvtárak, főként az Uppsalai Egyetem Könyvtára azért fontos a magyar vonatkozású dokumentumok kutatásában (hungaricum kutatás), mert a Baltikumból, Pomerániából, a mai Lengyelország és Csehország, illetve Morvaország területéről teljes könyvtárak kerültek svéd területre. A braunschweigi jezsuiták magyarok által látogatott iskolájának gyűjteményei éppen úgy, mint Franz Seraph von Dietrichstein (František Serafín z Ditrichštejna, 1570–1636) olmützi érsek, Morvaország helytartójának magánkönyvtára is.
Mostani közleményemben összefoglalom, hogy a Dudith-könyvtár rekonstrukciója óta milyen könyvei kerültek látókörünkbe.

Az ellenreformáció üldözöttjeinek kötetei Sárospatakon

Dávid Csorba — 2026-01-24

Évszázadok óta tudunk a 17. században meghurcolt magyarországi protestáns gályarabok történetéről, számos közgyűjteményben megtalálhatóak a rájuk vonatkozó beszámolók, levelek, az óriási mennyiségű kéziratos irodalom. Korábban már írtam a gályarabok könyvtárának néhány példányáról. Most egyetlen közgyűjtemény, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára eddig azonosított darabjait szeretném bemutatni.

Megnyílt a Fragmenta Codicum kódextöredék-adatbázis

Klára Kisdi — 2026-01-24

Új forrásgyűjteménnyel gazdagodik a magyarországi középkortudomány: 2025 őszétől immár elérhetőek az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött középkori kódextöredékek fotói és leírásai a nemzeti könyvtár digitális tartalomszolgáltató felületén, a Copián. Röviden bemutatjuk a Fragmenta et Codices Kutatócsoport gondozásában megnyíló új adatbázist.

Rákóczi István, Kőbe vésett, hamis emlékezet: vallás-, gyarmatosítás és irodalomtörténeti tanulmányok, Budapest, Kalligram, 2025

Dávid Molnár — 2026-01-24

Rákóczi István Kőbe vésett, hamis emlékezet: vallás-, gyarmatosítás és irodalomtörténeti tanulmányok című, az idén megjelent tanulmánykötetének az ismertetése.

A világ és Magyarország, ahogy a bécsi Magyar Hírmondó szerkesztői látták, válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Zvara Edina, Budapest, MTA KIK, Kossuth Kiadó, 2025

Katalin S. Németh — 2026-01-24

Zvara Edina sokrétű könyvészeti és művelődéstörténeti munkásságának egyik fontos fejezete Görög Demeter író, szerkesztő, könyvgyűjtő életművének feldolgozása. Monográfiájában a szerző teljes életművét feldolgozza, bibliotékájának nevezetes kéziratait pedig Görög Demeter könyvtárának kéziratai Bárány Péter, Batsányi János, Kis János, Révai Miklós, Trenk Frigyes és Verseghy Ferenc írásai című tanulmányában ismerteti (= Könyvek magántulajdonban, 1770–1820, szerk. Dóbék Ágnes, Bp., Reciti, 2020, 140–169.), majd kiadta Bárány Péter Kisded Lélektudomány (Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2025) című művének eddig lappangó kéziratát kritikai kiadásban. Legutóbb a korai hazai sajtótörténet legnevezetesebb folyóiratának, a rendkívül sikeres bécsi Magyar Hírmondónak imponálóan gazdag szöveg- és képválogatását jelentette meg az MTA Könyvtár és a Kossuth Kiadó, Zvara Edina gondozásában. A terjedelmes és (ténylegesen) súlyos szöveggyűjtemény a 2025-ös könyvkiadás egyik reprezentatív darabja, amelyet örömmel látnánk a 2026-os tavaszi könyvvásár idején a díjazottak között.

Számunk szerzői

Szerkesztő MKsz. — 2026-01-24

A szerzők affiliációs adatai.