Az egészségügyi dolgozók kiberbiztonsági ismereteinek javítása a betegbiztonság javítása érdekében

Absztrakt

Bevezetés: A digitalizáció korunk egyik leggyorsabb változásokat eredményező jelensége. A változások a szervezeti működésre veszélyes tényezők folyamatos átalakulását, megszűnését, újak keletkezését okozzák, emiatt a szervezetbiztonság fontos eszköze a dinamikus kockázatmenedzsment. A kiberbiztonság a szervezetbiztonság része, az egészségügyi szektorban szorosan kapcsolódik a betegbiztonsághoz.

Célkitűzés: A közlemény célja e rendkívül fontos és aktuális téma hazai és nemzetközi szakirodalmának bemutatása, levonható következtetések megállapítása és ismertetése, a szakirodalomra támaszkodva gyakorlatban is hasznosítható javaslatok megfogalmazása.

Módszer: Szakirodalmi kutatás történt hazai és nemzetközi közleményekben, rögzített keresőszavas kereséssel, gyűjtősablonnal, rögzített kritériumok alkalmazásával végzett tartalmi értékeléssel.

Eredmények: Az áttekintett publikációk száma 43 volt, a bevont publikációk száma 33, kizárásra került 10 közlemény. Minden bevont publikáció ismertetésre és felhasználásra került jelen közleményben. A hazai jogi szabályozási és stratégiai dokumentumok bemutatását követően a közlemény az Európai Uniós szabályozókat tárgyalja, részletesen kitérve a Hálózat- és információbiztonság szabályozókra. A társadalmi kiberbiztonság tárgyalása után a szervezeti szempontokat ismerteti, tárgyalja a kibertudatosság mérési lehetőségeit munkahelyi környezetben bemutató szakirodalmat. Az egészségügyi szektor területén az intézményeket, adatbázisokat érő támadásokat elemző szakirodalom bemutatását követően az egészségügyi eszközök kiberfenyegetésének problémája, végül a kibertudatossági attitűdvizsgálatok témája kerül tárgyalásra.

Megbeszélés: Megállapítható a teljes társadalmi kibertudatosság alacsony szintje és ebből adódóan a szervezetek munkavállalóinak hiányosságai. A problémák felmérésére alkalmas módszertan a szakirodalomban fellelhető, célzott oktatási anyagok összeállítása és alkalmazása lehetséges. Az attitűdvizsgálatok bevezetése és az eredmények felhasználása megkönnyíti a magatartásváltozás elérését, a kibertudatosság javulását.

Következtetés: Az egészségügy kiemelten veszélyeztetett helyzete indokolja a hiányosságok felmérését, oktatások bevezetését, vészhelyzeti tervek megalkotását és rendszeres tréningek végzését.