Térbeli autokorrelációs vizsgálat városi közlekedési hálózatban Voronoi-diagram alapú területi interpolációval
Absztrakt
Jelen tanulmány geoinformatikai-kartográfiai módszerekkel vizsgálja a budapesti közlekedési hálózat térbeli korrelációs mintázatait két, független adatbázison (független forgalomszámlálási csomópont-halmazok, összesen 19,6 millió mérés). A térbeli hozzárendelés Voronoi-diagram (Thiessen-poligon) alapú interpolációval történt, amely négy meteorológiai állomás és 1196 EOV koordináta-rendszerben georeferált csomópont között biztosította az objektív területi felosztást. A gráfelméleti modellezés és Pearson-féle térbeli autokorrelációs analízis mintaméret-függő eredményeket tárt fel: a nagyobb minta (A1) 12,4%-kal magasabb átlagos korrelációs együtthatót mutat (r=0,579 vs. r=0,507). A távolság-függetlenség vizsgálata ellentmond Tobler első földrajzi törvényének: az 5 km feletti és az 500 m alatti csomópont-párok gyakorlatilag azonos térbeli hasonlóságot mutatnak (42,8% vs. 41,7%). Az eredmények alátámasztják, hogy a topológiai kapcsolatok fontosabbak a térbeli autokorrelációban, mint az euklideszi távolság. A tanulmány hozzájárul a térinformatikai alapú közlekedési hálózatelemzés metodológiai fejlesztéséhez.
Hivatkozások
Anselin, L. (1995) Local indicators of spatial association—LISA. Geographical Analysis, 27(2), pp. 93–115. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1538-4632.1995.tb00338.x
Aurenhammer, F. (1991) Voronoi diagrams—a survey of a fundamental geometric data structure. ACM Computing Surveys, 23(3), pp. 345–405. DOI: https://doi.org/10.1145/116873.116880
Koetse, M. J., Rietveld, P. (2009) The impact of climate change and weather on transport: An overview of empirical findings. Transportation Research Part D: Transport and Environment, 14(3), pp. 205–221. DOI: https://doi.org/10.1016/j.trd.2008.12.004
Leduc, G. (2008) Road traffic data: Collection methods and applications. Working Papers on Energy, Transport and Climate Change, 1(55), pp. 1–55. European Commission, Joint Research Centre.
Maze, T. H., Agarwal, M., Burchett, G. (2006) Whether weather matters to traffic demand, traffic safety, and traffic operations and flow. Transportation Research Record, 1948(1), pp. 170–176. DOI: https://doi.org/10.1177/0361198106194800119
OpenStreetMap Contributors (2026) OpenStreetMap – Budapest közúthálózati adatbázis [adatbázis, 2026. február 10-i állapot]. OpenStreetMap Foundation. URL: https://www.openstreetmap.org (Letöltés: 2026. február 10.) Licenc: Open Database License (ODbL) v1.0.
Szentimrey, T. (1999) Multiple Analysis of Series for Homogenization (MASH). Proceedings of the Second Seminar for Homogenization of Surface Climatological Data, Budapest, Hungary, WMO, WCDMP-No. 41, pp. 27–46.
Thiessen, A. H. (1911) Precipitation averages for large areas. Monthly Weather Review, 39(7), pp. 1082–1089. DOI: https://doi.org/10.1175/1520-0493(1911)39<1082b:PAFLA>2.0.CO;2
Tobler, W. R. (1970) A computer movie simulating urban growth in the Detroit region. Economic Geography, 46(sup1), pp. 234–240. DOI: https://doi.org/10.2307/143141
Virtanen, P., Gommers, R., Oliphant, T.E., Haberland, M., Reddy, T., Cournapeau, D., Burovski, E., Peterson, P., Weckesser, W., Bright, J., van der Walt, S.J., Brett, M., Wilson, J., Millman, K.J., Mayorov, N., Nelson, A.R.J., Jones, E., Kern, R., Larson, C.J.C., Polat, Í., Feng, Y., Moore, E.W., VanderPlas, J.(2020) SciPy 1.0: fundamental algorithms for scientific computing in Python. Nature Methods, 17(3), pp. 261–272. DOI: https://doi.org/10.1038/s41592-019-0686-2
Wilson, A. G. (1967). A statistical theory of spatial distribution models. Transportation Research, 1(3), pp. 253–269. DOI: https://doi.org/10.1016/0041-1647(67)90035-4
Zipf, G. K. (1946). The P₁P₂/D hypothesis: on the intercity movement of persons. American Sociological Review, 11(6), pp. 677–686. DOI: https://doi.org/10.2307/2087063
Copyright (c) 2026 Zoltán Farkas-Németh
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat a lapszámokban megjelent cikkek tartalmához azonnali, nyílt hozzáférést (OA - Open Access) biztosít azon az elven alapulva, hogy a kutatási eredmények nyilvánosság számára történő ingyenes elérhetővé tétele elősegíti a globális tudásmegosztást. Sem a szerzőknek, sem az olvasóknak nem kell nyílt hozzáférési díjat (APC) fizetniük, azaz a cikkek nem kereskedelmi céllal, változtatás és módosítás nélkül felhasználhatók.
A folyóiratban megjelent összes cikk CC-BY-NC-ND 4.0 licenc alapján használható.
