Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi)

Jer 31,31–34 Jézussal szövetségben

Absztrakt

A vasárnap jellege

Exaudi vasárnapja – ahogyan a pontos neve is jelzi – még a húsvéti időszak jelentős része, amely magában foglalja és tovább részletezi a feltámadás örömhírét, de már nyomatékosan mutat pünkösd ünnepére. A húsvéti hálaadásból átvezet pünkösd előkészületeire: a Szentlélek megelevenítő tüzének jelenlétéért könyörög (Hafenscher 2010). Az Úr mennybemenetele feletti öröm átvált a megígért Szentlélek várásának örömébe, amely megjelenik a vasárnap evangéliumában – Jn 15,26–16,4 (Jánossy 2008, 38–39. o.). A vasárnap mottója: Meghallgatja erőtlen népe kiáltását. „Halld meg, Uram, hívó hangomat!” (Zsolt 27,7) Így tekint fel Dávid a zsoltárban. Hasonlóképpen tekint fel a tanítványok sokasága Jézus mennybemenetelére, amely magában foglalja a visszatérés ígéretébe vetett reménységet (Horváth-Hegyi 2015). Azonban sem erre a vasárnapra, sem pedig a mennybemenetel és pünkösd ünnepe között eltelt időre nem szabad úgy tekintenünk, mint magára hagyott világra, mert az Úr mindenkor velünk van.