The Ecumenical Significance of the Nicene Creed
A Sign of Visible Ecclesial Unity
Abstract
The Creed, named after the location of the first ecumenical council (325), was accepted by all of Christianity from the outset. The Latins adopted it more slowly, with some insertions and modifications, and the disputes that arose as a result also played a role in the Great Schism (1054). Nevertheless, both Eastern and Western theologians insisted on it and made many efforts to resolve the conflict. In the course of modern ecumenical dialogues, theologians have recognized that the controversial addition (the filioque) and the original text of the council are not mutually exclusive contradictions but rather reflections of different perspectives. Therefore, if Western Christians recite the Nicene Creed without the post-council addition, they do not abandon their previous stance. This insight makes the Nicene Creed suitable as an expression and confession of a common apostolic faith, and thus a visible sign of the unity of the Church.
References
Rövidítések
DH 2004 = Denzinger, Heinrich – Hünermann, Peter: Hitvallások és az egyház tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Ford. Fila Béla – Jug László. Összeáll. Romhányi Beatrix – Sarbak Gábor. Szerk. Burger Ferenc. Örökmécs Kiadó, Bátonyterenye – Szent István Társulat, Budapest, 2004.
EKD–DBK 1981 = Evangelische Kirche in Deutschland. Deutsche Bischofskonferenz. Erklärung zur 1600-Jahr-Feier des Glaubensbekenntnisses von Nizäa-Konstantinopel. Pfingsten, 1981.
LVM = Luther válogatott művei. 2–9. köt. Szerk. Csepregi Zoltán et al. Luther, Budapest, 2011–.
Rouse–Neill 1967 = A History of the Ecumenical Movement 1517–1948. 2. kiad. Szerk. Ruth Rouse – Stephen Charles Neill. SPCK, London, 1967.
Szakirodalom
Apostolic Faith Today. A Handbook for Study. Szerk. Hans-Georg Link. WCC Geneva, 1985. (Faith and Order Paper No. 124)
Bartha Tibor 1962. Merre vezet az egyházak útja Új-Delhi után? Theologiai Szemle, 5. új évf. 1–2. sz. 13–19. o.
Bericht aus Nairobi 1975. Ergebnisse – Erlebnisse – Ereignisse. Offizieller Bericht der Fünften Vollversammlung des ÖRK 23. November bis 10. Dezember 1975 in Nairobi/Kenia. Szerk. Hanfried Krüger – Walter Müller-Römheld. Verlag Otto Lembeck, Frankfurt am Main, 1976.
Breaking Barriers: Nairobi 1975. The Official Report of the Fifth Assembly of the WCC, Nairobi, 23 November – 10 December, 1975. Szerk. David M. Paton. WCC – SPCK London, 1976.
Confessing the One Faith. An Ecumenical Explication of the Apostolic Faith as it is Confessed in the Nicene-Constantinopolitan Creed (381). WCC, Geneva. (Faith and Order Paper No. 153.) https://archive.org/details/wccfops2.160. (Megtekintés: 2024. október 30.)
Dictionary of the Ecumenical Movement. Szerk. Nicholas Lossky – José Míguez Bonino – John S. Pobee et al. WCC, Geneva – William B. Eerdmans, Grand Rapids, 1991.
Flessemann van Leer, Ellen 1984. A keresztyén hit útja az újszövetségi-zsidó fölfogástól a niceai-hellén fölfogásig. Ford. Hubai Péter. Theologiai Szemle, 27. új évf. 4. sz. 209–213. o.
Gemeinsam den einen Glauben bekennen: eine ökumenische Auslegung des apostolischen Glaubens, wie er im Glaubensbekenntnis von Nizäa-Konstantinopel (381) bekannt wird. Előszó Jean M. Tillard. Ford. Renate Sbeghen. Studiendokument der Kommission für Glauben und Kirchenverfassung. ÖRK, Kommission für Glauben und Kirchenverfassung, Frankfurt am Main, Lembeck – Bonifatius, Paderborn, 1991.
Hainthaler, Theresia 2004. A görög gondolatiság a korai kereszténységben. A kereszténység „hellenizálása”? Vigilia, 69. évf. 4. sz. 271–282. o.
Ich habe das Schreien meines Volkes gehört. Curitiba 1990. Offizieller Bericht der Achten Vollversammlung des Lutherischen Weltbundes. Curitiba, Brasilien 29. Januar – 8. Februar 1990. Szerk. Norman A. Hjelm. Genf, 1990. (LWB-Report Nr. 28/29.)
Jesus Christus das Licht der Welt. Bericht über die Dritte Vollversammlung des ÖRK Neu-Delhi 1961. Szerk. Gerhard Brennecke. EVA, Berlin, 1963.
Kereszty Rókus O. Cist. 1995. Jézus Krisztus. Krisztológiai alapvetés. Szent István Társulat, Budapest.
Lindbeck, George A. 1998. A dogma természete. Vallás és teológia a posztliberális korban. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. (Hermeneutikai füzetek 16.)
Luther, Márton 2024. Három hitvallás. A Krisztus-hitnek az egyházban egyetértően használt három szimbóluma vagy hitvallása (1538). Ford. Reuss András. In: Felelősség a gyülekezetért. Szerk. Csepregi Zoltán – Horváth Orsolya. Luther Kiadó, Budapest. (Luther válogatott művei 3.) 442–461. o.
Pannenberg, Wolfhart 1981. Die Bedeutung des Bekenntnisses von Nicäa-Konstantinopel für den ökumenischen Dialog heute. In: Der Lobpreis des Dreieinigen Gottes im Heiligen Geist. 1600 Jahre Bekenntnis von Nicäa-Konstantinopel. Evangelische Akademie Tutzing. (Tutzinger Studien 2.) 37–44. o.
Pillay, Jerry 2024. Echoes of Nicaea: Enduring Faith and Embracing Unity. Tenth Congress of Asian Theologians (CATS-X), October 24–29, 2024, Kuala Lumpur, Malaysia. Keynote Lecture. https://www.oikoumene.org/sites/default/files/2024-10/2024-10-23%20CCA%20Conference%20on%20Nicaea_CAT%20X_12pt.pdf. (Letöltés: 2024. október 31.)
Ritter, Adolf Martin 1989. Dogma und Lehre in der Alten Kirche. In: Handbuch der Dogmen- und Theologiegeschichte. Szerk. Carl Andresen. 1. köt. Die Lehrentwicklung im Rahmen der Katholizität. Szerk. Carl Andresen – Adolf Martin Ritter – Klaus Wessel et al. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. 99–283. o.
Staats, Reinhart 1996. Das Glaubensbekenntnis von Nizäa-Konstantinopel. Historische und theologische Grundlagen. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt.
Toward the Sixth World Conference on Faith and Order. Commemorating the Council of Nicaea: Where Now for Visible Unity? https://www.oikoumene.org/resources/publications/toward-the-sixth-world-conference-on-faith-and-order. (Megtekintés: 2024. október 8.)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
