A virtuális valóság az egészségügyi oktatásban

Központosított képesség az egészségügyi oktatásban

Absztrakt

Absztrakt

Háttér: A virtuális valóság (VR) széles körben terjed az egészségügyi oktatásban, miközben a rendszerszintű integráció és a skálázhatóság kérdései még mindig tisztázatlanok. Nemzetközi és hazai kutatási eredmények és azok narratív áttekintései alapján megállapítható a technikai és gazdasági hatékonyság, ugyanakkor rámutatnak a tervezési minőségben rejlő veszélyekre, valamint a percepciós anomáliák, mint a „cybersickness” kockázataira és az oktatói szerepek újradefiniálásának szükségességére ^[1,2].

Cél: Egy országosan menedzselt, központosított VR‑oktatási központ (VR‑hub) egészségügyi képzésbe történő bevezetésének bemutatása. A cikk a modell szakirodalmi megalapozását, gazdasági‑szervezeti érveit, valamint egy hazai pilot (OMSZ – kríziskezelés) tapasztalatait és tanulságait ismerteti.

Módszerek:

1. Szakirodalmi szintézis (2018–2025), a VR tanulási hatásainak, megvalósítási modelljeinek és mellékhatásainak vizsgálatával.
2. Koncepcionális rendszerterv az országos VR hub-ra (architektúra, minőségbiztosítás, LMS-integráció, logisztika).
3. Pilot projekt - kvázikísérlet az OMSZ-nál, kríziskezelési képzés párhuzamos jelenléti és VR-megoldással, elő- és utótesztekkel, időméréssel és elégedettségi skálákkal.

Eredmények: A nemzetközi és hazai kutatási tapasztalatok alapján a VR különösen komplex, kockázatos és ritkán gyakorolható helyzetekben mutat közepes vagy nagy tanulási előnyt, ha az interakció aktív és a didaktikai célokhoz illeszkedik ^[3]. Dr. Kádár Balázzsal közösen végzett  kisérleti oktatás keretein belül végzett méréseink a következő eredményeket adták; a VR-csoportban ~30%-os időnyereség, ≥4/5 átlagos elégedettség és 93%-ban pozitív irányú tanulási kimenet volt mérhető. A fajlagos költség szimuláció szerint középtávon >20%-os csökkenés érhető el centralizált modellben. A VR sickness előfordulása alacsony (<5%) és főként átmeneti tünetekkel járt.^[4].

Következtetés: A virtuális valóság alapú oktatási központ értékalapú logikával ötvözi a protokollizált, visszamérhető minőséget és a csökkenő fajlagos költséget. Jelenlegi körülmények között, bevezetéséhez szükséges a „hub and spoke” logisztikai modell, tananyag standardizálás és az oktatói „VR facilitátor” képzés, valamint az akkreditációs és finanszírozási keretek kialakítása. A pilot eredmények alátámasztják a modell hazai relevanciáját, de megfogalmazzák a további multicentrikus vizsgálatok és ROI-követés igényét ^[4].