Utazás közbeni tevékenységek változása a világjárvány előtt és után

Tamás Strommer; András Dr. Munkácsy; Dávid Dr. Földes

doi:10.24228/KTSZ.2025.3.3

Tamás Strommer PhD-hallgató, BME Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék; tudományos segédmunkatárs, KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet
András Dr. Munkácsy központvezető, tudományos főmunkatárs, KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet
Dávid Dr. Földes tudományos munkatárs, BME Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék

DOI: https://doi.org/10.24228/KTSZ.2025.3.3

Kulcsszavak: utazás közbeni tevékenységek, strukturált megfigyelés, metró, utazási jellemzők

Absztrakt

A közforgalmú közlekedés használata lehetővé teszi az utasok számára egyéb hasznos tevékenységek végzését. Kutatásunk során az utazás közbeni tevékenységek részarányát két, négy év különbséggel elvégzett felmérés adataira alapozva vizsgáltuk meg a budapesti metrón. A tevékenységek eloszlása mindkét évben hasonló struktúrát követett, ám jelentős változás volt megfigyelhető
a telekommunikációs eszközök használati arányának és az idősebb utasok okoseszköz-használatának növekedésének tekintetében.

Hivatkozások

Zhang, J. (2021). People’s responses to the COVID-19 pandemic during its early stages and factors affecting those responses. Humanities and Social Sciences Communications, 8(1), 37. https://doi.org/10.1057/s41599-021-00720-1

Shamshiripour, A., Rahimi, E., Shaban-pour, R., Mohammadian, A. (Kouros) (2020). How is COVID-19 reshaping activity-travel behavior? Evidence from a comprehensive survey in Chicago. Transportation Research Interdisciplinary Perspe-ctives, 7, 100216. https://doi.org/10.1016/j.trip.2020.100216

Conway, M.W., Salon, D., da Silva, D.C., Mirtich, L. (2020). How Will the CO-VID-19 Pandemic Affect the Futu-re of Urban Life? Early Evidence from Highly-Educated Respondents in the United States. Urban Science, 4(4), 50. https://doi.org/10.3390/urbansci4040050

Mouratidis, K., Papagiannakis, A. (2021). COVID-19, internet, and mobility: The rise of telework, telehealth, e-learning, and e-shopping. Sustainable Cities and Society, 74, 103182. https://doi.org/10.1016/j.scs.2021.103182

Bucsky, P. (2020). Modal share changes due to COVID-19: The case of Budapest. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives, 8, 100141. https://doi.org/10.1016/j.trip.2020.100141

Kövesdi, I., Oszter, V. (2023). A korona-vírus-világjárvány (COVID19) hatása a közlekedési szolgáltatásokra. Közlekedés és Mobilitás, 2(1), 34–48. https://orcid.org/0000-0001-8149-5057

de Jong, G., Kouwenhoven, M. (2018). Productive use of travel time, values of time and reliability in The Netherlands. Project OECD ITF Zero Value of Time Roundtable, Paris, France. https://www.itf-oecd.org/sites/de-fault/files/docs/productive-travel-time-net-herlands-de-jong-kouwenhoven.pdf

Keserű, I., Bulckaen, J., Macharis, C., Minnen, J., Glorieux, I., van Tienoven, P.T. (2015). Is travel time wasted? Evidence from a time use survey in Flanders, Belgium. 14th International Conference on Travel Behaviour Research, Windsor, United Kingdom. https://doi.org/10.13140/RG.2.1.1267.6320

Axtell, C., Hislop, D., Whittaker, S. (2008). Mobile technologies in mobile spaces: Findings from the context of train travel. International Journal of Human-Computer Studies, 66(12), 902–915. https://doi.or-g/10.1016/j.ijhcs.2008.07.001

Brown, B., O’Hara, K. (2003). Place as a Practical Concern of Mobile Workers. Environment and Planning A: Economy and Space, 35(9), 1565–1587. https://doi.org/10.1068/a34231

Lyons, G., Urry, J. (2005). Travel time use in the information age. Transportation Research Part A: Policy and Practice, 39(2–3), 257–276. https://doi.org/10.1016/j.tra.2004.09.004

Kenyon, S., Lyons, G. (2007). Introducing multitasking to the study of travel and ICT: Examining its extent and asses-sing its potential importance. Transportation Research Part A: Policy and Practice, 41(2), 161–175. https://doi.org/10.1016/j.tra.2006.02.004

Keserű, I., Macharis, C. (2018). Travel-based multitasking: Review of the empirical evidence. Transport Reviews, 38(2), 162–183. https://doi.org/10.1080/01441647.2017.1317048

Munkácsy, A., Keserű, I., Siska, M. (2022). Travel-based multitasking on public transport: An empirical research in Hungary. Periodica Polytechnica Transportation Engineering, 50(1), 43–48. https://doi.org/10.3311/PPtr.15866

Ettema, D., Friman, M., Gärling, T., Ols-son, L.E., Fujii, S. (2012). How in-vehicle activities affect work commuters’ satisfaction with public transport. Journal of Transport Geography, 24, 215–222. https://doi.org/10.1016/j.jtrangeo.2012.02.007

