Az egynapos sebészet szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében

Róbert Pónusz; Dóra Dr. Endrei; Dalma Kovács; Adrienne Prof. Dr. Csutak; Imre Prof. Dr. Boncz

doi:10.53020/IME-2022-401

Pónusz Róbert Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet http://orcid.org/0000-0001-8632-6316
Endrei Dóra Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet http://orcid.org/0000-0001-8979-1686
Kovács Dalma Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet http://orcid.org/0000-0002-2802-0092
Csutak Adrienne Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika http://orcid.org/0000-0002-7821-2412
Boncz Imre Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet http://orcid.org/0000-0003-3699-6236

DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2022-401

Kulcsszavak: egynapos sebészet, várólista, szürkehályog, Magyarország

Absztrakt

Magyar nyelvű összefoglalás

A várólisták témaköre nemzetközileg is rendkívüli figyelemmel követett indikátor az egészségügyi ellátórendszerek összehasonlítása során. A várólisták körében kiemelt jelentőséggel rendelkezik a szürkehályog, mely megszüntetése az egyik legelterjedtebb várólista-köteles beavatkozás világszerte.

A vizsgálat célja, hogy elemezze az egynapos sebészeti betegellátás várólista-csökkentési potenciálját a szürkehályog műtét várólistával összefüggésben Magyarországon a 2014-2019 közötti időszakban.

Vizsgálati adatbázisunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származik és a 2014-2019 közötti időszak adatait tartalmazta. Az adatbázis a szürkehályog várólistához és a szürkehályog előjegyzési listához kapcsolódó várakozók és előjegyzettek számát, a váró-, illetve előjegyzési listán szereplők tényleges, átlagos várakozási idejét, az ellátott esetszámok ellátási típus szerinti megoszlását, a beavatkozások Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozási (OENO) rendszerének kódját és megnevezését, valamint az ellátó egészségügyi intézmény típusát tartalmazta.

A vizsgált időszak alatt évente átlagosan 6.251 fő volt szerepelt a magyarországi szürkehályog várólistán, azonban számottevő emelkedés nem volt kimutatható 2014-2019 között. Az átlagos tényleges várakozási idő 2014-ben 104 nap volt, mely 2019-ben csupán 39. Az esetek jellemzően egynapos sebészeti ellátásban és aktív fekvőbeteg szakellátásban kerültek elszámolásra. A vizsgálati időszak során a műtéti esetszámok érdemben nem változtak, ugyanakkor az egynapos sebészet esetszámok aránya folyamatos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben elvégzett beavatkozás az 51474 OENO kóddal rögzített hajlított műlencse-beültetéssel kombinált phacoemulsificatios műtét volt, mely az összes vizsgálatba vont beavatkozás 96%-át jelentette (n=458.326).

A várólistán szereplő várakozók száma számottevően nem nőtt az általunk vizsgált időszak alatt; az éves műtéti esetszám nem változott; ugyanakkor az átlagos várakozási idő jelentősen csökkent. Mindez azt igazolja, hogy érdemi műtéti esetszám növekedés nélkül sikerült az átlagos várakozási időt csökkenteni, ami felhívja a figyelmet az ellátás szervezésének fontosságára.

Szerző életrajzok

Pónusz Róbert, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet

Okleveles közgazdász (Budapesti Corvinus Egyetem), egészségügyi menedzser és doktorvárományos (Pécsi Tudományegyetem). Szakmai munkája során az egészségügyi finanszírozás – különösen az egynapos sebészet – témakörével foglalkozik. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán szakoktató és tudományos segédmunkatárs; 2017 óta vesz részt a kar alap- és mesterképzésein történő oktatásban magyar és angol nyelven döntően az egészségügyi adatbázisok, az egészségügyi finanszírozás és egészségpolitika témakörében. 2016 óta tagja az ISPOR (International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research) nemzetközi tudományos társaságnak.

Endrei Dóra, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet

1990-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosként, majd belgyógyászati és angiológiai szakvizsgát szerez. A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán jogi szakokleveles orvos képzettséget tett 2001-ben. 2007-től a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ általános főigazgató-helyettes, majd általános elnökhelyettese. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központban előbb okleveles egészségügyi szakmenedzser, majd 2013-ban egészségügyi szak- menedzser Msc végzettséget szerez. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán PhD végzettséget, valamint habilitációt tett. Jelenleg ugyanitt egyetemi docensként vesz részt a felsőoktatás képzési területén. Tagja az ISPOR (International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research) nemzetközi tudományos társaságnak.

Kovács Dalma, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet

2013-ban gyógytornász (BSc), 2017-ben okleveles egészségügyi menedzser diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán. Jelenleg ugyanitt PhD hallgató. Kutatási területe a különféle kórképek igénybevételi mutatóinak és betegségterhének elemzése.

2021 óta tagja az ISPOR (International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research) nemzetközi tudományos társaságnak.

Csutak Adrienne, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika

1996-ban kezdte kutató munkáját a Debreceni Egyetem Orvostudományi Karán. PhD fokozatának megszerzésével (2002) szinte egyidőben szemész szakorvosi (2003) címet szerzett. Jelenleg a PTE Szemészeti Klinikájának vezetőjeként a betegellátás minőségi színvonalának emelése mellett fontos céljának tartja az alapkutatás innovatív szintre történő emelését. Munkacsoportja kutatási eredményeiként, európai, amerikai és magyar szabadalmakat jegyez. Innovációs tevékenységét a Johns Hopkins Egyetem „Invention of the Year” (2001) díjjal, a Debreceni Egyetem „Innovációs Díj”-jal (2004) és a Magyar Szabadalmi Hivatal „Millennium” díjjal (2008) jutalmazta. A Magyar Szemorvos Társaság elnökhelyettese, a Szemészeti Szakmai Kollégium tagja, számos szakmai társasági tagsága mellett. A Plos One folyóirat szerkesztő bizottsági tagja és rendszeresen végzi magyar és külföldi folyóiratok és pályázatok lektorálását.

Boncz Imre, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet

1993-ban végzett általános orvosként a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1996-ban közgazdasági szakoklevelet szerzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Világbanki ösztöndíjjal a rotterdami egyetemen folytatott tanulmányokat, ahol 1997-ben Master of Science fokozatot kapott (Erasmus University Rotterdam, The Netherlands Institute for Health Sciences). 2002-ben Európai Unió szakértő diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán. 2007-ben tudományos minősítést (PhD fokozat) nyert a Pécsi Tudományegyetemen. Több külföldi egyetemen vett részt tanulmányúton, kreditpontos kurzuson (University of Oslo, University of Cambridge, University of Ghent, Karolinska Institute Stockholm, Katholieke Universiteit Nijmegen, Maastricht Limburg University). 1993-1999 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán dolgozott. Oktatási területe az egészségügy finanszírozása, egészségbiztosítás, népegészségügy. 1999-2006 között az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozott, kezdetben a Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, a Nyugat-Dunántúli Egészségügyi Területi Főosztály vezetőjeként Szombathelyen, majd az OEP Szakmapolitikai és Koordináló Főosztály főosztályvezetôje Budapesten. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar egyetemi tanára, intézetigazgató, kapcsolati dékánhelyettes, valamint a Klinikai Központ stratégiai elnökhelyettese. Tagja az ISPOR (International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research) nemzetközi tudományos társaságnak.