A Niceai hitvallás ökumenikus jelentősége
A látható egyházi egység egyik jele
Absztrakt
Az első egyetemes zsinat (325) helyszínéről elnevezett hitvallást kezdettől fogva az egész kereszténység elfogadta. A latinok lassabban, betoldással és némi változtatással tették magukévá, az emiatt támadt viták is közrejátszottak a nagy egyházszakadás (1054) bekövetkeztében. A keletiek és a nyugatiak mégis egyaránt ragaszkodtak hozzá, és számos erőfeszítést tettek az ellentétek megszüntetésére. A modern kori ökumenikus dialógusok során ismerték fel a teológusok, hogy a vitákat okozó betoldás (a filioque) és a zsinat eredeti szövege nem állnak egymást kizáró ellentétben, hanem más szemléletmódnak a lenyomatai. Ha tehát a Niceai hit-vallást a nyugatiak is a zsinat utáni betoldás nélkül mondják, azzal nem tagadják meg korábbi álláspontjukat. Ez a belátás alkalmassá teszi a Niceai hitvallást, hogy az egy közös apostoli hit kifejezése és megvallása és ezzel az egyház egységének egyik látható jele legyen.
Hivatkozások
Rövidítések
DH 2004 = Denzinger, Heinrich – Hünermann, Peter: Hitvallások és az egyház tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Ford. Fila Béla – Jug László. Összeáll. Romhányi Beatrix – Sarbak Gábor. Szerk. Burger Ferenc. Örökmécs Kiadó, Bátonyterenye – Szent István Társulat, Budapest, 2004.
EKD–DBK 1981 = Evangelische Kirche in Deutschland. Deutsche Bischofskonferenz. Erklärung zur 1600-Jahr-Feier des Glaubensbekenntnisses von Nizäa-Konstantinopel. Pfingsten, 1981.
LVM = Luther válogatott művei. 2–9. köt. Szerk. Csepregi Zoltán et al. Luther, Budapest, 2011–.
Rouse–Neill 1967 = A History of the Ecumenical Movement 1517–1948. 2. kiad. Szerk. Ruth Rouse – Stephen Charles Neill. SPCK, London, 1967.
Szakirodalom
Apostolic Faith Today. A Handbook for Study. Szerk. Hans-Georg Link. WCC Geneva, 1985. (Faith and Order Paper No. 124)
Bartha Tibor 1962. Merre vezet az egyházak útja Új-Delhi után? Theologiai Szemle, 5. új évf. 1–2. sz. 13–19. o.
Bericht aus Nairobi 1975. Ergebnisse – Erlebnisse – Ereignisse. Offizieller Bericht der Fünften Vollversammlung des ÖRK 23. November bis 10. Dezember 1975 in Nairobi/Kenia. Szerk. Hanfried Krüger – Walter Müller-Römheld. Verlag Otto Lembeck, Frankfurt am Main, 1976.
Breaking Barriers: Nairobi 1975. The Official Report of the Fifth Assembly of the WCC, Nairobi, 23 November – 10 December, 1975. Szerk. David M. Paton. WCC – SPCK London, 1976.
Confessing the One Faith. An Ecumenical Explication of the Apostolic Faith as it is Confessed in the Nicene-Constantinopolitan Creed (381). WCC, Geneva. (Faith and Order Paper No. 153.) https://archive.org/details/wccfops2.160. (Megtekintés: 2024. október 30.)
Dictionary of the Ecumenical Movement. Szerk. Nicholas Lossky – José Míguez Bonino – John S. Pobee et al. WCC, Geneva – William B. Eerdmans, Grand Rapids, 1991.
Flessemann van Leer, Ellen 1984. A keresztyén hit útja az újszövetségi-zsidó fölfogástól a niceai-hellén fölfogásig. Ford. Hubai Péter. Theologiai Szemle, 27. új évf. 4. sz. 209–213. o.
Gemeinsam den einen Glauben bekennen: eine ökumenische Auslegung des apostolischen Glaubens, wie er im Glaubensbekenntnis von Nizäa-Konstantinopel (381) bekannt wird. Előszó Jean M. Tillard. Ford. Renate Sbeghen. Studiendokument der Kommission für Glauben und Kirchenverfassung. ÖRK, Kommission für Glauben und Kirchenverfassung, Frankfurt am Main, Lembeck – Bonifatius, Paderborn, 1991.
Hainthaler, Theresia 2004. A görög gondolatiság a korai kereszténységben. A kereszténység „hellenizálása”? Vigilia, 69. évf. 4. sz. 271–282. o.
Ich habe das Schreien meines Volkes gehört. Curitiba 1990. Offizieller Bericht der Achten Vollversammlung des Lutherischen Weltbundes. Curitiba, Brasilien 29. Januar – 8. Februar 1990. Szerk. Norman A. Hjelm. Genf, 1990. (LWB-Report Nr. 28/29.)
Jesus Christus das Licht der Welt. Bericht über die Dritte Vollversammlung des ÖRK Neu-Delhi 1961. Szerk. Gerhard Brennecke. EVA, Berlin, 1963.
Kereszty Rókus O. Cist. 1995. Jézus Krisztus. Krisztológiai alapvetés. Szent István Társulat, Budapest.
Lindbeck, George A. 1998. A dogma természete. Vallás és teológia a posztliberális korban. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. (Hermeneutikai füzetek 16.)
Luther, Márton 2024. Három hitvallás. A Krisztus-hitnek az egyházban egyetértően használt három szimbóluma vagy hitvallása (1538). Ford. Reuss András. In: Felelősség a gyülekezetért. Szerk. Csepregi Zoltán – Horváth Orsolya. Luther Kiadó, Budapest. (Luther válogatott művei 3.) 442–461. o.
Pannenberg, Wolfhart 1981. Die Bedeutung des Bekenntnisses von Nicäa-Konstantinopel für den ökumenischen Dialog heute. In: Der Lobpreis des Dreieinigen Gottes im Heiligen Geist. 1600 Jahre Bekenntnis von Nicäa-Konstantinopel. Evangelische Akademie Tutzing. (Tutzinger Studien 2.) 37–44. o.
Pillay, Jerry 2024. Echoes of Nicaea: Enduring Faith and Embracing Unity. Tenth Congress of Asian Theologians (CATS-X), October 24–29, 2024, Kuala Lumpur, Malaysia. Keynote Lecture. https://www.oikoumene.org/sites/default/files/2024-10/2024-10-23%20CCA%20Conference%20on%20Nicaea_CAT%20X_12pt.pdf. (Letöltés: 2024. október 31.)
Ritter, Adolf Martin 1989. Dogma und Lehre in der Alten Kirche. In: Handbuch der Dogmen- und Theologiegeschichte. Szerk. Carl Andresen. 1. köt. Die Lehrentwicklung im Rahmen der Katholizität. Szerk. Carl Andresen – Adolf Martin Ritter – Klaus Wessel et al. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. 99–283. o.
Staats, Reinhart 1996. Das Glaubensbekenntnis von Nizäa-Konstantinopel. Historische und theologische Grundlagen. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt.
Toward the Sixth World Conference on Faith and Order. Commemorating the Council of Nicaea: Where Now for Visible Unity? https://www.oikoumene.org/resources/publications/toward-the-sixth-world-conference-on-faith-and-order. (Megtekintés: 2024. október 8.)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