Groenesteijn, L., Hiemstra-van Mastrigt, S., Gallais, C., Blok, M., Kuijt-Evers, L., Vink, P. (2014). Activities, postures and comfort perception of train passengers as input for train seat design. Ergonomics, 57(8), 1154–1165. https://doi.org/10.1080/00140139.2014.914577

Mokhtarian, P.L., Papon, F., Goulard, M., Diana, M. (2015). What makes travel pleasant and/or tiring? An investigation based on the French National Travel Survey. Transportation, 42(6), 1103–1128. https://doi.org/10.1007/s11116-014-9557-y

Ettema, D., Verschuren, L. (2007). Multitasking and Value of Travel Time Savings. Transportation Research Record: Journal of the Transportation Research Board, 2010(1), 19–25. https://doi.org/10.3141/2010-03

Hartwig, L., Gühnemann, A., Hössinger, R. (2024). Decomposing mode-specific values of travel time savings with respect to different levels of travel-based multitasking: A revealed preference study. Trav el Behaviour and Society, 34, 100700. https://doi.org/10.1016/j.tbs.2023.100700

Hamadneh, J., Esztergár-Kiss, D. (2021). The Effects of Multitasking and Tools Carried by Travelers Onboard on the Perceived Trip Time. Journal of Advanced Trans-portation, 2021(1), 5597694. https://doi.org/10.1155/2021/5597694

Sun, S., Wong, Y.D. (2022). Travel-based multitasking behaviour in Singapore: De-terminants and impacts on money-time-seat trade-offs. Travel Behaviour and Society, 26, 84–95. https://doi.org/10.1016/j.tbs.2021.09.005

Frei, C., Mahmassani, H.S., Frei, A. (2015). Making time count: Traveler activity engagement on urban transit. Transportation Research Part A: Policy and Practice, 76, 58–70. https://doi.org/10.1016/j.tra.2014.12.007

Vilhelmson, B., Thulin, E., Fahlén, D. (2011). ICTs and Activities on the Move? People’s Use of Time While Traveling by Public Transportation. In S. Brunn (Ed.), Engineering Earth (pp. 145–154). Springer, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-90-481-9920-4_10

Wardman, M., Lyons, G. (2016). The digital revolution and worthwhile use of travel time: Implications for appraisal and forecasting. Transportation, 43, 507–530. https://doi.org/10.1007/s11116-015-9587-0

Lieszkovszky, J.P. (2023). A vidéki térségek közforgalmú közlekedési hálózatának elemzése a járásközponthoz fűződő kapcsolat alapján, 2018–2020. Területi Statisztika, 63(2), 129–156. https://doi.org/10.1007/s11116-015-9587-0

Munkácsy, A., Siska, M. (2020). Socioeconomic and regional differences of travel-based multitasking in Hungary. ICTS 2020, 246–254.

Circella, G., Mokhtarian, P.L., Poff, L.K. (2012). A Conceptual Typology of Multi-tasking Behavior and Polychronicity Preferences. Electronic International Journal of Time Use Research, 9(1), 59–107. https://doi.org/10.13085/eIJTUR.9.1.59-107

Kenyon, S. (2010). What do we mean by multitasking? - Exploring the need for methodological clarification in time use research. Electronic International Journal of Time Use Research, 7(1), 1. https://doi.org/10.13085/eIJTUR.7.1.42-60

Munkácsy, A., Strommer, T., Lieszkovszky, J.P. (2020). Utazás közbeni tevékenységek leltára. Közlekedéstudományi Konferencia: A közlekedés jövője – a jövő közlekedése, 776–787.

Munkácsy, A., Strommer, T. (2020). Uta-sok tevékenységei a budapesti metrón csúcsidőszakban. Közlekedéstudományi Konferencia: A közlekedés jövője – a jövő közlekedése, 767–775.

Strommer, T., Munkácsy, A., Tánczos, L. (2021). Az utazási időmegtakarítás értéke a szakirodalom tükrében. Közlekedéstudományi Szemle, 71(2), 4–15. https://doi.org/10.24228/KTSZ.2021.2.1

Mokhtarian, P.L., Salomon, I. (2001). How derived is the demand for travel? Some conceptual and measurement considerations. Transportation Research Part A: Policy and Practice, 35(8), 8. https://doi.org/10.1016/S0965-8564(00)00013-6

Hörcher, D., Graham, D.J., Anderson, R.J. (2017). Crowding cost estimation with large scale smart card and vehicle location data. Transportation Research Part B: Methodological, 95, 105–125. https://doi.org/10.1016/j.trb.2016.10.015

Tirachini, A., Hensher, D.A., Rose, J.M. (2013). Crowding in public transport systems: Effects on users, operation and implications for the estimation of demand. Transportation Research Part A: Policy and Practice, 53, 36–52. https://doi.org/10.1016/j.tra.2013.06.005

Tirachini, A., Hurtubia, R., Dekker, T., Daziano R.A. (2017). Estimation of crowding discomfort in public transport: Results from Santiago de Chile. Transportation Research Part A: Policy and Practi-ce, 103, 311–326. https://doi.org/10.1016/j.tra.2017.06.008

Strommer, T., Hörcher, D., Munkácsy, A. (2023). Crowding externalities and optimal subsidies in public transport: Revisiting the Parry–Small model. Research in Transpor-tation Economics, 100, 101324. https://doi.org/10.1016/j.retrec.2023.101324